A Sebkezelés Blog archívuma - 15

Február végén ebben az évben is megünnepeltük a Ritka Betegségek Világnapját. Az ilyen betegségek kétezer ember közül legfeljebb egyet érintenek, s jelenleg 6-8 ezer ilyen betegséget tartanak számon. Európában 27-36 millió, hazánkban több mint 700 ezer ember érintett. A Világnapról a Weborvos.hu – egyebek mellett – arról a tüdőfibrózisról szóló cikkel emlékezett meg, amely során a tüdő rugalmatlanná, merevvé válik, mert a szövetek hegesedni kezdenek. Az ujjak deformálódhatnak, légszomjat, fulladozást okozhat, ami miatt minden egyes lélegzetvétel komoly kihívást jelenthet. Jelenleg ismert gyógymódja nincs, a megfelelő terápia lassíthatja a betegség előrehaladását, a tüdő hegesedését, segíthet a tünetek kezelésében és javíthatja a betegek életminőségét. A hegesedés nem ismeretlen fogalom a sebkezelésben sem, ezért joggal vetődik fel a kérdés, van-e kapcsolódás a tüdőfibrózis és a sebgyógyulás között?

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetének munkatársai olyan zöld, narancssárga vagy vörös fénnyel lehasítható vízoldható blokkolócsoportokat azonosítottak, amelyek lehetővé teszik a fotoaktiválható kemoterápia klinikai alkalmazását – tudósított február 18-án a Medicalonline.hu. A Journal of the American Chemical Society című folyóiratban megtalálható publikációból az is kiderül, hogy a fénnyel aktiválható kemoterápia a hatóanyagok aktivitását kémiailag átmenetileg blokkoló csoportok alkalmazásán alapul. Ezek fénnyel történő besugárzása kiváltja a hatóanyag felszabadulását, amely révén az újra aktívvá válik. Az eljárásnak az orvosi gyakorlatba való átültetését oldották meg a hazai szakemberek, akik ezzel biztosították az e heti blogbejegyzésünk apropóját is: hogyan kapcsolódik a kemoterápia a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz?

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a vadgesztenyét választotta az év gyógynövényének – adta hírül számos hazai médium, például a Weborvos.hu is. A Sebkezelés Blog nyomon követi és bejegyzés-sorozat keretében dolgozta fel e megtisztelő titulusban részesülő növények és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát, kezdve 2013 győztesesével, a máriatövissel. Folytassuk tehát ezt a hagyományt! Néhány bizonyíték arra utal, hogy a vadgesztenye-kivonat hatásos lehet a sebgyógyulásban. Egy tanulmány kimutatta, hogy helyileg alkalmazva a kivonat csökkentette a gyulladást és javította a sebgyógyulást állatokban.

Csak napfényre van szüksége annak a gélnek, amivel széles körben orvosolható lenne az ivóvízhiány – adta hírül február 9-én a Qubit.hu. A Princeton Egyetem kutatói egy olyan víztisztító anyagot fejlesztettek ki, aminek csak napfényre van szüksége ahhoz, hogy a szennyezett vízből megfelelő minőségű ivóvizet állítson elő. A Technology Networks cikkére hivatkozva azt is megírták, hogy a gélnek a luffa gyümölcsből készített szivacsra emlékeztető szerkezete nemcsak hatékony, hanem gyors szűrést is lehetővé tesz. Megvallom, még sohasem hallottam a luffáról, de eszembe jutott Mészáros Gábornak a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóirat 2021/2 számában megjelent cikke, amelyben arról is írt, hogy mára több mint 5000 sebkezelési produktum és módszer áll a rendelkezésünkre. Miért ne lehetne a luffa az egyik? Ennek nézek utána a mostani blogbejegyzésben.

A gyermek- és serdülőkori vaspótlás az alacsony és közepes jövedelmű országokban kedvezően hat az intelligenciára – írta Zekun Chen és munkatársai tanulmányára hivatkozva január 31-én a Pharmaonline.hu. A beszámoló kitért arra is, hogy a vashiány szorosan összefügg a megkésett idegrendszeri (agyi) fejlődéssel, a gyengébb iskolai teljesítménnyel és a viselkedési zavarokkal. Ennek a kockázatnak a gyermekek és serdülők közül leginkább az alacsony-közepes jövedelmű országokban élők vannak kitéve. E cikk apropóján tekintsük át tehát röviden ezen a héten a vasnak a sebkezelésben és a sebgyógyulásban játszott szerepét, mégpedig úgy, hogy ehhez a Sebkezelés Blog történetében először a mesterséges intelligenciát hívjuk segítségül!

Egészségvédő tejtermékeket fejlesztett ki egy céggel közösen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kaposvári kampusza – adta hírül január 23-án a Weborvos.hu. A projekt szimbolizálja az egyetem legfontosabb célkitűzését, vagyis azt, hogy az oktatás piaci és társadalmi igényekhez igazítása érdekében a vállalati partnerekkel szoros együttműködésben végzik kutatási-fejlesztési tevékenységüket. Az együttműködés egyik tervezett hozadéka egy újfajta trappistasajt lett, amelyet D-vitaminnal, süngombával és lizinnel dúsítottak. Nem tervezett hozadékának pedig ezt a blogbejegyzést tekinthetjük, amelyben e cikkből nyert ötletként ezen a héten a lizinnek a sebkezelésben és a sebgyógyulásban való alkalmazását tekintem át röviden.

A tintahal agyfejlődése megdöbbentően emberi – adta hírül január 16-án a Qubit.hu. A Harvard Egyetem molekuláris biológusai az észak-amerikai kalmár (Doryteuthis pealeii) embrionális vizsgálatán alapuló kutatásaik során úgy találták, hogy a fejlett intelligencia képletének kulcselemei egyazon evolúciós mechanizmus mentén alakulnak ki a Földön. A tintahalak őssejtjei szinte ugyanolyan sűrű és összetett szöveti struktúrát hoztak létre, mint amilyeneket eddig csak a gerincesek idegrendszerében figyeltek meg. Felismerésük őket annak a vizsgálatára ösztönzi, hogy a szövetek növekedése során hogyan és mikor alakulnak ki a különböző sejttípusok, engem pedig arra, hogy röviden áttekintsem, hogyan kapcsolódnak a tintahalak a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

Egy hazánkban még kevéssé ismert vitamin, a K2 segíthet abban, hogy a kalcium ne rakódjon le az erekben – írta január 9-én a Pharmaonline.hu. Egyre több bizonyíték mutatja azt, hogy az anyag vissza is fordíthatja az érelmeszesedést, az egészséges szervezetben ritkán kialakuló hiánya viszont felelős lehet annak kialakulásáért, s súlyos vérzéseket okozhat. A kutatások arra is rávilágítanak, hogy a szívbetegek túlélése javult a K2-vitamin-pótlással. Az erjesztett ételekben, pl. a savanyú káposztában, illetve az olyan állati eredetű ételekben, mint a tej és a tojás, található, a D-vitamin munkáját támogató K2-ről szóló írás adja az apropóját annak, hogy ezen a héten a K-vitamin és a sebkezelés kapcsolatát vegyem górcső alá.

A só nemcsak a vérnyomást emeli, de a stresszt is fokozza – tudósított még december 29-én a Qubit.hu. Az Edinburgh-i Egyetem kutatói egerekben vizsgálták a glütokortikoid nevű, többek közt szív- és érrendszeri, kognitív és metabolikus sejtfunkciót alátámasztó hormonokat. Megfigyelték, hogy a magasabb sótartalmú étrenden tartott egereknél jóval magasabb volt a stresszhormon szintje, akár fizikai aktivitás után, akár nyugalmi állapotban végezték a mérést. Valószínűleg nem véletlen az alapcikk időzítése, az emberek többsége az ünnepek alatt a szokásosnál többet eszik, így valószínűleg sóból is átlépik az ajánlott mennyiséget. Fogyasztásának fizikai hatásai viszonylag jól ismertek, de a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz való kapcsolódása talán kevésbé. Az ebbe való rövid betekintésre szolgál a 2023-as év második blogbejegyzése.

A palládiumnak a gyógyszeriparban betöltött szerepéről jelentetett meg egy cikket december 25-én a Tudomanyplaza.hu. Katalizátorként az egyik leggyakrabban alkalmazott fém a változatos kémiai kötések kialakítására alkalmas palládium – tudtuk meg a bemutatásból. Az ELTE vegyészei nemrég igazolták, hogy már nyomnyi mennyiségben is képes katalizálni az átalakulást. Eredményüket olyan óriási érdeklődés övezte világszerte, hogy már a lektorálatlan cikkváltozat is az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került. Megemlítésre került még a 2010-ben Nobel-díjjal jutalmazott, napjainkban már rutinszerűen alkalmazott Suzuki-reakció is, de a sebkezelésben való alkalmazhatósága nem. Ezt pótolom e heti blogbejegyzésemben.