Sebkezelés Blog

Három, legjobb természetes agyserkentőnek tartott növényt mutatott be szeptember 11-én a Sokszínű Vidék. A nootrópikumok olyan anyagok, gyógyszerek vagy kiegészítők, amelyek a kognitív funkciókat, például az emlékezetet, a figyelmet, a tanulást és a mentális teljesítményt javíthatják vagy támogathatják. Ezek a szerek gyakran „okos gyógyszerek” vagy „agyserkentők” néven is ismertek. A nootrópikumok célja az agyműködés optimalizálása vagy javítása, és olyan emberek számára lehetnek vonzóak, akik szeretnék növelni a munkateljesítményüket, fokozni a tanulási képességüket vagy csak általánosságban javítani az agyi funkcióikat. A cikkben szereplő növények: az ázsiai ginzeng, a kislevelű bakopa és az illatos rózsás varjúháj. Az írás apropóján egy „minisorozat” keretében tekintsük át e három gyógynövény kapcsolódását a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz!

Nem éri meg leszedni a bodza-termést – adta hírül szeptember 6-án a Kisalföld.hu. Immunerősítő hatása miatt a Covid-világjárvány ideje alatt megnőtt iránta a kereslet, ezért az elmúlt három évben sokan telepítettek a növényből, s ezek a területek mostanában fordulnak termőre. A kereslet csökkenésével viszont csökkentek a felvásárlási árak is. A Sebkezelés Blogon azonban nem gazdasági jellegű írásokat jelentetünk meg, ezért foglalkozzunk e cikk apropóján azzal, hogy vajon van-e a bodzának (sambucus) kapcsolódása sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz! A Wikipédia a köptető, izzasztó hatását említi meg. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Alkalmazzák a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is.

Több ezer éve mumifikálódott méheket találtak – írta augusztus 30-án a Live Science nyomán a 24.hu. Ez az első olyan megkövesedett méhfészek, amelynek belsejében rovarokra bukkantak. Még abban az időben éltek, amikor Egyiptomot a fáraók uralták. Az állatok egy felszín alatti fészekbe rakták le petéiket, ahol a méhivadékok idővel begubóztak. Az érintett példányok már nem tudtak kikelni, s egyszerre pusztulhattak el egy hirtelen fagy vagy áradás következtében. A kaptár körül egy oxigénmentes minikörnyezet jöhetett létre, ami hozzájárult a kivételes konzerválódáshoz. A hír egy korábbi olvasmányélményemet juttatta eszembe, amely arról szólt, hogy amennyiben ókori mézet találunk, azt ne kóstoljuk meg rögtön, mert akár még kergeméz is lehet. Szenteljük hát az e heti blogbejegyzésünket ennek a témának!

Alacsony vízigényű rizsfajtákat állítottak elő a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakemberei Szarvason – adta hírül számos hazai médium, köztük például a Hazipatika.com. A kísérleteket az árasztásos technológia magas vízigénye indokolta, ugyanis 1 kilogramm fehér rizs előállítása 5 ezer liter vizet igényel. Az e nélkül termeszthető fajtákhoz feleennyi vagy akár kevesebb is elég, ráadásul a termesztéssel járó metánkibocsátás is alacsonyabb. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten a már az újkőkor óta ismert, legalább 8000 fajtában termő rizs (Oryza sativa) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait tekintsük át röviden.

A Melbourne-i Egyetem egyik kutatócsoportjának Cochrane-áttekintéséből az derült ki, hogy a 2000-es évek elején megjelenő kék fény-szűrő szemüvegek iránti érdeklődés a COVID-járvány első évében ugyan ugrásszerűen megnőtt, de ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok szerint „valószínűleg nincs hatásuk a digitális szemfáradtság csökkenésére” – adta hírül augusztus 18-án a Qubit.hu. A speciális szemüvegek rossz hatékonysága valószínűleg két tényezőnek tudható be: egyrészt az IT-eszközök esetében nem olyan nagy a blokkolandó kék fény mennyisége, másfelől maguk a szemüvegek sem szűrnek meg belőle túl sokat – a lencsék általában a kék fény 10-25%-át blokkolják. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten azt vizsgáljuk meg, hogy vajon a kék fény alkalmazható-e a sebkezelésben?

Az amerikai FDA engedélyezte az első, szülés utáni depresszió kezelésére szolgáló gyógyszer forgalomba hozatalát – adta hírül az Engadget-re hivatkozva a 24.hu. A szer várhatóan néhány napon belül kifejti hatását, s szedésével elkerülhető, hogy a nőknek kórházba kelljen menniük a problémáikkal. Korábban a kezelés leggyakoribb módja ugyanis intravénás injekciót igényelt. Mindenesetre ez a hír most apropót szolgáltat ahhoz, hogy az eheti blogbejegyzés témájául a depresszió és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolatát válasszam.

A spicces füge fantázia nevű édesség nyerte el ebben az évben a Magyarország tortája címet – adta hírül számos hazai médium, köztük például a Turizmus.com. Az idei versenykiírásban az is szerepelt, hogy egy hungarikumokból és nemzeti értékekből összeállított alapanyagkosárból – újfehértói fürtös meggy, kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, tokaji aszú, magyar akácméz, magyar gyógynövények – minimum egyet fel kellett használni a megmérettetésre benevezett tortáknál. A győztes receptúrába a tokaji aszú mellett a karamell is bekerült. A hírnek látszólag nincs köze a Sebkezelés Blog tematikájához, de vajon a közönséges fügének (Ficus carica) van-e kapcsolódása a sebgyógyuláshoz? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

A tehéntejben lévő fehérje javítja a sebgyógyulást – adta hírül július 26-án a Technologynetworks.com. A cikkben beszámoltak arról, hogy a University College London kutatói azt találták, hogy a kazeint biológiailag lebomló poliészterrel kombinálva kötésszerű rostok, antimikrobiális kötszerek hozhatók létre, amelyek gyorsabb sebgyógyulást eredményeznek. Jubair Ahmed és munkatársai állatkísérleteiben a kazeinnel infundált kötések 14 nap után jelentősen (5,2%) csökkentették a sebek méretét a normál kötszerekhez (31,1%) és a kezeletlen sebekhez (45,6%) képest, ami arra utal, hogy költséghatékony antimikrobiális alternatíva lehet a drága kötszerekkel, például az ezüsttartalmúakkal szemben. Eheti blogbejegyzésünket szenteljük tehát a kazein és a sebkezelés kapcsolatának!

Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a probiotikumok biztonságosságának vizsgálata, különösen a veszélyeztetett populációk (például újszülöttek, terhes nők, immunhiányos betegek) körében – adta hírül július 13-án az OTSZ Online. Az International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics kutatói ugyanis úgy találták, hogy a probiotikumok teljes genetikai felépítésének megértése a biztonságosság értékelésének sarokköve, s a probiotikumok hosszú távú biztonságossági értékelésének összhangban kell lennie a biológiai gyógyszerekre vonatkozó jelenlegi szabályozási követelményekkel, és nem lehet szigorúbb azoknál. Fogyasztásuk mellékhatásai ellenére a hiányosságok megszüntetéséhez kutatásra van szükség. A jövőben vizsgálandó területek közé tehát olyan területek kell, hogy tartozzanak, mint az antibiotikum-rezisztencia gén transzformáción keresztüli átvitelének lehetősége, a probiotikumok által kiváltott mikrobiom-változások lehetséges hatása, valamint a gyógyszerekkel való kölcsönhatások. A Sebkezelés Blog által „vizsgált” terület értelemszerűen a sebkezelés témaköre, ezért e cikk apropóján ezen a héten a probiotikumok és a sebgyógyulás kapcsolódását tekintjük át röviden.

Egy ősi gyógymód, az ecetméz használata alkalmazhatóságot mutat a modern sebkezelésben – adta hírül július 12-én a News-medical.net. A cikk Freya Harrisonnak (Coventry, Egyesült Királyság) és munkatársainak a Microbiology folyóiratban publikált tanulmánya szerint a kutatók két orvosi minőségű mézes kenőcs természetes ecettel vagy ecetsavval történő kombinációjának hatását vizsgálták. Azt akarták kideríteni, hogy a kezelés mennyire hatásos a mikrobák elpusztításában, és melyik kombináció működik a legjobban. Arra is kíváncsiak voltak, hogy maga az ecet antibakteriálisabb-e, mint az ecetsav. Úgy találták, hogy egyes ecetek antibakteriális aktivitása meghaladja az ecetsavtartalmuk által önmagában előre jelzettet, de ez függ a vizsgált baktériumfajtól és a növekedési körülményektől (táptalaj típusa, plankton vs. biofilm). A gránátalma ecet különösen érdekes lehet a további tanulmányozáshoz. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ecetsav és néhány ecet szinergikus antibiofilm aktivitást mutathat a manuka mézzel.

A Weborvos.hu július 3-i írásában a rottweili Helios Klinik központi sürgősségi osztályának vezetőjére támaszkodva több mítoszt oszlat el a kullancsokkal kapcsolatban. Nem harapnak, nem csavaró mozdulattal kell őket eltávolítani, nem feltétlenül csak a kockázati területeken lévő kullancsok veszélyesek, illetve ha a fejük leszakad, akkor a seb elfertőződik. Azt is tudjuk, hogy a bőrgyógyászati gyakorlatban a neuropátiás szövődményeket a diabéteszes, az alkoholos, és egyre gyakrabban a Lyme-kórban szenvedő betegeknél figyelhetők meg (Gyurcsovics Klára, 2005). E heti blogbejegyzésünkben nézzük meg tehát röviden, hogy kapcsolódnak-e a kullancsok, illetve a Lyme-kór az MSKT.hu portál tematikájához!

Rákkeltőnek bélyegezheti a WHO az egyik legnépszerűbb édesítőszert – tudósított a Reuters információira hivatkozva június 29-én több hazai médium, köztük például a Qubit.hu. Ugyan a világ legnagyobb élelmiszerbiztonsági hivatalai (köztük az amerikai FDA és az európai EFSA) által áttekintett átfogó kutatások nem találtak összefüggést a szóban forgó anyag, az aszpartám fogyasztása és a rák kialakulása között, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének rákkutató részlege (IARC) várhatóan az „emberekre potenciálisan rákkeltő hatású” kategóriába sorolja az édesítőszert. A többek között a két legnagyobb kólagyártót és a legismertebb rágógumimárkákat tömörítő Nemzetközi Édesítőszer-szövetség (ISA) természetesen aggályait és fenntartásait fejezte ki az IARC felülvizsgálata miatt. Nézzük át röviden, hogy a bevezetőben foglaltaknak van-e valamilyen köze a sebkezelés – sebgyógyulás témaköréhez!

A múlt heti blogbejegyzésben a Qubit.hu tudósítása alapján írtam arról a tanulmányról, amelyben Vanessa Smer-Barreto (Edinburgh, Egyesült Királyság) és munkatársai arról számoltak be, hogy a mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok alkalmazásával sikerült 3 olyan vegyületet is azonosítani, amelyek segíthetnek az elhalt sejtek eltávolításában, s ezzel az elöregedett sejtek felhalmozódásának a káros hatásai is csökkenthetők. Abban a posztban a három közül az egyiknek, a ginkgo biloba nevű fa leveleiben és magjában található ginkgetinnek a sebkezelésben való alkalmazhatóságát tekintettem át röviden, kilátásba helyezve, hogy a sort a periplocinnel folytatom. Most jött el ennek az ideje!

A mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok alkalmazásával sikerült 3 olyan vegyületet azonosítani, amelyek segíthetnek az elhalt sejtek eltávolításában, s ezzel az elöregedett sejtek felhalmozódásának a káros hatásai is csökkenthetők – tudósított június 15-én a Qubit.hu. A forrásként szolgáló New Atlas cikkéből az is kiderül, hogy a sejtöregedés és az öregedő sejtek számának emelkedése kapcsolatba hozható az olyan betegségekkel, mint a rák, az Alzheimer-kór vagy a látásromlás és a mozgásfunkciók elvesztése. A szóban forgó vegyületek a periplocin, az oleandrin és a ginkgetin, amelyek közül ezen a héten az utóbbit választottam ki arra, hogy megnézzem, van-e a gingko biloba-nak, s különösen ennek az összetevőjének kapcsolódása a sebgyógyuláshoz.

A cukorbetegség kezelését megkönnyítő eszközök okozta bőrreakciók befolyásolhatják a betegek adherenciáját és életminőségét – írta június 2-án az OTSZ Online. A cikk szerint a diabetes kezelésében alkalmazott fejlett technológiákat három fő kategóriába sorolhatjuk: a folyamatos glükózmonitorozó (CGM) készülékeket a betegek a testükön viselik; a folyamatos szubkután inzulininfúziós (CSII) eszközök egy infúziós szereléken keresztül (ma már kaphatók szerelék nélküli tapaszos pumpaként is) csatlakoznak a beteg testéhez, így egy katéteren keresztül közvetlenül a bőrre csatlakoznak és végül a glükózreszponzív inzulinadagoló rendszerek, amelyek egyesítik a másik két eszköztípus jellemzőit, azaz a glükózérzékelés irányítja az inzulinadagolást. Ragadjuk ki ebből az utolsót, s ezen a héten tekintsük át röviden azt, hogy milyen kapcsolat található az inzulin (a latin insula = sziget szóból) és a sebkezelés – sebgyógyulás között.

Egy nemzetközi kutatás azt vizsgálta, vajon a melatonin csökkenti-e az önkárosítás kockázatát – tudósított május 24-én a Pharmaonline.hu. A fiatalok alvászavarai összefüggésbe hozhatók a sérülések, köztük az öngyilkosság megnövekedett kockázatával. Most Marica Leone (Solna, Svédország) és munkatársai kohorszvizsgálatuk során úgy találták, hogy a tobozmirigy által kizárólag éjszaka, sötétben termelt hormon, az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős melatonin csökkentheti az önkárosítás kockázatát a pszichiátriai társbetegségekhez, különösen a szorongáshoz és a depresszióhoz kapcsolódó alvászavarok kezelése eredményeként. Vajon található kapcsolat a melatonin (MT) és a sebkezelés, sebgyógyulás között is? – ezzel foglalkozunk a mostani blogbejegyzésben.

Úgy tűnik, hogy megtalálták a világ legmérgezőbb gombájának számító gyilkos galóca toxinjának ellenszerét – tudósított május 17-én a The Guardian című brit napilap online kiadására hivatkozva a Weborvos.hu. Az Amanita phalloides legerősebb toxinja egy alfa-amanitin nevű peptid, egyfajta amatoxin, amely máj- és veseelégtelenséget okoz. Kínai és ausztrál kutatók most megállapították, hogy az indocianin zöld (ICG) elnevezésű színezék blokkolja ennek mérgező hatásait. Emellett a szer növelte a mérgezés utáni túlélés valószínűségét. Vajon vannak az Egyesült Államokban az orvosi képalkotásban használt, időnként indociánzöldnek is nevezett ICG-nek és a sebkezelésnek kapcsolódási pontjai? Erre a kérdésre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

A Magyar Kísérletes Klinikai és Farmakológiai Társaság közel három évtizede tünteti ki a legkorszerűbb készítményeket, amelyek modern terápiás lehetőségekhez segítik hozzá a betegeket hazánkban. A rangos szakmai elismerést ebben az évben az AstraZeneca (központja Cambridge, Egyesült Királyság) cég dapagliflozin hatóanyagú gyógyszere nyerte el, amely a cukorbetegségben érintettek, valamint a szívelégtelenségben és az idült vesebetegségben szenvedők túlélési esélyeit és életminőségét javíthatja – tudósított a döntésről május 11-én számos hazai médium, köztük például a Weborvos.hu. A termék komplex terápiás módszert jelent a három népbetegség bármelyikében szenvedő páciensek számára. A medicina a világ több mint 100 országában rendelkezik ezekkel a jóváhagyott indikációkkal. Vajon alkalmazható a sebgyógyulás segítésére is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

A 2022-es alumínium után idén a lanolint választotta a 2023-as év kontakt allergénjének az 1989-ben alapított Amerikai Kontakt Dermatitisz Társaság – tudósított róla a Pharmaonline.hu. Cikkükben azt is leírták, hogy az elsősorban bőrpuhító tulajdonságairól ismert lanolin nagy molekulatömegű észterek, alifás alkoholok, szterolok, zsírsavak és szénhidrogének összetett keveréke, amelyet évszázadok óta széles körben használnak bőrpuhító tulajdonságai miatt. Megtalálható például zsíros kézkrémek, száraz bőrre ajánlott testápolók, láb- és ajkápolók, bőrkiütés elleni gyógykrémek, hintőporok, speciális szappanok és hidratáló krémek összetevői között, de a lanolinos borotvakrémet például a baseball-játékosok is gyakran használják kesztyűjük megpuhítására. Vízzáró réteget képez a bőr felszínén, segíti a lipidek munkáját. Vajon a sebkezelőkét is? – erről szól az eheti blogbejegyzésünk.

Komplex gyógynövénykivonatokat tartalmazó hústermékcsaládot fejlesztett egy az 1886-ban épített felgyői szélmalomnál vágóhidat működtető cég – vette át az MTI tudósítását a Telex.hu. A termékek mesterséges helyett természetes ízkorrektorokat – illóolajokat, köményt, babért, koriandert, fehér borsot – tartalmaznak, egyedülálló összetevőjük, a rezveratrol pedig fokozza az érfalak rugalmasságát. A cikk szerint a polifenolok közé tartozó antioxidáns vegyület a termékek eltarthatóságát is javítja. Vajon alkalmazható-e a sebkezelésben is? – erről szól az e heti blogbejegyzésem.

Az elmúlt héten egy lista jelent meg a 24.hu-n tíz csábító, mégis mérgező gyümölcsről és növényről. A szerző rangsorát a nálunk szinten teljesen ismeretlen manszanilyafa vezeti, amelynek még az érintése is veszélyes, míg a második helyen a jatropha található. A hazánkban számos változatban, mint például a korallbokor (Jatropha multifida) vagy a palackfa (J. podagrica) megtalálható növény minden része, de különösen a termése fokozottan mérgező, elfogyasztása égő torokhoz, hasi fájdalomhoz, erős hányáshoz vezet. A mérgezés következménye kiszáradás, összeomló keringés, károsodó idegrendszer lehet, de az ellátatlan betegek esetében akár halálos végkimenetelűvé is válhat. A cikk az olvasókat a növények rangsorolására biztatja, engem pedig arra, hogy nézzem meg, van-e a kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

Egy 2008-as amerikai felmérésben a tíz leggyűlöltebb élelmiszer listájára hetedikként felkerült céklát (Beta vulgaris) mutatta be április 15-én a Qubit.hu. A szerelem és szépség görög istennőjének, Aphoroditének a kedvencét napjainkban funkcionális élelmiszernek, sőt superfoodnak tartják: sok vitamint (A, B, C), bórt, vasat, káliumot, folsavat és betaint tartalmaz, magas a rosttartalma. Az ókoriak gyógyszerként is nagyra becsülték, a levelét, a gumóját, a belőle készült főzetet, sőt az elégetett gyökér hamuját is sok javallatra alkalmazták. Számos élettani hatása mellett a cikk azt is megemlíti, hogy a görögök a leveleit például sebgyógyításra is használták. Hogyan vélekedik erről a modern tudomány? – ezzel foglalkozik a mostani blogbejegyzésünk.

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, aki hisztamin intolerancia diagnózisa miatt szigorú diétára kényszerülnek – vette át a Semmelweis Egyetem portáljának a cikkét a Weborvos.hu. Az ismertetőben kitérnek arra is, hogy jelenleg egyetlen kiforrott diagnosztikus módszer sem áll rendelkezésre a kórkép fennállásának igazolására. Maga a hisztamin (az elnevezés a görög hisztosz (ιστός = szövet) és az ammónia szavak összevonásából származik) részben a szervezetünk immunsejtjeiben termelődő, allergiás reakciók során élettani folyamatokban részt vevő, részben pedig bizonyos élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő természetes anyag, amelynek lebontásáért a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim a felelős. Ha ennek működése valamilyen okból gátolt, vagy hiányos, akkor a szervezetben lassul a hisztamin lebontása és esetlegesen allergiaszerű tüneteket, például orrfolyást, orrdugulást, csalánkiütést, ekcémát, viszketést okozhat. Számos növény és állat is tartalmaz hisztaminokat. Némely rovarméregben is megtalálható. Vajon a sebgyógyulásban is szerepet játszik? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Huszonöt éve, 1998. március 27-én engedélyezték az USA-ban a világ egyik legismertebb gyógyszerének, az első hatásos, potenciazavar kezelésére szolgáló, tabletta formában szedhető terméknek, a Viagrának a forgalmazását. Az évfordulóról több hazai médium is megemlékezett. A Házipatika.com azt is megírta például, hogy a szildenafil „karrierje” 1985-ben az angliai Sandwichben kezdődött, ahol a Pfizer gyógyszergyár kutatói a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a többi között a koszorúérgörcs kezelésére kerestek gyógymódot. A vizsgálatok során erre a javallatra nem bizonyult elég hatásosnak, a beszámolókban azonban már a kezdetektől feljegyezték a szer erekcióra gyakorolt hatását. Nevét a vigour (életerő) és Niagara szavak összevonásából alkották meg. Hazánkban szintén 1998-ban törzskönyvezték, s a következő évben már forgalomba is került. Kedvező hatásait sok területen mutatja meg, alkalmazható a hegyi betegségek tüneteinek enyhítésére éppúgy, mint a vágott virágok frissen tartására. És a sebkezelésben? – erre keresi a választ a mostani blogbejegyzés.

Parkinson-kórt okozhat az elterjedt oldószer – tudósított egy a Journal of Parkinson’s Disease folyóiratban megjelent cikkről még március 22-én az Index.hu. Egy nem gyúlékony, jellegzetes szagú színtelen folyadékról, a triklór-etilénről van szó, amelyet altatószerként használtak az 1930-as évektől az 1970-es évekig. A TCE-t az élelmiszeriparban növényi olajok előállításánál, kávé koffeinmentesítésében és ízesítőanyagok kivonására használják, de alkalmazzák ruhatisztításra, alkatrészek zsírmentesítésére, rakétákban és hűtőberendezések töltőanyagaként. Előfordul festékoldókban, ragasztókban, hibajavítóban, folteltávolítókban, bútortisztítóként vagy autóápoló kellékekben. És a sebkezelésben? – erről szól e heti blogbejegyzésünk. A mesterséges intelligencia, a ChatGPT szerint a TCE-nek való kitettség káros egészségügyi hatásokkal járhat, beleértve a bőrirritációt, a dermatitiszt, a légúti problémákat és a rákot. Ez az expozíció befolyásolja a sebgyógyulás különböző aspektusait, beleértve a gyulladást, az angiogenezist és az extracelluláris mátrix (ECM) szintézisét.

Autoimmun betegségek kezelésével kecsegtet a szukralóz – adta hírül március 15-én a Qubit.hu. Egy a Nature.com-on megjelent cikket szemlézve arról írnak, hogy a számos élelmiszerben megtalálható édesítőszer nagyon magas dózisban tompíthatja a szerzett, T-sejtes immunválaszt, és emiatt a jövőben alkalmazható lehet majd egyes autoimmun betegségek terápiájában. Fabio Zani (London, Egyesült Királyság) és munkatársai ugyanis állatkísérleteik során úgy találták, hogy a normál étrenddel elérhető mennyiség sokszorosa mellett a korábban semleges hatásúnak gondolt molekula nem várt módon befolyásolta a kísérleti egerek adaptív immunrendszerének működését. Mi is ez a szer, s milyen kapcsolatban áll a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Az asztmásoknak kétszeres esélyük van a reflux kialakulására – írta március 7-én a Weborvos.hu. A csak Magyarországon mintegy 300 ezer nyilvántartott embert érintő asztma (görögül ἅσθμα, ásthma, „zihálás”) mellkasi szorító érzést, köhögést és nehézlégzést, a reflux pedig mellkasi égő érzést és nyomást valamint a garatban is érezhető kellemetlen tüneteket okoz, s torokfájást is előidézhet. Előfordul, hogy a beteg ezt úgy éli meg, mintha rosszul kapna levegőt. A tünetek között tehát van átfedés. Vajon mire kell odafigyelni egy asztmás páciens krónikus vagy akut sebeinek kezelése során? Erre keresi a választ az e heti blogbejegyzésünk.