Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Epidermolysis bullosa A múlt héten egy olyan tanulmány jelent meg a Scientific Reports-ban, amely igen nagy visszhangot váltott ki a sebkezeléssel és sebgyógyulással foglalkozó gyakorló orvosok és kutatók körében. Ignacia Fuentes (Santiago, Chile) és a világ számos más kutatóintézetében (Chile, Ausztria, USA) dolgozó szerzőtársai egy olyan új módszert mutattak be a sejtek izolációjára, amely azonosíthatja az akut és krónikus sebek közötti különbségeket a JEB- (junkcionális epidermolysis bullosa) és az RDEB (recesszív dystrophikus EB) betegek között, valamint DNS-forrást biztosít a genetikai diagnózishoz. Az alapötlet nem tőlük származik, hiszen például Elisabeth Alice Slade (Bristol, Egyesült Királyság) és munkatársai 2017-ben is megfogalmazták már, hogy előnyt jelentene az a képesség, hogy a sebet a kötés eltávolítása nélkül, vagy a kidobott kötszer közvetlen értékelésével a sebet érintő további interferencia minimalizálása érdekében tudnánk elemezni.

Szerző: Várhegyi László

A fekély méretének pontos megállapítása A Wikipédia szerint a testen kívüli lökéshullám-terápia (Extracorporeal Shock Wave Therapy - ESWT) egy lökéshullámokkal végzett kezelés, amelyet ortopédiai elváltozások kezeléséhez alkalmaznak. Ezen elváltozások közé, egyebek mellett a sarokcsontkinövés okozta fájdalmak, a váll fájdalmas meszesedése, a tenisz-, illetve golfkönyök mellett a szócikk felsorolja a lábfekélyek és a nehezen gyógyuló sebek kezelését is. Valóban, Wolfgang Schaden (Bécs, Ausztria) és munkatársai már 2007-ben kimutatták (The Journal of Surgical Research) a különböző etiológiájú (poszttraumás, vénás, nyomás és artériás sebek) akut és krónikus sebekre alkalmazott elektrohidraulikus fókuszálatlan lökéshullámok biztonságosságát és potenciális hatékonyságát. A nagy energiájú, fókuszálatlan lökéshullámok alkalmazhatóságát nehezen gyógyuló sebek esetében R. Saggini (Chieti, Olaszország) és munkatársai 2008-ban erősítették meg.

Szerző: Várhegyi László

Gránátalma Augusztus 25-én jelent meg az Interneten Vildan Celiksoy (Cardiff, Egyesült Királyság) és munkatársainak cikke (Biomolecules) a gránátalmának a rák és a szív- és érrendszeri betegségek utáni harmadik legköltségesebb „rendellenesség”, a sebek kezelésében történő lehetséges alkalmazásáról, amely alkalmat is kínál számomra az e területre történő rövid betekintésre. A gránátalma vagy grenadin (Punica granatum) egy jól bevált népi gyógyszer, amely számos betegség kezelésében bizonyította és bizonyítja előnyeit, részben antimikrobiális és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt. Az ilyen kívánatos gyógyászati képességek a magas hidrolizálható tannin-, különösen a punicalaginnak tulajdoníthatók. Kevés tanulmány értékelte azonban a gránátalma képességeit az orális gyógyulás elősegítésére olyan helyzetekben, mint a periodontális betegség vagy trauma.

Szerző: Várhegyi László

Csiga Június 26-án került fel az Internetre Yuebo Wu-nak (Kumning Kína) és munkatársainak e körben elsőként végzett vizsgálatainak eredménye (Carbohydrate Polymers), amely szerint a nem antikoaguláns heparinszerű csiga-glikózaminoglikán (SGAG) elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását. A biológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az SGAG nem rendelkezik antikoaguláns aktivitással a specifikus heparin-pentaszacharid szekvencia hiánya miatt. A farmakológiai kísérletek pedig azt sugallták, hogy az SGAG jelentősen felgyorsította a teljes vastagságú sebek gyógyulását a diabéteszes egerek bőrén. A szövettani és immunhisztokémiai elemzések azt mutatták, hogy az SGAG kezelés enyhítette a gyulladást és a dermális ödémát, és elősegítette az angiogenezist. E közelmúltban publikált absztrakt apropóján röviden szemlézzük a hazai és (főként) nemzetközi szakirodalmat a puhatestűek törzsébe tartozó, mintegy 110 ezer fajt számláló csigák és a sebgyógyulás kapcsolatáról. A pettyes éticsigát (Helix aspersa) az ókortól kezdve használják az emberi gyógyászatban; a csiga-váladék legkorábbi alkalmazása az orvostudományban az ókori görögökig nyúlik vissza.

Szerző: Várhegyi László

Amnionhártya Mi az az amnionhártya (amniotic membrane), s milyen kapcsolata van a sebkezeléssel? A magzatvíz (liquor amnii) egy semleges vegyhatású, színtelen folyadék, amelyet a magzatburok belső rétege (amnion) és a köldökzsinór választ ki. Az amnionhártya egy vékony szövet, amely a placenta magzati oldalát borítja be. Az emberi amnionhártyát több mint 100 éve használják bioanyagként a különféle szövetek műtéti rekonstrukciójához, mivel elősegíti a sebgyógyulást. Mint ahogy Kathrin E. Davis (Dallas, USA) és munkatársai a múlt héten, 2020. augusztus 21-én publikált cikkükben (International Wound Journal) is megállapították: az átfogó kezelés részeként az emberi AM-t széles körben alkalmazták a diabéteszes lábfekélyek (DFU), égési sérülések, dermatológiai rendellenességek és a szemfelület rekonstrukciójának kezelésében.

Szerző: Várhegyi László

Méhpempő Néhány bizonyíték arra utal, hogy a pantoténsav potenciálisan elősegítheti a sebgyógyulást. Egy tanulmány például megállapította, hogy a bőr fibroblaszt sejtjei növelik a sejtek differenciálódását és működését, amikor in vitro (nem a test belsejében) adják a PA-t. Ez a seb gyorsabb gyógyulásához kapcsolódik, de még több kutatást kell végezni annak meghatározására, hogy ugyanaz a hatás megjelenik-e az emberi testben. Más előzetes kutatások azt sugallják, hogy a B5-vitamin hidratáló hatással van a bőrre, azonban a kutatók nem tudják, miért működik ez. Megint más tanulmányok – elsősorban kémcsövekkel és állatokkal, de néhány emberek körében is – arra utalnak, hogy a B5-vitamin-kiegészítők felgyorsíthatják a sebgyógyulást, különösen műtét után. Ez különösen igaz, ha a B5-vitamint és a C-vitamint kombinálják.

Szerző: Várhegyi László

Biologikum A mostani blogbejegyzésben két friss tanulmány kapcsán a biologikumokat vesszük górcső alá, ezen belül is azokkal a fejlett termékeket, amelyeket a krónikus sebek kezelésére használnak. Sebkezelő biologikumok alatt most olyan élő szervezetekből származó, vagy ilyen komponenseket tartalmazó szereket értünk, amelyek segítenek a fertőzések kontrollálásában vagy gyógyításában. Aktív biológiai ágenseket tartalmaznak, például növényi eredetű aktív biomolekulákat, amelyek antioxidáns, antimikrobiális vagy gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezen biológiai sebgyógyító terápiák célja a gyógyulás felgyorsítása a gyulladásos mediátorok modulálásával vagy fokozásával. Az első elemzés készítője az indiai székhelyű Coherent Market Insights, de nyitottak irodát az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Japánban is. Címe: Wound Care Biologics Market Size, Trends, Shares, Insights and Forecast – 2025 (A sebkezelő biologikumok piacának mérete, trendek, részvények, betekintés és előrejelzés - 2025).

Szerző: Várhegyi László

Szent Lőrinc A Wikipédia szerint védőszent (latinul patronus; patrona) a római katolikus egyházban az a szent, akinek egyes országok, területek, templomok stb. az oltalma alá tartoznak. Augusztus hónapban több olyan jeles nap is van, amely valamely a tágabb értelemben vett sebkezeléssel kapcsolatos szent emlékét őrzi. A „szabad enciklopédia” és a Katolikus.hu segítségével nézzük meg röviden, hogy kik ők, s miért éppen ők lettek az adott terület védőszentjei!
Augusztus 10. - Szent Lőrinc diakónus és vértanú (225? – Róma, 258. augusztus 10.?), az égési és forrázási sérüléseket szenvedettek védőszentjének liturgikus emléknapja. Szerpap volt II. (Szent) Szixtusz (Sixtus) pápa szolgálatában. Lőrincet vele és másik három társával együtt elfogták, de őt nem végezték ki azonnal, mert tőle az egyház kincseit követelték a rómaiak.

Homeopátia Magyarországon 2020. július 1-én életbe lépett egy jogszabály-módosítás, amely szerint csak azok a homeopátiás készítmények tarthatták meg terápiás javallatukat, amelyek kellő klinikai vizsgálati alátámasztottsággal rendelkeznek. Jelenleg nincs forgalomban ilyen homeopátiás gyógyszer, sőt egyetlen olyan szer sincs, amelyet indikációval együtt lehetne reklámozni. Az intézkedés összhangban látszónak tűnik az EASAC (az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete) 2017-es jelentésében javasoltakkal: az állam kötelezze a homeopátiás szerek gyártóit, a termékeik pontos hatóanyag-tartalmának közlésére, valamint hogy reklámjaikban a szerek hatékonyságáról csak tudományosan alátámasztott tényeket közölhessenek. Talán itt az ideje a rendelkezés apropóján böngészni egy kicsit a tudományos irodalomban a homeopátia elfogadottságáról, illetve a sebkezelésben való alkalmazhatóságáról.

Szerző: Várhegyi László

Pókselyem nanoszálak A pókselyem egy igen ígéretes anyag: a beültetés során a szövetek tolerálják, az emberi test nem kezeli idegen anyagként, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szervezetben felhasználható legyen. Biológiailag lebomló, a szövetképződést követően hamar felszívódik, így csak egyfajta támaszt biztosít a regenerációhoz, s nem zavarja a szervezet természetes működését. A vastagságához viszonyítva ellenállóbb és hajlékonyabb a kevlárnál, s jóval erősebb, mint az acél. Szakértők szerint egy ceruzavastagságú pókháló kötél meg tudna állítani egy Boeing 747 óriásgépet repülés közben. A pókselyem –40 és 220 °C között hőálló, a környezet hőmérséklet-változásai nem befolyásolják tulajdonságait, hővezető képessége a rézénél jobb.

Szerző: Várhegyi László

Playstation-reklám Bizonyára Ön is hallott már a 80/20-as szabályról, amely szerint a lehetséges okok kisebbsége felelős az okozatok többségéért. Sokan Pareto-elvként is ismerik, nem is véletlenül. Az egészségügyben is találhatók a Pareto-elvhez igazodó jelenségek. A költségek 80%-át a lakosság 20%-ának gyógyítására fordítják. Ők a krónikus betegek. Ez az arány a Deloitte vizsgálatai szerint évről-évre változatlan, jóllehet a 20%-ban az egyének évről-évre változnak. Megfordítva, a pénz 20%-át a populáció 80%-ára fordítjuk. Megjegyzendő, hogy David P. Lind 2017-es cikkében úgy vélte, hogy az USA-ra vonatkoztatva helyesebb volna a 90/10-es arányról beszélni.

Szerző: Várhegyi László

Chiamag Azt, hogy az aztékzsályát (Salvia hispanica) az aztékok már a Kolumbusz előtti időkben is termesztették, az 1541 körül keletkezett ún. Mendoza kódex igazolja. A más néven chia-nak is nevezett (a szó a navati nyelvben „olajost” jelent), a táplálkozásukban a kukoricához mérhető fontosságú növény magját az aztékok megőrölték, s borogatást készítettek belőle. Kipréselt olajából bőrvédő kenőcsöt készítettek, míg nedvét légzőszervi erősítőként itták. Hitték, hogy a növénynek mágikus ereje van, mivel hosszú idővel megnövelte állóképességüket. A növény a spanyolok közvetítésével Európába is eljutott, az idők folyamán azután feledésbe merült, s csak az utóbbi időben fedezték fel újra. Manapság a chiamagot – sok pozitív tulajdonsága miatt – a szuperélelmiszerek (superfood) közé sorolják. Napjaink egyik slágerterméke.

Szerző: Várhegyi László

Bábel tornya Az etimológia a nyelvészetnek a szavak eredetével foglalkozó ága. Szűkebb értelemben magának az adott szónak az eredetét is értjük rajta. Szakemberei, az etimológusok régi írásos emlékekből és más nyelvekkel való összevetést követően rekonstruálják a szó történetét – mikor terjedtek el; mikor, hogyan és miért változott az alakjuk és jelentésük.

A sebgyógyulással kapcsolatos néhány kifejezés eredetének megismerése talán nem nélkülözhetetlen része a helkológiának (a fekélytan tudományának, tehát végsősoron a sebkezelésnek), de megismerésük üdítő perceket szerezhet a nyári forróságban.

Szerző: Várhegyi László

Carrhaei csata Mint arra Dimple Chouhan és Biman B. Mandala (Guaháti, India) idén februárban felhívták a figyelmet, „A selyem biotermékek ismertek az orvosbiológiai és szövettechnikai alkalmazásokban, ideértve a gyógyszeradagolást és a beültethető eszközöket, biológiai összeférhetőségük és ideális fizikai-kémiai tulajdonságaik széles skálája miatt.”

A selyem anyagokról az 1990-es években mutatták ki tudományosan is, hogy elősegítik a sebgyógyulást. A sebek jobban gyógyulnak, ha nedvesen tartják őket. A sebkötések segíthetnek ebben, de ugyanakkor gázáteresztőnek, vízállónak kell lenniük és meg kell őrizniük a baktériumokat. Kutatásokat folytattak ilyen alkalmas tulajdonságokkal rendelkező biológiai anyagokkal kapcsolatban, és a selyem fibroint lehetséges jelöltként azonosították.

Szerző: Várhegyi László

Kheirón Rubens festményén A Magyar Etimológiai Szótár szerint a mítosz – „hitrege, istenek és félisteni hősök tetteiről szóló ősi monda”. Ide sorolható például, hogy a görög mitológia szerint egy Kheirón nevű kentaur tanította meg Aszklépioszt a sebek kezelésére. Ugyanakkor ebben az értelmezésben talán pontosabb lett volna a tévhit kifejezést használni e bejegyzés címében, hiszen jóllehet a nem gyógyuló sebek előfordulása gyakori, egyes források szerint élete folyamán a lakosság 5-7%-át érinti, s a népesség öregedésével ez az arány csak növekedni fog, sok tévhit és mítosz létezik az ilyen sebek kezeléséről és azonosításáról.

Noha 2014-ben magyar nyelven is foglalkoztak már hasonló témával, időszerűnek tűnik, hogy én is kiválasszak ezek közül néhányat.

Szerző: Várhegyi László

Bionyomtatás A TED-en e blogbejegyzés írásakor már 195.531-en nézték meg Taneka Jones „Nyomtassunk szerveket 3D-ben!” című, magyar nyelvű felirattal is megtekinthető előadását. Ez nem csoda, hiszen jóllehet a világon emberek százezrei várnak életmentő és életminőség-javító transzplantációra, a rendelkezésre álló szervek száma igencsak korlátozott. De mi lenne, ha létezne egy olyan technológia, amelynek segítségével új, „személyre szabott szerveket készíthetnénk a semmiből?” Elméletileg nem kizárt, hiszen a sérült és beteg szövetek és szervek regenerálhatók vagy létrehozhatók extracelluláris mátrix, sejtek és induktív biomolekulák különféle konfigurációival és kombinációival (Kevin Dzobo és munkatársai).

Erre törekszik a regeneratív orvoslás egyre jobban fejlődő ága, a bionyomtatás (amely közeli rokonságban áll a rétegek egymásra helyezésével szeletenként háromdimenziós tárgyakat készítő 3D-nyomtatással), amely fém, műanyag és kerámia helyett biotintát használ. Mi köze mindennek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? Remélhetőleg e blogbejegyzés végére választ tudunk adni Önnek erre a kérdésre.

Szerző: Várhegyi László

Termálvíz Már-már közhely, hogy Magyarország jelentős termálvízkészlettel és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után hazánk a világ 5. termálvíz nagyhatalma.
Már csak ez a tény is indokolttá teszi, hogy foglalkozzunk a sebkezeléssel betöltött szerepükkel. Nálunk a 30 °C feletti hőmérsékletű vizeket nevezzük termálvíznek. Összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk szempontjából megkülönböztetünk
- hévizet (35 °C-nál magasabb hőmérsékletű rétegvíz, amely fürdőzésre, feltöltődésre alkalmas),
- gyógyvizet (igazoltan gyógyhatással rendelkező) és
- ásványvizet (ásványi anyag tartalma 1.000 mg felett van).
A mi szempontunkból most érdekes gyógyvizek gyógyászati alkalmazása fürdőkúraként és ivókúraként valósulhat meg. Ez a megállapítás, egyben a téma további szűkítése is, hiszen ahogy most nem foglalkozunk a nedves sebkezeléssel, úgy zárjuk ki e cikk tárgyából az egyébiránt a sebgyógyulást segítő hatású szénsavas fürdőket is.

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!