Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Chili paprika Ebben az évben a hőérzet és a tapintás receptorainak felfedezéséért David Julius (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) és Ardem Patapoutian (Scripps Kutatóintézet, La Jolla) kapta megosztva a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Julius professzor a paprikafélékben található alkaloidot, a kapszaicint használta fel kutatásaiban, hogy azonosítsa azt a szenzort a bőr idegvégződéseiben, amely a hőre reagál. A Nobel-díj bizottság október 4-i bejelentése adja az apropóját annak, hogy az eheti blogbejegyzésben a kapszaicin (transz-8-metil-N-vanillil-nona-6-énamid) és a sebkezelés, illetve a sebgyógyulás kapcsolódási pontjait keressük. Annál is inkább, mert a véletlen folytán ugyanazon a nap jelent meg a BioMed Research International c. folyóiratban Steve Endeguele Ekom, Jean-De-Dieu Tamokou és Victor Kuete (Dschang, Kamerun) tanulmánya a Capsicum annuum (közönséges paprika) kivonat antibakteriális és terápiás lehetőségeiről a fertőzött sebek ellen patkánymodellben, annak antibakteriális hatásmechanizmusával.

Szerző: Várhegyi László

Lipoprotein Egy új tanulmány szerint az Alzheimer-kór kialakulásáért a vérből az agyba jutó, toxikus hatású fehérjéket szállító lipidtranszporter proteinek a felelősek. Sikerült leírniuk azt a „vér-agy útvonalat”, amelyen keresztül a toxikus fehérjék a lipoproteinek segítségével az agyba jutnak. E kutatási eredmény adta az apropóját annak, hogy készítsünk egy gyors betekintést a lipoproteinek és a sebgyógyulás összefüggéseiről. A Lipoprotein(a)-t mintegy 60 évvel ezelőtt fedezték fel, kardiovaszkuláris rizikófaktorként kifejtett hatása pedig az 1980-as évek óta ismert. Szerepet játszik a sebgyógyulásban, mivel a gyógyuló sebek immunhisztokémiai elemzése kedvező eredményt hozott az immunsejtek infiltrációja, a granulációs szövet előállítása és a revaszkularizáció előidézése során. Emellett egy proteomikai tanulmány megállapította, hogy az Lp(a)-hoz kapcsolódó fehérjék nagy része részt vett a sebgyógyulási válaszban.

Szerző: Várhegyi László

Durián A Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) tudósai a kidobott durián héjat antibakteriális hidrogél kötszerré alakítják át – adta hírül szeptember 20-án a Reuters hírügynökség. Az eljárás során a gyümölcs héjából felszeletelt és fagyasztva szárított cellulózport kivonják, majd glicerinnel összekeverik. Ez a keverék lágy hidrogél lesz, amelyet kötszercsíkokra vágnak. A hagyományos kötszerekhez képest az organo-hidrogél kötszerek képesek hűvösebben és nedvesebben tartani a sebeket, ami felgyorsíthatja a gyógyulást. A szingapúri kutatók szerint a hulladékanyagok és az élesztő használata az antimikrobiális kötszereknél költséghatékonyabb, mint a hagyományos kötszerek előállítása, amelyek antimikrobiális tulajdonságait drágább fémvegyületek, például ezüst vagy rézionok okozzák. Maga az irány nem újdonság, hiszen éppen e hónap elején foglalkoztunk azzal, hogy ugyanennek az egyetemnek a kutatói szabadalmi kérvényt nyújtottak be a kidobott amerikai ökörbéka-bőrből és halpikkelyből készült bioanyag sebkezelő és csontszövet-építési alkalmazásaira.

Szerző: Várhegyi László

Komló A kenderfélék családjába tartozó (s ezért a kannabisszal szoros rokonságban lévő) komlók (Humulus) közé három faj tartozik, amelyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (H. lupulus). A Zöldszerész.hu 19 előnyét sorolja fel, köztük azt, hogy gyulladáscsökkentő hatása miatt hatásos a pattanások, ekcéma, bőrfertőzések, melanoma, és a bőr öregedése ellen, a sebgyógyulás elősegítésére. Az Egészségkalauz.hu ezt azzal egészíti, hogy külsőleg alkalmazva, borogatás gyanánt jótékony hatású a fekélyes sebek esetén. Ennél többet a hazai források nem árulnak el, még a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk sem. A külföldi szakirodalom valamivel bőségesebb. 2012-ben Rita Negrão (Porto, Portugália) és munkatársai kimutatták, hogy a xanthohumol bevitele „természetes sörkörnyezetében” csökkentette a gyulladást, az oxidatív stresszt és az angiogenezist, javítva a sebgyógyulási folyamatot, ami arra utal, hogy ez a polifenol táplálékkiegészítőként jótékony hatást fejthet ki.

Szerző: Várhegyi László

Komodói varánusz Egy 2017-es Origo.hu cikkben arról olvashatunk, hogy a George Mason Egyetem (Manassas, USA) kutatóinak sikerült a KV vérének felhasználásával olyan vegyületet előállítani, amely képes megakadályozni a sebek elfertőződését. Azok a megsebesített kísérleti állatok, amelyeket ezzel kezeltek, gyorsabban gyógyultak, mint azok, amelyek sebeit hagyományos módon ápolták. Úgy vélik, hogy a KV vérének felhasználása egy új típusú antibiotikum kifejlesztését eredményezheti. (Évente 23 ezer amerikai hal meg antibiotikum-rezisztens baktériumok miatt.) E nyomon elindulva, némi keresgélés után megtaláltam Ezra M. C. Chung és munkatársai az npj Biofilms and Microbiomes c. folyóiratban publikált tanulmányát, amelyben arról számoltak be, hogy a KV-ból származó H1 hisztonból származó peptidet azonosítottak, VK25 néven. E peptidtől inspirálva létrehoztak egy DRGN-1 nevű szintetikus peptidet, majd megvizsgálták e két peptid antimikrobiális és biofilm elleni aktivitását a Pseudomonas aeruginosa-val és a Staphylococcus aureus-szal szemben.

Szerző: Várhegyi László

Köpölyözés A múlt héten jelent meg a Wound Care Learning Network-ön egy háromrészesre tervezett sorozatnak az első része, amely – egyebek mellett – röviden foglalkozik a negatívnyomás-terápia történetével is. Ez adja az apropót ahhoz, hogy a mostani blogbejegyzésben e cikkre, illetve Nyárfádi Gabriella és munkatársai továbbképző tanulmányának egy részére (Érbetegségek) támaszkodva, de az ott találhatóaknál részletesebben foglalkozzunk az NPWT-történelemmel. A római korban azok, akikről azt hitték, hogy örökölt gyógyító erővel rendelkeznek, közvetlenül a szájukkal szívták ki a sebeket. A hadseregben „rendszeresítették” is őket, például Cato (i. e. 95 – i. e. 46) is vitt magával ilyen gyógyítókat az afrikai hadjáratához. Gaius Suetonius Tranquillus (?69 – ?160) levéltáros és életrajzíró azt írta, hogy egy ilyen gyógyítónak parancsolták meg, hogy szívja ki VII. Kleopátra sebét, hogy megkíséreljék újraéleszteni őt az áspiskígyó marása után. Mint mindannyian tudjuk, nem járt sikerrel.

Szerző: Várhegyi László

Lithobates catesbeianus, korábban Rana catesbeiana A békákat már hosszú ideje széles körben használják a biológia-oktatási folyamatban. Ez az egyik első organizmus, amelyet a szövet-szerv-rendszer koncepcióinak bemutatására használtak a biológiai képzésben. Az ifj. Dudley D. Culley 1973-as cikkében közölt adat szerint a kutatók és az oktatók csak az USA-ban évi 15 milliót használnak fel belőlük. Meg is említi az amerikai ökörbéka (Lithobates catesbeianus, korábban Rana catesbeiana) felhasználását a sebkezeléssel kapcsolatos kutatásokban. D. P. Clark (Philadelphia, USA) és munkatársai már 1994-ben arról jelentettek meg közleményt (Journal of Biological Chemistry), hogy az AÖ bőréből nyert új antimikrobiális peptid, a ranalexin szerkezetileg rokon egy bakteriális antibiotikummal, a polimixinnel. A poliximin már több alkalommal megemlítésre került a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratban, pl. a 2001/1-es számban abban az összefüggésben, hogy egy kutatás során az égési sebeknél a kollagenáz-polymyxin-bacitracin kombináció gyógyhatását jobbnak találták, mint a sulfadiazin egyedüli alkalmazását.

Szerző: Várhegyi László

Krokodil A hazai oldalakon kutatva egy érdekes összetett szóval találkoztam, a krokodilolajjal. A Cosmopolitan.hu 2015-ös cikke szerint a szert a hüllő bőr alatti zsírrétegéből nyerik ki, ami tele van E és A vitaminnal, valamint fontos zsírsavakkal, ennek köszönhetően gyulladásgátló hatású. Így állítólag minden bőrproblémára megoldást nyújt: gyógyítja a sebeket, ekcémát, pikkelysömört, csökkenti a bőrpírt és segíti a sejtek regenerálódását is. Dél-Afrikában, Mexikóban vagy Madagaszkáron már évszázadok óta használják a krokodilt ilyen célokra, az európai vagy amerikai szépségápolási ipar az utóbbi néhány évben „kapta fel”. Az ókori egyiptomiak kecske- és oroszlánzsírral kombinálva égési sérülések kezelésére használták. Mézzel vagy olívaolajjal keverve a végtagok remegésének enyhítésére is alkalmazták. Kleopátra és az afrikai sámánok is tudták, az élelemért folytatott küzdelemben gyakran súlyos sebeket szerző hüllők sérülései rendkívül gyorsan begyógyulnak, annak ellenére, hogy szennyezett és kórokozóktól nyüzsgő mocsarakban élnek.

Szerző: Várhegyi László

Kaméleon A kaméleon elsőként eszünkbe jutó tulajdonsága az, hogy képes változtatni a színét. Jelenlegi ismereteink szerint ennek inkább az egyedek közötti kommunikációban van szerepe, és nem a rejtőzködés az elsődleges funkció. Még 2011-ben Lien Van der Schueren (Gent, Belgium) és Karen De Clerck arról írtak, hogy a kaméleon textíliák a természetben található színváltó fajok mesterséges megfelelőjének tekinthetők. A textil anyagának színváltozása információt szolgáltathat a környező közegről, és a kaméleon textíliát figyelmeztető érzékelőként lehet használni. A színváltó textíliák csoportjában a halokróm textíliák, amelyek színe a pH-tól függően változik, jelentős potenciált kínálnak, mivel a természetben zajló folyamatok egész sorát érinti ez a paraméter. Például egy seb gyógyulási folyamata során a bőr pH-értéke változik. A gyógyulási folyamat előrehaladását tehát egy pH-érzékeny sebkötés jelezheti, s ezáltal elkerülhető a kötszer szükségtelen eltávolítása.

Szerző: Várhegyi László

PET palack A Store Insider múlt héten megjelent cikke szerint a csomagolóanyagként általánosan alkalmazott egyszerhasználatos műanyagok által okozott környezeti problémákért közel 85%-os részesedéssel öt polimer a felelős, s ezek egyike az ásványvizes palackok, tisztítószerek alapanyaga, a polietilén-tereftalát (PET), amelynek – mint majd látni fogjuk – bizony van kapcsolódása a sebkezeléshez és sebgyógyuláshoz is! A PET története 1941 körül kezdődött, amikor a Du Pont vegyészei a textilgyártásra alkalmasnak vélt polimerekkel kísérletezve kifejlesztették. A kutatásokat James Tennant Dickson és John Rex Whinfield vezették az Egyesült Királyságban, a Calico Printers Association cégnél. A Szovjetunióban először 1949-ben állították elő. Az első PET palackot 1973-ban ugyancsak egy Du Pont-tudós, Nathaniel Wyeth szabadalmaztatta.

Szerző: Várhegyi László

Iránytű Több hazai oldal is megemlíti, hogy Kínában már több ezer évvel ezelőtt is megfigyelték, hogy mágnesesség jelenlétében gyorsabban gyógyulnak a sebek és emellett szignifikánsan csökken a fájdalomérzet is. Ugyanakkor S. L. Henry és munkatársai szerint a műtéti gyógyulást elősegítő mágneses terápia legkorábbi alkalmazása az 1600-as évekre nyúlik vissza, amikor elektromosan töltött aranylevelet alkalmaztak a himlő lézióin annak érdekében, hogy megakadályozzák a hegesedést. Rikk János doktori értekezésében megemlíti, hogy mind a csontegyesítés, mind a sebgyógyulás szignifikáns gyorsulást mutatott az állandó mágnes alkalmazását követően. Itt M. G. Dunn (Piscataway, USA) és munkatársai tanulmányára hivatkozik, amelyben már 1988-ban megállapították, hogy az elektromos stimuláció kollagén mátrixszal kombinálva valószínűleg jó módszer lehet a krónikus bőrsebek gyógyulásának fokozására.

Szerző: Várhegyi László

Hepatitisz B A „hepatitis” szó a görög „hepar” és a gyulladást jelentő „-itis” tagokból áll, és szó szerint májgyulladást jelent. A vírusnak a sebkezeléssel és sebgyógyulással való kapcsolódása elsősorban az infekciók területén található meg. A sebészeti fertőzések okaik szerint lehetnek: gennykeltők által okozott (pyogen); anaerob (tetanusz, gázgangréna); vírus (veszettség, hepatitisz, AIDS); gomba (soor, candida); specifikus (TBC, lépfene) fertőzések. A hepatitiszek közül sebészetileg a HVB jelentős. A Gaál Csaba-féle Sebészet tankönyv szerint a hepatitis B és C fertőzés veszélye sokkal reálisabb és gyakoribb, mint AIDS-vírus esetén, ugyanis a tűszúrásos sérülés hepatitis B-vel fertőzött beteg esetén 20-30%-os valószínűséggel okoz infekciót, az AIDS-szel összehasonlítva a prevalencia hatszoros.

Szerző: Várhegyi László

Világűr Jeff Bezos és Richard Branson repüléseivel új iparág született, a magán űrturizmus. Ilyen előzmények mellett, két nappal az Űrkutatás napját követően különösen aktuálisnak tűnik, hogy a Sebkezelés Blog történetében először, de feltehetően nem utoljára foglalkozzunk a világűrnek és a medicinának, s azon belül is a sebkezelés-sebgyógyulásnak a kapcsolódási pontjaival. A világűr, az űrutazás a sebkezelésen belül is számtalan kérdéskört érint a sérülésektől (trauma, égés, véletlen és műtéti sebek) a csont-, az izom- és a retina- mellett a bőr pótlásán vagy helyreállításán át egészen a gyógyulást és ápolást szolgáló eszközök alkalmazhatóságáig. Ahogy J. K. Sears és Z. E. Argenyi is megjegyezték 1991-es cikkükben, a sebgyógyulási folyamat számos alapvető területét meg kell vizsgálni az űrrepüléseken végzett ellenőrzött tudományos vizsgálatok révén.

Szerző: Várhegyi László

Hangya Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus – adta hírül a múlt hét elején a National Geographic. Ez a tudósítás ad alkalmat arra, hogy felvillantsak néhány szemelvényt arról, milyen szerepet játszanak a hangyák a sebkezelésben. Már az őskorban is használták őket sebzárásra. Ennek első ismert említése az ie. 1000 körülre datálható, varázsénekeket tartalmazó Atharvavéda-ban található. A hangyákat még nem bőrsebeknél használták, hanem műtétek után, a bélsebek varrására. Valószínűleg, de nem bizonyítottan hosszú-hosszú idő kísérletezgetése és gyakorlata vezetett el idáig. Tarján Jenő könyve szerint már az arab orvosok is észrevették, hogy a sebszélek egyesítésével kedvezőbbek a sebgyógyulási eredmények. „Kapocsként” nagy méretű hangyákat használtak: összefogták a bőrt, a sebhez tették a hangyák száját, akik beleharaptak a bőrbe, és összetartották a seb széleit.

Szerző: Várhegyi László

Bionika A Medicalonline.hu 2021. június 29-én tudósított arról, hogy lezárult a négyéves Nemzeti Bionika Program. A 19 egyedi projektet magában foglaló, 1,9 milliárd forint összköltségvetésű program projektjeinek keretében részben a későbbi fejlesztéseket megalapozó kutatások zajlottak, részben a mindennapi életben is hasznosítható eredmények születtek. Ez a hír adja az apropót arra, hogy megnézzük, vannak-e a kapcsolódási pontjai a bionikának és a sebkezelésnek/sebgyógyulásnak. A Scienceguruk. blog.hu szerzője például arról ír, hogy már az ókorban is használtak két végén levágott madártollhoz erősített állati hólyagot a gyógyfőzetek sipolyokba (amelyek lehetnek sérülések után visszamaradó, be nem gyógyult sebek, vagy gyulladásos gennygyülemek) való juttatására. A Medicalonline.hu pedig már 2009-ben arról tudósított, hogy a bécsi egyetem kutatói a sebgyógyítás számára fejlesztenek új orvosi ragasztóanyagokat a szalamandrák bőrváladékából. Ugyanakkor e blogbejegyzés témájába vágó más hazai cikket – az amputáció után használt bionikus végtagokkal foglalkozókat most nem ide számítva – nem találtam.

Szerző: Várhegyi László

Túró A Sokszínű Vidék rovat 2021. június 24-i cikke szerint a Hungarikum Bizottság kihirdette a legújabb hungarikumokat, és bejelentették, hogy egyebek mellett a Rákóczi János cukrászmesterről elnevezett Rákóczi-túrós is bekerült a Magyar Értéktárba. Mi adhat ennél jobb alkalmat arra, hogy megvizsgáljuk a túró és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását?! A hazai források szerint a népi gyógyászatban gyakran alkalmazták sebkezelésre is. Például felismerték, hogy hűti a bőrt és összeszűkíti a gyulladás hatására kitágult véredényeket. Nagytarcsán forró ecetbe túrót kevertek, s beborították vele a kelést. Közös lónak túrós a háta – ki ne ismerné ezt a közmondást? Pedig ebben a formában ez helytelen, a pontos kifejezés a „túros”. A Czuczor–Fogarasi-szótár meghatározása szerint a túr nem más, mint „dörzsölés, feltörés által támadt gennyes, rutságos seb az igás, hámos, nyerges állatok testein, főleg nyakukon, hátukon, vagy szügyükön”. A szláv eredetű túros szó jelentése tehát „kisebesedett, feltört, fekélyes sebű”.

Szerző: Várhegyi László

Mesterséges intelligencia Egy a Medicalonline.hu-n megjelent tudosítás kapcsán megvizsgáljuk, hogy vajon a mesterséges intelligencia technológia fejlődéséből kimarad-e a sebkezelés és a sebgyógyulás? Definíció szerint mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Az MI világa még akkor kezdődött, amikor George Winter felfedezte a nedves sebkezelést. A gépi tanulás megjelenése pedig akkora datálható, amikor az 1980-as évek elején forgalomba kerültek az első fejlett kötszerek.

Szerző: Várhegyi László

Tenebrio molitor lárva A múlt héten, 2021. június 7-én jelent meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján egy tájékoztatás arról, hogy egy vállalat kérelme kapcsán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szárított Tenebrio molitor lárva fogyasztása bizonyos felhasználási módok és mennyiségek mellett biztonságos. Ily módon – a vonatkozó rendelet értelmében – a lisztkukac lett az első, hivatalosan élelmiszernek minősülő rovar, amely az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozható. Az MSKT.hu blogját rendszeresen olvasók, így reményem szerint Ön is, már sejthetik, hogy a mostani blogbejegyzésben azt vizsgáljuk meg, ha annyi mindennek van kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz, akkor a lisztbogár és/vagy annak lárvája nincs-e véletlenül köztük? A téma nem teljesen idegen számunkra, hiszen nem is oly régen, április közepén foglalkoztunk a maggot- vagy más néven lárvaterápiával.

Szerző: Várhegyi László

Petroselinum Az elmúlt héten az Európai Bizottság uniós oltalomban részesítette a Hegykői petrezselyemgyökér elnevezést. Kell-e jobb indok ennél az elismerésnél arra, hogy megvizsgáljuk van-e valamilyen kapcsolódása a gyakran fehérrépának is nevezett petrezselyemnek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? A sebgyógyításra való alkalmazhatóságra számos hazai utalást találhatunk. Lemosóként vagy bedörzsölve) gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását. Felgyorsítja sebek gyógyulását, ugyanis olaja elpusztítja az összes mikrobát és segít a fertőzések elkerülésében, enyhíti a sérülésekkel gyakran együtt járó fájdalmat és görcsöket. Teája is gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását, kelkáposztával, spenóttal és répával kombinálva, hasznos a szájsebek, fekélyek gyógyításában. Meglepetésemre külföldi forrásokban sem találtam ennél sokkal többet, s különösen nem a témát tudományos igénnyel tárgyaló tanulmányt. Kérem, küldje be a cikk linkjét, ha Ön találna ilyet!

Szerző: Várhegyi László

Gyöngy Május 24-én a Materials c. folyóiratban jelent meg Xian Jun Loh (Szingapúr) és munkatársainak áttekintése, amelyben a nemzetközi szerzőgárda a gyöngypor egyre bővülő biomedikális alkalmazásaira összpontosított, érintve annak alkalmazását egyebek mellett a csontok helyreállításában, a bőrbetegségek kezelésében és - a sebkezelésben. Ez a friss tanulmány adja az apropót ahhoz, hogy röviden megvizsgáljuk a hagyományos kínai orvoslás e jól ismert szerének, a szépségápolástól az egészségügyi ellátásig számos különféle indikációkra alkalmazott gyöngypornak és a sebkezelésnek – sebgyógyulásnak a kapcsolatát. Az igazgyöngy koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amelyet egyes puhatestűek választanak ki a sérülések, a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen védekezve. Anyaga rugalmas, tömör.

Szerző: Várhegyi László

C-peptid A múlt héten járta be a hazai médiát a hír, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal véglegesen megtiltotta a C-peptid termékek jogellenes reklámozását. Az elmarasztalt cég hirdetései megalapozatlanul, a fogyasztókat megtévesztve alkalmaztak az egészségre vonatkozó állításokat, egyúttal megsértve a kozmetikai termékekre vonatkozó európai közösségi szabályozást is. Az eljárás során a GVH nem a terméket vagy annak hatóanyagát, hanem az azok vonatkozásban tett állításokat vizsgálta. Az MSKT portálja viszont megteheti ezt, legalábbis a sebkezelés-sebgyógyulás vonatkozásában. A C-peptid és az inzulin olyan fehérje láncok, amelyek a proinzulin aktiválása és hasítása által képződnek. A C-peptid és az inzulin a hasnyálmirigy béta sejtjeiben termelődik, és ott is tárolódik. Amikor a szervezetünknek szüksége van az inzulinra, ezekből a béta sejtekből kerül be a véráramba, és segíti a cukor transzportját a test sejtjeibe, ahol részt vesz a sejtszintű energiatermelésben.

Szerző: Várhegyi László

Grafén Két friss cikk ad apropót arra, hogy röviden áttekintsük a grafén és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát. Mi is ez a grafén? A Wikipédia szerint a szén egy nanoszerkezetű allotrop módosulata, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak. Itt olvashatunk arról is, hogy a grafit egyatomos rétegeivel kapcsolatban már a 20. század közepén is volt elképzelés, és 1962-ben elektronmikroszkópos vizsgálatok során önállóan is észlelték a grafénlemezeket (Hanns-Peter Boehm). Bingan Lu (Lancsou, Kína) és munkatársai már 2012-ben rámutattak arra, hogy a grafénalapú kompozit anyagok hasznosak a sebgyógyulás szempontjából is. Ők grafént tartalmazó kitozán-PVA nanoszálakat állítottak elő electrospinning technológiával. Bemutatták a grafén lehetséges antibakteriális mechanizmusát is. 2018-as publikációjukban Mara Di Giulio (Chieti, Olaszország) és munkatársai pedig azt a célt tűzték ki, hogy a korábbi beszámolókban a mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív baktériumokkal szemben erős antibakteriális aktivitást mutató GO in vitro antimikrobiális és antibiofilm hatásosságát vizsgálják és igazolják a sebek kórokozóival szemben.

Kövessen bennünket:

Megosztás:

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!