Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Hepatitisz B A „hepatitis” szó a görög „hepar” és a gyulladást jelentő „-itis” tagokból áll, és szó szerint májgyulladást jelent. A vírusnak a sebkezeléssel és sebgyógyulással való kapcsolódása elsősorban az infekciók területén található meg. A sebészeti fertőzések okaik szerint lehetnek: gennykeltők által okozott (pyogen); anaerob (tetanusz, gázgangréna); vírus (veszettség, hepatitisz, AIDS); gomba (soor, candida); specifikus (TBC, lépfene) fertőzések. A hepatitiszek közül sebészetileg a HVB jelentős. A Gaál Csaba-féle Sebészet tankönyv szerint a hepatitis B és C fertőzés veszélye sokkal reálisabb és gyakoribb, mint AIDS-vírus esetén, ugyanis a tűszúrásos sérülés hepatitis B-vel fertőzött beteg esetén 20-30%-os valószínűséggel okoz infekciót, az AIDS-szel összehasonlítva a prevalencia hatszoros.

Szerző: Várhegyi László

Világűr Jeff Bezos és Richard Branson repüléseivel új iparág született, a magán űrturizmus. Ilyen előzmények mellett, két nappal az Űrkutatás napját követően különösen aktuálisnak tűnik, hogy a Sebkezelés Blog történetében először, de feltehetően nem utoljára foglalkozzunk a világűrnek és a medicinának, s azon belül is a sebkezelés-sebgyógyulásnak a kapcsolódási pontjaival. A világűr, az űrutazás a sebkezelésen belül is számtalan kérdéskört érint a sérülésektől (trauma, égés, véletlen és műtéti sebek) a csont-, az izom- és a retina- mellett a bőr pótlásán vagy helyreállításán át egészen a gyógyulást és ápolást szolgáló eszközök alkalmazhatóságáig. Ahogy J. K. Sears és Z. E. Argenyi is megjegyezték 1991-es cikkükben, a sebgyógyulási folyamat számos alapvető területét meg kell vizsgálni az űrrepüléseken végzett ellenőrzött tudományos vizsgálatok révén.

Szerző: Várhegyi László

Hangya Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus – adta hírül a múlt hét elején a National Geographic. Ez a tudósítás ad alkalmat arra, hogy felvillantsak néhány szemelvényt arról, milyen szerepet játszanak a hangyák a sebkezelésben. Már az őskorban is használták őket sebzárásra. Ennek első ismert említése az ie. 1000 körülre datálható, varázsénekeket tartalmazó Atharvavéda-ban található. A hangyákat még nem bőrsebeknél használták, hanem műtétek után, a bélsebek varrására. Valószínűleg, de nem bizonyítottan hosszú-hosszú idő kísérletezgetése és gyakorlata vezetett el idáig. Tarján Jenő könyve szerint már az arab orvosok is észrevették, hogy a sebszélek egyesítésével kedvezőbbek a sebgyógyulási eredmények. „Kapocsként” nagy méretű hangyákat használtak: összefogták a bőrt, a sebhez tették a hangyák száját, akik beleharaptak a bőrbe, és összetartották a seb széleit.

Szerző: Várhegyi László

Bionika A Medicalonline.hu 2021. június 29-én tudósított arról, hogy lezárult a négyéves Nemzeti Bionika Program. A 19 egyedi projektet magában foglaló, 1,9 milliárd forint összköltségvetésű program projektjeinek keretében részben a későbbi fejlesztéseket megalapozó kutatások zajlottak, részben a mindennapi életben is hasznosítható eredmények születtek. Ez a hír adja az apropót arra, hogy megnézzük, vannak-e a kapcsolódási pontjai a bionikának és a sebkezelésnek/sebgyógyulásnak. A Scienceguruk. blog.hu szerzője például arról ír, hogy már az ókorban is használtak két végén levágott madártollhoz erősített állati hólyagot a gyógyfőzetek sipolyokba (amelyek lehetnek sérülések után visszamaradó, be nem gyógyult sebek, vagy gyulladásos gennygyülemek) való juttatására. A Medicalonline.hu pedig már 2009-ben arról tudósított, hogy a bécsi egyetem kutatói a sebgyógyítás számára fejlesztenek új orvosi ragasztóanyagokat a szalamandrák bőrváladékából. Ugyanakkor e blogbejegyzés témájába vágó más hazai cikket – az amputáció után használt bionikus végtagokkal foglalkozókat most nem ide számítva – nem találtam.

Szerző: Várhegyi László

Túró A Sokszínű Vidék rovat 2021. június 24-i cikke szerint a Hungarikum Bizottság kihirdette a legújabb hungarikumokat, és bejelentették, hogy egyebek mellett a Rákóczi János cukrászmesterről elnevezett Rákóczi-túrós is bekerült a Magyar Értéktárba. Mi adhat ennél jobb alkalmat arra, hogy megvizsgáljuk a túró és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását?! A hazai források szerint a népi gyógyászatban gyakran alkalmazták sebkezelésre is. Például felismerték, hogy hűti a bőrt és összeszűkíti a gyulladás hatására kitágult véredényeket. Nagytarcsán forró ecetbe túrót kevertek, s beborították vele a kelést. Közös lónak túrós a háta – ki ne ismerné ezt a közmondást? Pedig ebben a formában ez helytelen, a pontos kifejezés a „túros”. A Czuczor–Fogarasi-szótár meghatározása szerint a túr nem más, mint „dörzsölés, feltörés által támadt gennyes, rutságos seb az igás, hámos, nyerges állatok testein, főleg nyakukon, hátukon, vagy szügyükön”. A szláv eredetű túros szó jelentése tehát „kisebesedett, feltört, fekélyes sebű”.

Szerző: Várhegyi László

Mesterséges intelligencia Egy a Medicalonline.hu-n megjelent tudosítás kapcsán megvizsgáljuk, hogy vajon a mesterséges intelligencia technológia fejlődéséből kimarad-e a sebkezelés és a sebgyógyulás? Definíció szerint mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Az MI világa még akkor kezdődött, amikor George Winter felfedezte a nedves sebkezelést. A gépi tanulás megjelenése pedig akkora datálható, amikor az 1980-as évek elején forgalomba kerültek az első fejlett kötszerek.

Szerző: Várhegyi László

Tenebrio molitor lárva A múlt héten, 2021. június 7-én jelent meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján egy tájékoztatás arról, hogy egy vállalat kérelme kapcsán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szárított Tenebrio molitor lárva fogyasztása bizonyos felhasználási módok és mennyiségek mellett biztonságos. Ily módon – a vonatkozó rendelet értelmében – a lisztkukac lett az első, hivatalosan élelmiszernek minősülő rovar, amely az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozható. Az MSKT.hu blogját rendszeresen olvasók, így reményem szerint Ön is, már sejthetik, hogy a mostani blogbejegyzésben azt vizsgáljuk meg, ha annyi mindennek van kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz, akkor a lisztbogár és/vagy annak lárvája nincs-e véletlenül köztük? A téma nem teljesen idegen számunkra, hiszen nem is oly régen, április közepén foglalkoztunk a maggot- vagy más néven lárvaterápiával.

Szerző: Várhegyi László

Petroselinum Az elmúlt héten az Európai Bizottság uniós oltalomban részesítette a Hegykői petrezselyemgyökér elnevezést. Kell-e jobb indok ennél az elismerésnél arra, hogy megvizsgáljuk van-e valamilyen kapcsolódása a gyakran fehérrépának is nevezett petrezselyemnek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? A sebgyógyításra való alkalmazhatóságra számos hazai utalást találhatunk. Lemosóként vagy bedörzsölve) gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását. Felgyorsítja sebek gyógyulását, ugyanis olaja elpusztítja az összes mikrobát és segít a fertőzések elkerülésében, enyhíti a sérülésekkel gyakran együtt járó fájdalmat és görcsöket. Teája is gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását, kelkáposztával, spenóttal és répával kombinálva, hasznos a szájsebek, fekélyek gyógyításában. Meglepetésemre külföldi forrásokban sem találtam ennél sokkal többet, s különösen nem a témát tudományos igénnyel tárgyaló tanulmányt. Kérem, küldje be a cikk linkjét, ha Ön találna ilyet!

Szerző: Várhegyi László

Gyöngy Május 24-én a Materials c. folyóiratban jelent meg Xian Jun Loh (Szingapúr) és munkatársainak áttekintése, amelyben a nemzetközi szerzőgárda a gyöngypor egyre bővülő biomedikális alkalmazásaira összpontosított, érintve annak alkalmazását egyebek mellett a csontok helyreállításában, a bőrbetegségek kezelésében és - a sebkezelésben. Ez a friss tanulmány adja az apropót ahhoz, hogy röviden megvizsgáljuk a hagyományos kínai orvoslás e jól ismert szerének, a szépségápolástól az egészségügyi ellátásig számos különféle indikációkra alkalmazott gyöngypornak és a sebkezelésnek – sebgyógyulásnak a kapcsolatát. Az igazgyöngy koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amelyet egyes puhatestűek választanak ki a sérülések, a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen védekezve. Anyaga rugalmas, tömör.

Szerző: Várhegyi László

C-peptid A múlt héten járta be a hazai médiát a hír, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal véglegesen megtiltotta a C-peptid termékek jogellenes reklámozását. Az elmarasztalt cég hirdetései megalapozatlanul, a fogyasztókat megtévesztve alkalmaztak az egészségre vonatkozó állításokat, egyúttal megsértve a kozmetikai termékekre vonatkozó európai közösségi szabályozást is. Az eljárás során a GVH nem a terméket vagy annak hatóanyagát, hanem az azok vonatkozásban tett állításokat vizsgálta. Az MSKT portálja viszont megteheti ezt, legalábbis a sebkezelés-sebgyógyulás vonatkozásában. A C-peptid és az inzulin olyan fehérje láncok, amelyek a proinzulin aktiválása és hasítása által képződnek. A C-peptid és az inzulin a hasnyálmirigy béta sejtjeiben termelődik, és ott is tárolódik. Amikor a szervezetünknek szüksége van az inzulinra, ezekből a béta sejtekből kerül be a véráramba, és segíti a cukor transzportját a test sejtjeibe, ahol részt vesz a sejtszintű energiatermelésben.

Szerző: Várhegyi László

Grafén Két friss cikk ad apropót arra, hogy röviden áttekintsük a grafén és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát. Mi is ez a grafén? A Wikipédia szerint a szén egy nanoszerkezetű allotrop módosulata, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak. Itt olvashatunk arról is, hogy a grafit egyatomos rétegeivel kapcsolatban már a 20. század közepén is volt elképzelés, és 1962-ben elektronmikroszkópos vizsgálatok során önállóan is észlelték a grafénlemezeket (Hanns-Peter Boehm). Bingan Lu (Lancsou, Kína) és munkatársai már 2012-ben rámutattak arra, hogy a grafénalapú kompozit anyagok hasznosak a sebgyógyulás szempontjából is. Ők grafént tartalmazó kitozán-PVA nanoszálakat állítottak elő electrospinning technológiával. Bemutatták a grafén lehetséges antibakteriális mechanizmusát is. 2018-as publikációjukban Mara Di Giulio (Chieti, Olaszország) és munkatársai pedig azt a célt tűzték ki, hogy a korábbi beszámolókban a mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív baktériumokkal szemben erős antibakteriális aktivitást mutató GO in vitro antimikrobiális és antibiofilm hatásosságát vizsgálják és igazolják a sebek kórokozóival szemben.

Szerző: Várhegyi László

Útiparéj Május 5-én jelent meg a Journal of Inflammation Research c. folyóiratban Teklie Mengie (Debre Tabor, Etiópia) és munkatársainak cikke, amelyben az Achyranthes aspera levelének 80%-os kivonata frakcióinak sebgyógyító- és gyulladáscsökkentő aktivitását vizsgálták patkányokban. Ez a publikáció adja az apropóját annak, hogy röviden bemutassam az útiparéj kapcsolatát a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz. De mi is a növény, amely szerepel a tradicionális japán (kampo) és apamarga néven az indiai medicina fontosabb gyógynövényeinek listáján? Egy világszerte elterjedt gyomnövény. Gyógyászati célokra elsősorban a magas szintű polifenolt, flavonoidot és antioxidánsokat tartalmazó gyökerét használják fel. A hagyományos gyógyítók szerint a gyökérkivonat hozzáadása bármely gyógynövényalapú gyógyszerhez adva növeli annak hatását. Alkalmazási területei a homeopátiában: hasmenés, vérhas, vizelethajtó, menorrhágia, asztringens, kutya- és kígyómarás, bőrbetegségek.

Szerző: Várhegyi László

Artemisia vulgaris A fekete üröm (Artemisia vulgaris, common mugwort) különböző illóolajokat (kámfort, cineolt, borneolt, tujont), flavonoidokat, triterpéneket és kumarin-származékokat tartalmaz. A „gyógynövények anyját” bélféregűzőként is használták, ezért időnként összetévesztik azzal a szintén az őszirózsafélék közé tartozó fehér ürömmel, amelynek gyógyászati felhasználásáról és a sebkezeléshez való kapcsolódásával már foglalkoztam korábban. Teája kiváló étvágyjavító és epeműködést serkentő, de használják görcsoldóként és bélféregűzőként is. Gyökerének főzetét a népgyógyászatban erősítőként, görcsoldóként, epilepszia és hisztéria ellen használják. Külsőleg reuma ellen és a sebek gyógyítására is . Enyhíti a hegek vagy égések okozta viszketést. Az ájurvédában szívpanaszok, nyugtalanság, rosszullét és rossz közérzet ellen alkalmazzák. Kínában hagyományosan a kolerát és a leprát is kezelték vele, „Ai Hao” néven ismert illóolaját fekélyek és hasmenés gyógyítására írják fel.

Szerző: Várhegyi László

Bordáskel A Brassica rapa subsp. chinensis-nek, e kelkáposztával rokon növénynek flavonoid és mustárolaj tartalma miatt antibiotikus, tisztító hatást tulajdonítanak. Szinte nincs kalóriatartalma (mivel a 95%-a víz), viszont a vitamin- és nyomelem tartalma kiemelkedően magas. Gazdag C- és K-vitaminban, béta-karotinban, folsavban, emellett számos fontos ásványi anyagot tartalmaz. Antioxidánsai fontos szerepet játszanak a rákmegelőzésben és a koleszterinszint csökkentésében. A keleti gyógyítók már az ókorban használtak káposztalevet a nehezen gyógyítható sebek kezelésére. A friss leveleket égési sérülések kezelésére használták. Különösen hatékonynak bizonyult a tojásfehérjével való keverése. A tibeti szerzetesek pak choi-alapú gyógyszereket használtak gyulladáscsökkentésre és a rák ellen. Európában az 1800-as években jelent meg. Sebgyógyító hatásának tudományos vizsgálata és igazolása még várat magára. Az Advancedtissue.com a Healthline-ra hivatkozva azt javasolja, hogy a sebgyógyulás gyorsításához a sötét levelű zöldségek közül a hínár, a kelkáposzta, a spenót, a petrezselyem és a zöldbab mellett szerepeljen a pak choi is.

Szerző: Várhegyi László

Coco-de-mer A Föld Napja alkalmából egy veszélyeztetett fajnak, a tengerikókusznak (Lodoicea maldivica vagy coco-de-mer) a sebkezeléshez való kapcsolatával foglalkozunk. 2012-ben a Journal of Botany folyóiratban jelentek meg Stephen Blackmore-nak (Edinburgh, Egyesült Királyság) és nemzetközi kutatócsoportjának megfigyelései a L. maldivica morfológiájáról, beporzásáról és termesztéséről. Ebben azt is megemlítik, hogy a növényt az ott élő emberek számos módon hasznosították. Leveleiből nádtetőt készítettek, amelyek alkotóelemeit a levelek ereiből készült cérnával varrtak össze. Készítettek belőle kosarakat, kalapokat és szőnyegeket, sétabotokat és még sok mást. Dióját edényként használták. Az éretlen dió belsejében található zselét csemegének tekintették, míg a fiatal levelek indumentumát (a növényt borító szőrök összességét) párnák és matracok tömésére, illetve sebgyógyításra használták.

Szerző: Várhegyi László

Selymes döglégy Egy a közelmúltban megjelent cikk adja az apropóját annak, hogy röviden bemutassuk a lárvaterápiát. A bakteriális szennyeződés, az antibakteriális rezisztencia és más kapcsolódó tényezők miatt késleltetett sebgyógyulás nagy gondot okoz a krónikusan fertőzött sebekkel küzdő betegek kezelésében. A lepedék eltávolításának, az ún. debridementnek az egyik módja – a mechanikai és a kémiai mellett – a maggot-terápia. A Calliphoridae (fémes- légyfélék) család bizonyos lárváinak gyógyászati tulajdonságai már régóta ismertek. Hosszú és jól dokumentált történelme van; az ausztrál őslakosok és a maják kultúrájában egyaránt ismert volt, de a reneszánsz időkben is alkalmazták.

Szerző: Várhegyi László

Ózongenerátor Ana Paula Anzolin (Passo Fundo, Brazília) és munkatársai 2020-es cikkének konklúziója egyben e blogbejegyzés összegzése is lehetne: Az ózon gáz halmazállapotú vagy olajok formájában történő helyi alkalmazása kiemelkedő a szövetek helyreállításának kezelésében, mivel elősegíti a sebgyógyulást, valamint antimikrobiális, immunológiai, antioxidáns és oxigénellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Az ózonozott olaj hatékonysága integratív terápiát jelenthet a szöveti elváltozások kezelésében, különösen olyan betegeknél, akik olyan kórképekkel rendelkeznek, mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés és az öregedési folyamat. Olyan betegségek esetén, mint a fekélyek vagy az aftás szájgyulladás, az ínygyulladás és a dermatitis, az ózonozott olaj elősegíti a fájdalomcsillapítást és a gyógyulási folyamat gyorsulását.

Szerző: Várhegyi László

Máriatövis A Vitalitas-magazin.hu a máriatövist bemutató cikkében kitér arra, hogy külsőleg alkalmazva nagyszerű sebgyógyító, mert antioxidáns polifenoljainak köszönhetően remek bőrösszehúzó, valamint hozzájárul a vérzések elállításához. Rendszeres bemasszírozás mellett az ízületi fájdalmak, reuma, zúzódások és horzsolásos sebek ellen is hatékonynak tartják. Ezúttal hazai, igaz angol nyelven megjelent tudományos forrást is találtam. Fehér Pálma és munkatársai a Jurnal Medical Aradean c. romániai szaklapban megjelent tanulmányukban különböző területeken tekintették át a S. marianum kivonat helyi alkalmazását. Ali Aliabadi később általam is megemlített cikkére hivatkozva megállapítják, hogy a szilimarin kenőcsök 5, 10 és 20%-os koncentrációban történő lokális alkalmazása hatásos volt a diabéteszes sebek kezelésében.

Szerző: Várhegyi László

Citromfű A Közel-Keletről származó citromfű (Melissa officinalis) első ismert hazai írásos említése 1775-re datálható, amikor megjelent Csapó József, debreceni főorvos elsősorban gyógyászati célokat szolgáló füveskönyve, az Új füves és virágos magyar kert, ahol czitrom-fü alakban szerepel. Pedig már ott volt ereszoszi Theophrasztosz ie. 300 körül írt Historia Plantarum-ában, s a növényt vérzéscsillapításra ajánló idősebb Plinius, római író-polihisztor is beszámolt arról, hogy virágaiban különösen sok a nektár, ezért a méhek nagyon kedvelik. Nem is véletlen, hogy a görög eredetű Melissa női név jelentése „mézelő méh”. A görögök (Melissophyllon néven) és a rómaiak (Apiastrum) főként béltisztítóként használták, az arabok úgy vélték, hogy használata elűzi a rosszkedvet és a szomorúságot. Dioszkoridész a leveleit sebkezelésre is ajánlotta.

Szerző: Várhegyi László

Galagonya A galagonya jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminszármazékokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat és triterpéneket tartamaz. Javasolt alkalmazásai területei: aritmiák, érelmeszesedés, Buerger-kór, keringési rendellenességek, pangásos szívelégtelenség (CHF), hiperlipidémia, magas vérnyomás (hipertenzió), alacsony vérnyomás (hipotenzió), emésztési zavarok és galandféreg-fertőzések. Sorozatunkban az első olyan gyógynövény, amelynek a sebkezeléshez és sebgyógyuláshoz való kapcsolódásához semmilyen hazai utalást nem találtam sem a hagyományos gyógyászat, sem a modern medicina területén. Sőt, a nemzetközi orvostudományi és más irodalom sem siet nagyon a segítségünkre.

Szerző: Várhegyi László

Kamilla Az ókori egyiptomiak a kamillát a Napisten ajándékának tekintették. Ramszesz fáraó múmiáján is találtak belőle, a hieroglifákon is látható, megfázás elleni szerként használták. Hippokratész úgy vélte, hogy a gyógynövény enyhíti a menstruációs görcsöket és alkalmas a vértolulás kezelésére. Dioszkoridész gyakran említette a különféle betegségekre történő felírását. Nevét a görög eredetű chamos (föld) és milos (alma) szavak összetételéből kapta, ami alacsonynövésű, almaillatú cserjét jelent. Idősebb Plinius megemlíti a kamilla virág illatának hasonlóságát az almavirággal, és ezért használhatták ezt a kifejezést. A rómaiak tömjén és italok készítésére használták. Szerepel a különféle angolszász orvosi szövegeknek és imáknak a gyűjteményében, a 10. századi Lacnunga-ban („Orvosságok”). Egy 11. századi óangol gyógynövénykönyvben illusztrált bejegyzés is található róla. A középkorban a komló előtt a kamillát használták a sör ízesítésére.

Kövessen bennünket:

Megosztás:

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!