Vadgesztenye és sebkezelés

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a vadgesztenyét választotta az év gyógynövényének – adta hírül számos hazai médium, például a Weborvos.hu is. A Sebkezelés Blog nyomon követi és bejegyzés-sorozat keretében dolgozta fel e megtisztelő titulusban részesülő növények és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát, kezdve 2013 győztesesével, a máriatövissel. Folytassuk tehát ezt a hagyományt!

A közönséges vadgesztenye latin elnevezésének (Aesculus hippocasta- num) első szava az esca szóból ered, ami olyan táplálékot jelent, amelyet az ókori népek egy bizonyos tölgyfajból nyertek, majd később kizárólag a vadgesztenyére használták. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a hippocastanum a növény azon képességére utal, hogy meggyógyítja a lovak és a szarvasmarhák légúti betegségeit. Mások szerint a fa ágain található kis patkószerű jelölésekről kapta ezt a nevet. Népies neve: lógesztenye, bokrétafa.

A Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, Magyarországon dísznövényként ültetett vadgesztenye gyógyászati alkalmazásáról épp a fenti döntés kapcsán írt egy közérthető áttekintést az Egeszsegkalauz.hu-n Budai Marianna. A 40 méter magasra növő, akár 300 évig is élő fának a barna, dió méretű magjait alkalmazzák gyógyászati célra. Fő hatóanyagai a szaponinok, amelyek közül kiemelhetők az alfa- és béta-eszcin, a kriptoeszcin, valamint az eszcinol típusú vegyületek. A belőle nyert kivonatok az erek és érfalak egészségét támogatják, és azokat a krónikus vénás betegség (visszeresség, nehézláb) kezelésére lehet alkalmazni.

A hagyományos kínai herbalisták nemcsak keringési problémák kezelésére használják, hanem vizelethajtóként, ödéma vagy duzzanat csökkentésére, gyulladáscsökkentőként, légúti problémák esetén köptetőként, sőt a vírusok elleni küzdelemben is alkalmazzák. A babona szerint, ha gesztenyét hordunk zsebeinkben, az megvéd bennünket a betegségektől. Termését lereszelve, szárítva hasmenés ellen, a levélből készült teát lázcsillapítóként, hurutoldóként használták. Fájós végtagok, illetve reumás fájdalmak esetén bedörzsölőként alkalmazták.

A sebkezelésben való alkalmazhatóságával kapcsolatban a mesterséges intelligenciát, a ChatGPT-t hívjuk segítségül: Néhány bizonyíték arra utal, hogy a vadgesztenye-kivonat hatásos lehet a sebgyógyulásban. Egy tanulmány kimutatta, hogy helyileg alkalmazva a kivonat csökkentette a gyulladást és javította a sebgyógyulást állatokban. Azonban további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősítsék ezeket az eredményeket embereken, és a vadgesztenye biztonságossága és hatásossága a sebgyógyulásban még nem megalapozott.

A vadgesztenyefa nektárjából készült mézet évszázadok óta használják gyógyászati tulajdonságai miatt. Az elmúlt években e méz sebgyógyításban való felhasználása fokozott figyelmet kapott antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt. Antibakteriális tulajdonságai magas ozmolaritásának és hidrogén-peroxid tartalmának tulajdoníthatók. Sebre kenve a méz magas cukortartalma olyan környezetet teremt, amely ellenséges a baktériumokkal szemben, hatásosan gátolja azok növekedését és megelőzi a fertőzést.

Egy tanulmány kimutatta, hogy amennyiben vadgesztenyemézet alkalmaztak a sebekre, az jelentősen csökkentette a baktériumok szaporodását, és gyorsabban zárta be a sebeket a hagyományos sebkezelésekhez képest. Egy másik tanulmány pedig azt igazolta, hogy a vadgesztenye méz hatásosan kezeli az antibiotikum-rezisztens baktériumokkal fertőzött sebeket, bizonyítva ezzel, hogy a nehezen kezelhető fertőzések alternatív kezelési módja lehet.

Nézzük meg, mely kutatásokra alapozhatta megállapításait a mesterséges intelligencia!

2006-ban Tsutomu Fujimura (Ichikai, Japán) és munkatársai megállapították, hogy a nem-izom sejtek, például a fibroblasztok által generált összehúzódási erők fontos szerepet játszanak a sejtmorfológia, az érszűkület és/vagy a sebgyógyulás meghatározásában. A vadgesztenye-kivonatok (HCE-k) bizonyítottan duzzanat-, ödéma-, vénás elégtelenség- és gyulladáscsökkentő hatásúak, de ezek a biológiai és élettani hatások nem magyarázhatók az összehúzóerő-képződéssel. Azok a növényi kivonatok, amelyek in vitro fibroblasztok összehúzódási erejét indukálják, in vivo is hatásosak lehetnek, például elősegítik a sebgyógyulást és/vagy a szövetek remodellingjét, bár további vizsgálatokra lesz szükség az ilyen hatások meghatározásához. Megjegyzendő, hogy ugyanő volt az első szerzője annak a szintén 2006-os közleménynek, amelyet úgy összegeztek, hogy a HCE kontrakciós erőket hoz létre a fibroblasztokban, és hatásos öregedésgátló összetevő.

2013-ban számoltak be M. J. Leach, J. Pincombe és G. W. Foster a vadgesztenyemag-kivonat klinikai hatásosságának vizsgálatáról a vénás fekélyek kezelésében. Prospektív, hármasvak, placebo-kontrollált kutatásaik során úgy találták, hogy a kivonat valószínűleg enyhíti a vénás elégtelenség patogenezisét, és ezáltal elősegíti a vénás fekélyek gyógyulását, de a tanulmányuk statisztikailag nem támasztotta alá ezt az állítást. Figyelembe véve azonban a kis mintát és a vizsgálat elégtelen erejét, valamint a sebek pörkjében és a kötéscserék gyakoriságban bekövetkezett jelentős javulást, úgy tűnik, hogy hasznos lehet a vénás lábszárfekélyek kezelésében.

2019-ben Halil Aksoy (Isztambul, Törökország) és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a HCE hatékony szer lehet a sebkezelésben a diabéteszes sebmodellben, mivel antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásai mellett képes elnyomni az MMP-9 génexpressziót, és szabályozza az MMP-1 génexpressziót.

2020-ban Ivan Kováč (Kassa, Szlovákia) és munkatársai úgy összegezték kutatási eredményeiket, hogy a vadgesztenye kivonat hatására a gyógyulás szignifikánsan javult, így ez a kivonat hasznosnak bizonyulhat az akut bőrsebek gyógyulásának javításában. Azonban nem tapasztalták a HCE közvetlen hatását a fibroblasztok miofibroblasztokba való átmenetére, ezért elengedhetetlen további kísérletek elvégzése, amelyek célja a pontos hatásmechanizmus és az optimális terápiás protokoll megtalálása.

Noha – mint láthattuk – további kutatásokra van szükség az előnyök mögött meghúzódó mechanizmusok teljes megértéséhez, az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy a vadgesztenye hatásos és természetes eszközül szolgálhat a sebkezelésben. A már említett, egyébként homeopátiás gyógyszerkészítményekben is megtalálható eszcin az eddigi vizsgálatok szerint önmagában is hatásosan segíti a sebgyógyulást, így nem zárom ki, hogy erre a témára még visszatérek.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!