A Sebkezelés Blog archívuma - 9

December 2-án jelent meg az IJMS folyóiratban Tamer M. Tamer (Alexandria, Egyiptom) és munkatársainak cikke, amelyben olyan majoránnával stimulált polivinil-alkohol/kaolin szivacsok kifejlesztéséről számoltak be, amelyek vérzéscsillapító, antibakteriális és antioxidáns kötszerként használhatók a sebgyógyulás elősegítésére. Ez szolgál apropóként arra, hogy bemutassuk a majoránna (Origanum majorana) kapcsolódását a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz. A hazai források megemlítik, hogy tinktúráját felhasználva tisztíthatók és fertőtleníthetők a felületi sebek. A sebesült testtájakon mérsékelheti az erek zsugorodását, gyorsíthatja a horzsolások és felszíni sebek gyógyulását. A Házipatika.com is kitér arra, hogy teájának antibakteriális és antivirális hatása van, így nem csak belsőleg, de külsőleg is alkalmazhatjuk, segíthetjük megelőzni a különböző bőrfertőzéseket, például abban az esetben, ha sebek vannak a bőrünkön. Temesvári Gabriella „Illóolajokkal az egészségért” című könyve szerint jól kezelhetők vele a nehezen gyógyuló sebek.

November 22-én jelent meg a Processes c. folyóiratban Ina Andreea Antonescu Mintaș (Nagyvárad, Románia) és munkatársai cikke, amelyben az Ocimum basilicum és Trifolium pratense kivonatokon alapuló új hidrogél sebgyógyítási potenciáljának értékelését tűzték ki célul. Megállapították, hogy az új, bazsalikom és réti here keverékét tartalmazó gélkészítmény helyi alkalmazása sikeres terápiás alternatíva a bőrbetegségek kezelésében. A készítmény alkalmazásával végzett in vivo eredmények a sebösszehúzódási idő javulását és a teljes gyógyulást mutatták 13 napos kezelés után. Ezenkívül bemutatták a hidrogél hatásosságát a Psoriasis vulgaris esetében is, amelyben az egyhetes kezelés a beteg egészségi állapotának jelentős javulásához vezetett. Cikkükben hivatkoznak a WHO egy 2014-es globális állapotjelentésére, amely szerint a világ lakosságának mintegy 80%-a részesíti előnyben a gyógynövény-alapú kezeléseket bőrgyógyászati betegségek, rák, cukorbetegség és más oxidatív stresszel összefüggő betegségek esetén. Hogy milyen szerepet játszik a sebkezelésben és a sebgyógyulásban a réti here? – erre keresünk választ ebben a blogbejegyzésben.

Visszavonják a cink-oxidot tartalmazó állatgyógyászati készítmények engedélyeit – adta hírül november 17-én a Storeinsider.hu. Az intézkedést elsősorban az antimikrobiális rezisztencia elősegítésének kockázatával, valamint a cink-oxid által okozott jelentős környezetterhelésével indokolták. A cinktartalmú állatgyógyászati készítmények hosszú távú használata ugyanis folyamatos nettó cinkbevitelt eredményez a környezetben, a cink felhalmozódik a talajban vagy a felszíni vizekben. Érdemes erre a fejleményre odafigyelni, hiszen a cink-oxidot (ZnO) használják a sebkezelésben is! Hogy hogyan – erről szól a mostani blogbejegyzésünk. A cinknek (Zn) és a cinket tartalmazó anyagoknak a sebgyógyulás elősegítése érdekében történő használatának meglehetősen bőséges hazai irodalma is van. Elég csak például a cink-pótló (cink orotát-dihidrátot tartalmazó) tablettákra, a cink-hialuronát tartalmú gélre, vagy a cink-ferritre gondolnunk. A cink-szulfát viszont nem fokozza a sebgyógyulást, hanem késlelteti azt.

Egy érdekes írás jelent meg november 8-án a Scientific Reports-ban. Sakkarin Bhubhanil (Bangkok, Thaiföld) és munkatársai a guargumival/kurkuminnal stabilizált ezüst nanorészecskés hidrogélek fokozott sebgyógyító tulajdonságait elemző kutatásaikról számoltak be. A kórszövettani vizsgálataik azt mutatták, hogy a hidrogél kompozit elősegíti a sebgyógyulás gyulladásos szakaszából a proliferációs szakaszba való átmenetet, elősegítve a fibroblasztok és új erek képződését, míg a célgénexpressziós vizsgálataik azt erősítették meg, hogy a felgyorsult szöveti remodeling a normál útvonalak mentén megy végbe. Véleményük szerint ezek a hidrogél kompozitok nagy antibakteriális kapacitású sebkötöző anyagokká válhatnak. Folytassuk tehát a blogbejegyzéseink sorozatát a guargumi és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjainak rövid áttekintésével!

Magnéziumból is kevés van Európában – tudósított november 2-án a Storeinsider.hu. A globális termelés 87%-át adó Kínában ugyanis a kibocsátás-csökkentési céljaik elérése érdekében szeptembertől visszafogják egyes alapanyagok, köztük a magnézium előállításában résztvevő üzemek termelését. A döntés súlyosan érinti az európai alumínium-, vas- és acéltermelő, valamint -felhasználó iparágakat is. Vajon a sebkezelés-sebgyógyulás tudománya is veszítene azzal, ha nem lehetne magnéziumot beszerezni? Erre a kérdésre keresi a választ a mostani blogbejegyzés. Ami a modern tudományt illeti, B. Domres és munkatársai már 1977-ben arról számoltak be, hogy a sebgyógyulás anabolikus folyamata miatt növekvő Mg- és cink igény jelentkezik.

A múlt héten, október 29-én tudósított a Storeinsider.hu arról, hogy a fogmosás amerikai napja, november 1. kapcsán saját márkás fogkrémet mutatott be a világ egyik legnagyobb gyümölcslégyártójának számító Tropicana. Döntésüket egy közvéleménykuta- tásuk eredményeire alapozták, amely szerint a fogyasztók nem szeretnek fogmosás után narancslevet inni, valószínűleg azért, mert a fogkrém egy ideig csökkenti az ízlelőbimbók azon képességét, hogy az édes ízt érzékelni tudják. A limitált kiadású termék a narancsdzsúsz-rajongókat a gyártó Instagram oldalának meglátogatására, minket meg arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk, vannak-e kapcsolódási pontok a fogkrémek és a sebkezelés – sebgyógyulás között. Rendszeres olvasóink, így remélhetőleg Ön is, már sejthetik, igen, vannak.

Közeledik a Mindenszentek (All Hallows) előtti nap, október 31-e, Halloween napja, ez az ősi kelta hagyományokból kialakult ír ünnep. A kelták hite szerint ezen az éjszakán a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között, az elmúlt években meghaltak szellemei ekkor visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Napjainkban is elsősorban angolszász ünnepnek számít, de valamilyen formában a világ számos országában megünneplik. A Wikipédia szerint a halloweeni szokások Magyarországon a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni. A hagyományok közé tartozik a jelmezes kéregetés, a beöltözős parti, az almahalászat – és az ún. Jack-lámpának, a töklámpásnak a faragása. Menjünk tovább ezen a vonalon, s nézzük meg, hogy vannak-e a töknek (Cucurbita) és sebkezelésnek-sebgyógyulásnak kapcsolódási pontjai!

Több százezer ember halálát okozza egy veszélyes vegyület, ami mindenhol ott van – számolt be október 14-én a CNN cikke nyomán sok hazai portál, köztük például a Life.hu is. Az Enviromental Pollution című tudományos folyóiratban megjelent egyik publikáció ugyanis arra figyelmeztet, hogy azok, akiknek a szervezetében magas a ftalátok szintje, nagyobb eséllyel halnak meg számos egészségügyi problémában, főként szív- és érrendszeri megbetegedésekben. Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint a felnőttek leginkább akkor találkoznak ilyen vegyi anyaggal (hacsak nem dolgoznak például festőként, a nyomdaiparban, esetleg a műanyag-feldolgozás területén), amikor olyan ételeket fogyasztanak, amelyek érintkeztek az ezzel kezelt műanyaggal. A gyerekek pedig akkor, amikor a szájukba veszik a műanyag játékokat (és samponokban, hintőporokban, sőt akár már az anyaméhben). Nem kétséges tehát, hogy gyorsan meg kell néznünk, találkozhatunk-e a ftalátokkal a sebkezelés és a sebgyógyulás kapcsán.

Ebben az évben a hőérzet és a tapintás receptorainak felfedezéséért David Julius (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) és Ardem Patapoutian (Scripps Kutatóintézet, La Jolla) kapta megosztva a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Julius professzor a paprikafélékben található alkaloidot, a kapszaicint használta fel kutatásaiban, hogy azonosítsa azt a szenzort a bőr idegvégződéseiben, amely a hőre reagál. A Nobel-díj bizottság október 4-i bejelentése adja az apropóját annak, hogy az eheti blogbejegyzésben a kapszaicin (transz-8-metil-N-vanillil-nona-6-énamid) és a sebkezelés, illetve a sebgyógyulás kapcsolódási pontjait keressük. Annál is inkább, mert a véletlen folytán ugyanazon a nap jelent meg a BioMed Research International c. folyóiratban Steve Endeguele Ekom, Jean-De-Dieu Tamokou és Victor Kuete (Dschang, Kamerun) tanulmánya a Capsicum annuum (közönséges paprika) kivonat antibakteriális és terápiás lehetőségeiről a fertőzött sebek ellen patkánymodellben, annak antibakteriális hatásmechanizmusával.

Egy új tanulmány szerint az Alzheimer-kór kialakulásáért a vérből az agyba jutó, toxikus hatású fehérjéket szállító lipidtranszporter proteinek a felelősek. Sikerült leírniuk azt a „vér-agy útvonalat”, amelyen keresztül a toxikus fehérjék a lipoproteinek segítségével az agyba jutnak. E kutatási eredmény adta az apropóját annak, hogy készítsünk egy gyors betekintést a lipoproteinek és a sebgyógyulás összefüggéseiről. A Lipoprotein(a)-t mintegy 60 évvel ezelőtt fedezték fel, kardiovaszkuláris rizikófaktorként kifejtett hatása pedig az 1980-as évek óta ismert. Szerepet játszik a sebgyógyulásban, mivel a gyógyuló sebek immunhisztokémiai elemzése kedvező eredményt hozott az immunsejtek infiltrációja, a granulációs szövet előállítása és a revaszkularizáció előidézése során. Emellett egy proteomikai tanulmány megállapította, hogy az Lp(a)-hoz kapcsolódó fehérjék nagy része részt vett a sebgyógyulási válaszban.