A Sebkezelés Blog archívuma - 7

Jeff Bezos és Richard Branson repüléseivel új iparág született, a magán űrturizmus. Ilyen előzmények mellett, két nappal az Űrkutatás napját követően különösen aktuálisnak tűnik, hogy a Sebkezelés Blog történetében először, de feltehetően nem utoljára foglalkozzunk a világűrnek és a medicinának, s azon belül is a sebkezelés-sebgyógyulásnak a kapcsolódási pontjaival. A világűr, az űrutazás a sebkezelésen belül is számtalan kérdéskört érint a sérülésektől (trauma, égés, véletlen és műtéti sebek) a csont-, az izom- és a retina- mellett a bőr pótlásán vagy helyreállításán át egészen a gyógyulást és ápolást szolgáló eszközök alkalmazhatóságáig. Ahogy J. K. Sears és Z. E. Argenyi is megjegyezték 1991-es cikkükben, a sebgyógyulási folyamat számos alapvető területét meg kell vizsgálni az űrrepüléseken végzett ellenőrzött tudományos vizsgálatok révén.

Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus – adta hírül a múlt hét elején a National Geographic. Ez a tudósítás ad alkalmat arra, hogy felvillantsak néhány szemelvényt arról, milyen szerepet játszanak a hangyák a sebkezelésben. Már az őskorban is használták őket sebzárásra. Ennek első ismert említése az ie. 1000 körülre datálható, varázsénekeket tartalmazó Atharvavéda-ban található. A hangyákat még nem bőrsebeknél használták, hanem műtétek után, a bélsebek varrására. Valószínűleg, de nem bizonyítottan hosszú-hosszú idő kísérletezgetése és gyakorlata vezetett el idáig. Tarján Jenő könyve szerint már az arab orvosok is észrevették, hogy a sebszélek egyesítésével kedvezőbbek a sebgyógyulási eredmények. „Kapocsként” nagy méretű hangyákat használtak: összefogták a bőrt, a sebhez tették a hangyák száját, akik beleharaptak a bőrbe, és összetartották a seb széleit.

A Medicalonline.hu 2021. június 29-én tudósított arról, hogy lezárult a négyéves Nemzeti Bionika Program. A 19 egyedi projektet magában foglaló, 1,9 milliárd forint összköltségvetésű program projektjeinek keretében részben a későbbi fejlesztéseket megalapozó kutatások zajlottak, részben a mindennapi életben is hasznosítható eredmények születtek. Ez a hír adja az apropót arra, hogy megnézzük, vannak-e a kapcsolódási pontjai a bionikának és a sebkezelésnek/sebgyógyulásnak. A Scienceguruk. blog.hu szerzője például arról ír, hogy már az ókorban is használtak két végén levágott madártollhoz erősített állati hólyagot a gyógyfőzetek sipolyokba (amelyek lehetnek sérülések után visszamaradó, be nem gyógyult sebek, vagy gyulladásos gennygyülemek) való juttatására. A Medicalonline.hu pedig már 2009-ben arról tudósított, hogy a bécsi egyetem kutatói a sebgyógyítás számára fejlesztenek új orvosi ragasztóanyagokat a szalamandrák bőrváladékából. Ugyanakkor e blogbejegyzés témájába vágó más hazai cikket – az amputáció után használt bionikus végtagokkal foglalkozókat most nem ide számítva – nem találtam.

A Sokszínű Vidék rovat 2021. június 24-i cikke szerint a Hungarikum Bizottság kihirdette a legújabb hungarikumokat, és bejelentették, hogy egyebek mellett a Rákóczi János cukrászmesterről elnevezett Rákóczi-túrós is bekerült a Magyar Értéktárba. Mi adhat ennél jobb alkalmat arra, hogy megvizsgáljuk a túró és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását?! A hazai források szerint a népi gyógyászatban gyakran alkalmazták sebkezelésre is. Például felismerték, hogy hűti a bőrt és összeszűkíti a gyulladás hatására kitágult véredényeket. Nagytarcsán forró ecetbe túrót kevertek, s beborították vele a kelést. Közös lónak túrós a háta – ki ne ismerné ezt a közmondást? Pedig ebben a formában ez helytelen, a pontos kifejezés a „túros”. A Czuczor–Fogarasi-szótár meghatározása szerint a túr nem más, mint „dörzsölés, feltörés által támadt gennyes, rutságos seb az igás, hámos, nyerges állatok testein, főleg nyakukon, hátukon, vagy szügyükön”. A szláv eredetű túros szó jelentése tehát „kisebesedett, feltört, fekélyes sebű”.

Egy a Medicalonline.hu-n megjelent tudosítás kapcsán megvizsgáljuk, hogy vajon a mesterséges intelligencia technológia fejlődéséből kimarad-e a sebkezelés és a sebgyógyulás? Definíció szerint mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Az MI világa még akkor kezdődött, amikor George Winter felfedezte a nedves sebkezelést. A gépi tanulás megjelenése pedig akkora datálható, amikor az 1980-as évek elején forgalomba kerültek az első fejlett kötszerek.

A múlt héten, 2021. június 7-én jelent meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján egy tájékoztatás arról, hogy egy vállalat kérelme kapcsán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szárított Tenebrio molitor lárva fogyasztása bizonyos felhasználási módok és mennyiségek mellett biztonságos. Ily módon – a vonatkozó rendelet értelmében – a lisztkukac lett az első, hivatalosan élelmiszernek minősülő rovar, amely az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozható. Az MSKT.hu blogját rendszeresen olvasók, így reményem szerint Ön is, már sejthetik, hogy a mostani blogbejegyzésben azt vizsgáljuk meg, ha annyi mindennek van kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz, akkor a lisztbogár és/vagy annak lárvája nincs-e véletlenül köztük? A téma nem teljesen idegen számunkra, hiszen nem is oly régen, április közepén foglalkoztunk a maggot- vagy más néven lárvaterápiával.

Az elmúlt héten az Európai Bizottság uniós oltalomban részesítette a Hegykői petrezselyemgyökér elnevezést. Kell-e jobb indok ennél az elismerésnél arra, hogy megvizsgáljuk van-e valamilyen kapcsolódása a gyakran fehérrépának is nevezett petrezselyemnek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? A sebgyógyításra való alkalmazhatóságra számos hazai utalást találhatunk. Lemosóként vagy bedörzsölve) gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását. Felgyorsítja sebek gyógyulását, ugyanis olaja elpusztítja az összes mikrobát és segít a fertőzések elkerülésében, enyhíti a sérülésekkel gyakran együtt járó fájdalmat és görcsöket. Teája is gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását, kelkáposztával, spenóttal és répával kombinálva, hasznos a szájsebek, fekélyek gyógyításában. Meglepetésemre külföldi forrásokban sem találtam ennél sokkal többet, s különösen nem a témát tudományos igénnyel tárgyaló tanulmányt. Kérem, küldje be a cikk linkjét, ha Ön találna ilyet!

Május 24-én a Materials c. folyóiratban jelent meg Xian Jun Loh (Szingapúr) és munkatársainak áttekintése, amelyben a nemzetközi szerzőgárda a gyöngypor egyre bővülő biomedikális alkalmazásaira összpontosított, érintve annak alkalmazását egyebek mellett a csontok helyreállításában, a bőrbetegségek kezelésében és - a sebkezelésben. Ez a friss tanulmány adja az apropót ahhoz, hogy röviden megvizsgáljuk a hagyományos kínai orvoslás e jól ismert szerének, a szépségápolástól az egészségügyi ellátásig számos különféle indikációkra alkalmazott gyöngypornak és a sebkezelésnek – sebgyógyulásnak a kapcsolatát. Az igazgyöngy koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amelyet egyes puhatestűek választanak ki a sérülések, a szervezetükbe kerülő idegen anyagok ellen védekezve. Anyaga rugalmas, tömör.

A múlt héten járta be a hazai médiát a hír, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal véglegesen megtiltotta a C-peptid termékek jogellenes reklámozását. Az elmarasztalt cég hirdetései megalapozatlanul, a fogyasztókat megtévesztve alkalmaztak az egészségre vonatkozó állításokat, egyúttal megsértve a kozmetikai termékekre vonatkozó európai közösségi szabályozást is. Az eljárás során a GVH nem a terméket vagy annak hatóanyagát, hanem az azok vonatkozásban tett állításokat vizsgálta. Az MSKT portálja viszont megteheti ezt, legalábbis a sebkezelés-sebgyógyulás vonatkozásában. A C-peptid és az inzulin olyan fehérje láncok, amelyek a proinzulin aktiválása és hasítása által képződnek. A C-peptid és az inzulin a hasnyálmirigy béta sejtjeiben termelődik, és ott is tárolódik. Amikor a szervezetünknek szüksége van az inzulinra, ezekből a béta sejtekből kerül be a véráramba, és segíti a cukor transzportját a test sejtjeibe, ahol részt vesz a sejtszintű energiatermelésben.

Két friss cikk ad apropót arra, hogy röviden áttekintsük a grafén és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát. Mi is ez a grafén? A Wikipédia szerint a szén egy nanoszerkezetű allotrop módosulata, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak. Itt olvashatunk arról is, hogy a grafit egyatomos rétegeivel kapcsolatban már a 20. század közepén is volt elképzelés, és 1962-ben elektronmikroszkópos vizsgálatok során önállóan is észlelték a grafénlemezeket (Hanns-Peter Boehm). Bingan Lu (Lancsou, Kína) és munkatársai már 2012-ben rámutattak arra, hogy a grafénalapú kompozit anyagok hasznosak a sebgyógyulás szempontjából is. Ők grafént tartalmazó kitozán-PVA nanoszálakat állítottak elő electrospinning technológiával. Bemutatták a grafén lehetséges antibakteriális mechanizmusát is. 2018-as publikációjukban Mara Di Giulio (Chieti, Olaszország) és munkatársai pedig azt a célt tűzték ki, hogy a korábbi beszámolókban a mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív baktériumokkal szemben erős antibakteriális aktivitást mutató GO in vitro antimikrobiális és antibiofilm hatásosságát vizsgálják és igazolják a sebek kórokozóival szemben.