A Sebkezelés Blog archívuma - 2020/2

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Szent Lőrinc A Wikipédia szerint védőszent (latinul patronus; patrona) a római katolikus egyházban az a szent, akinek egyes országok, területek, templomok stb. az oltalma alá tartoznak. Augusztus hónapban több olyan jeles nap is van, amely valamely a tágabb értelemben vett sebkezeléssel kapcsolatos szent emlékét őrzi. A „szabad enciklopédia” és a Katolikus.hu segítségével nézzük meg röviden, hogy kik ők, s miért éppen ők lettek az adott terület védőszentjei!
Augusztus 10. - Szent Lőrinc diakónus és vértanú (225? – Róma, 258. augusztus 10.?), az égési és forrázási sérüléseket szenvedettek védőszentjének liturgikus emléknapja. Szerpap volt II. (Szent) Szixtusz (Sixtus) pápa szolgálatában. Lőrincet vele és másik három társával együtt elfogták, de őt nem végezték ki azonnal, mert tőle az egyház kincseit követelték a rómaiak.

Szerző: Várhegyi László

Homeopátia Magyarországon 2020. július 1-én életbe lépett egy jogszabály-módosítás, amely szerint csak azok a homeopátiás készítmények tarthatták meg terápiás javallatukat, amelyek kellő klinikai vizsgálati alátámasztottsággal rendelkeznek. Jelenleg nincs forgalomban ilyen homeopátiás gyógyszer, sőt egyetlen olyan szer sincs, amelyet indikációval együtt lehetne reklámozni. Az intézkedés összhangban látszónak tűnik az EASAC (az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete) 2017-es jelentésében javasoltakkal: az állam kötelezze a homeopátiás szerek gyártóit, a termékeik pontos hatóanyag-tartalmának közlésére, valamint hogy reklámjaikban a szerek hatékonyságáról csak tudományosan alátámasztott tényeket közölhessenek. Talán itt az ideje a rendelkezés apropóján böngészni egy kicsit a tudományos irodalomban a homeopátia elfogadottságáról, illetve a sebkezelésben való alkalmazhatóságáról.

Szerző: Várhegyi László

Pókselyem nanoszálak A pókselyem egy igen ígéretes anyag: a beültetés során a szövetek tolerálják, az emberi test nem kezeli idegen anyagként, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szervezetben felhasználható legyen. Biológiailag lebomló, a szövetképződést követően hamar felszívódik, így csak egyfajta támaszt biztosít a regenerációhoz, s nem zavarja a szervezet természetes működését. A vastagságához viszonyítva ellenállóbb és hajlékonyabb a kevlárnál, s jóval erősebb, mint az acél. Szakértők szerint egy ceruzavastagságú pókháló kötél meg tudna állítani egy Boeing 747 óriásgépet repülés közben. A pókselyem –40 és 220 °C között hőálló, a környezet hőmérséklet-változásai nem befolyásolják tulajdonságait, hővezető képessége a rézénél jobb.

Szerző: Várhegyi László

Playstation-reklám Bizonyára Ön is hallott már a 80/20-as szabályról, amely szerint a lehetséges okok kisebbsége felelős az okozatok többségéért. Sokan Pareto-elvként is ismerik, nem is véletlenül. Az egészségügyben is találhatók a Pareto-elvhez igazodó jelenségek. A költségek 80%-át a lakosság 20%-ának gyógyítására fordítják. Ők a krónikus betegek. Ez az arány a Deloitte vizsgálatai szerint évről-évre változatlan, jóllehet a 20%-ban az egyének évről-évre változnak. Megfordítva, a pénz 20%-át a populáció 80%-ára fordítjuk. Megjegyzendő, hogy David P. Lind 2017-es cikkében úgy vélte, hogy az USA-ra vonatkoztatva helyesebb volna a 90/10-es arányról beszélni.

Szerző: Várhegyi László

Chiamag Azt, hogy az aztékzsályát (Salvia hispanica) az aztékok már a Kolumbusz előtti időkben is termesztették, az 1541 körül keletkezett ún. Mendoza kódex igazolja. A más néven chia-nak is nevezett (a szó a navati nyelvben „olajost” jelent), a táplálkozásukban a kukoricához mérhető fontosságú növény magját az aztékok megőrölték, s borogatást készítettek belőle. Kipréselt olajából bőrvédő kenőcsöt készítettek, míg nedvét légzőszervi erősítőként itták. Hitték, hogy a növénynek mágikus ereje van, mivel hosszú idővel megnövelte állóképességüket. A növény a spanyolok közvetítésével Európába is eljutott, az idők folyamán azután feledésbe merült, s csak az utóbbi időben fedezték fel újra. Manapság a chiamagot – sok pozitív tulajdonsága miatt – a szuperélelmiszerek (superfood) közé sorolják. Napjaink egyik slágerterméke.

Szerző: Várhegyi László

Bábel tornya Az etimológia a nyelvészetnek a szavak eredetével foglalkozó ága. Szűkebb értelemben magának az adott szónak az eredetét is értjük rajta. Szakemberei, az etimológusok régi írásos emlékekből és más nyelvekkel való összevetést követően rekonstruálják a szó történetét – mikor terjedtek el; mikor, hogyan és miért változott az alakjuk és jelentésük.

A sebgyógyulással kapcsolatos néhány kifejezés eredetének megismerése talán nem nélkülözhetetlen része a helkológiának (a fekélytan tudományának, tehát végsősoron a sebkezelésnek), de megismerésük üdítő perceket szerezhet a nyári forróságban.

Szerző: Várhegyi László

Carrhaei csata Mint arra Dimple Chouhan és Biman B. Mandala (Guaháti, India) idén februárban felhívták a figyelmet, „A selyem biotermékek ismertek az orvosbiológiai és szövettechnikai alkalmazásokban, ideértve a gyógyszeradagolást és a beültethető eszközöket, biológiai összeférhetőségük és ideális fizikai-kémiai tulajdonságaik széles skálája miatt.” A selyem anyagokról az 1990-es években mutatták ki tudományosan is, hogy elősegítik a sebgyógyulást. A sebek jobban gyógyulnak, ha nedvesen tartják őket. A sebkötések segíthetnek ebben, de ugyanakkor gázáteresztőnek, vízállónak kell lenniük és meg kell őrizniük a baktériumokat. Kutatásokat folytattak ilyen alkalmas tulajdonságokkal rendelkező biológiai anyagokkal kapcsolatban, és a selyem fibroint lehetséges jelöltként azonosították.

Szerző: Várhegyi László

Kheirón Rubens festményén A Magyar Etimológiai Szótár szerint a mítosz – „hitrege, istenek és félisteni hősök tetteiről szóló ősi monda”. Ide sorolható például, hogy a görög mitológia szerint egy Kheirón nevű kentaur tanította meg Aszklépioszt a sebek kezelésére. Ugyanakkor ebben az értelmezésben talán pontosabb lett volna a tévhit kifejezést használni e bejegyzés címében, hiszen jóllehet a nem gyógyuló sebek előfordulása gyakori, egyes források szerint élete folyamán a lakosság 5-7%-át érinti, s a népesség öregedésével ez az arány csak növekedni fog, sok tévhit és mítosz létezik az ilyen sebek kezeléséről és azonosításáról.

Noha 2014-ben magyar nyelven is foglalkoztak már hasonló témával, időszerűnek tűnik, hogy én is kiválasszak ezek közül néhányat.

Szerző: Várhegyi László

Bionyomtatás A TED-en e blogbejegyzés írásakor már 195.531-en nézték meg Taneka Jones „Nyomtassunk szerveket 3D-ben!” című, magyar nyelvű felirattal is megtekinthető előadását. Ez nem csoda, hiszen jóllehet a világon emberek százezrei várnak életmentő és életminőség-javító transzplantációra, a rendelkezésre álló szervek száma igencsak korlátozott. De mi lenne, ha létezne egy olyan technológia, amelynek segítségével új, „személyre szabott szerveket készíthetnénk a semmiből?” Elméletileg nem kizárt, hiszen a sérült és beteg szövetek és szervek regenerálhatók vagy létrehozhatók extracelluláris mátrix, sejtek és induktív biomolekulák különféle konfigurációival és kombinációival (Kevin Dzobo és munkatársai). Erre törekszik a regeneratív orvoslás egyre jobban fejlődő ága, a bionyomtatás (amely közeli rokonságban áll a rétegek egymásra helyezésével szeletenként háromdimenziós tárgyakat készítő 3D-nyomtatással), amely fém, műanyag és kerámia helyett biotintát használ. Mi köze mindennek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? Remélhetőleg e blogbejegyzés végére választ tudunk adni Önnek erre a kérdésre.

Szerző: Várhegyi László

Termálvíz Már-már közhely, hogy Magyarország jelentős termálvízkészlettel és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után hazánk a világ 5. termálvíz nagyhatalma.
Már csak ez a tény is indokolttá teszi, hogy foglalkozzunk a sebkezeléssel betöltött szerepükkel. Nálunk a 30 °C feletti hőmérsékletű vizeket nevezzük termálvíznek. Összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk szempontjából megkülönböztetünk
- hévizet (35 °C-nál magasabb hőmérsékletű rétegvíz, amely fürdőzésre, feltöltődésre alkalmas),
- gyógyvizet (igazoltan gyógyhatással rendelkező) és
- ásványvizet (ásványi anyag tartalma 1.000 mg felett van).
A mi szempontunkból most érdekes gyógyvizek gyógyászati alkalmazása fürdőkúraként és ivókúraként valósulhat meg. Ez a megállapítás, egyben a téma további szűkítése is, hiszen ahogy most nem foglalkozunk a nedves sebkezeléssel, úgy zárjuk ki e cikk tárgyából az egyébiránt a sebgyógyulást segítő hatású szénsavas fürdőket is.

Kövessen bennünket:

Megosztás:

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!