A Sebkezelés Blog archívuma - 2020/3

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Abszint-plakát Három hete publikálták az Interneten Abderrahim Benkhaled‬-nek (M'sila Egyetem, Algéria) és munkatársainak az Asian Pacific Journal of Tropical Biomedicine szakfolyóiratban megjelent „Az Artemisia absinthium illóolaj fitokémiai profilja, antioxidáns aktivitása és sebgyógyító tulajdonságai” c. cikkét. A tanulmányban a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az Artemisia absinthium illóolaja mérsékelt antioxidáns aktivitást mutat. A 10%-os kenőcs fokozza a bőr sebének re-epithelizációját és felgyorsítja a gyógyulási folyamatot, alternatív gyógyszerként alkalmazható a sebkezelésben. A fehérüröm fű neve egy híres-hírhedt ital, az abszint egyik fő alkotóelemeként lehet Önnek ismerős. A szeszes ital nevének eredetéről, történetéről, előállításának és fogyasztásának módjairól, a hozzá kapcsolódó tévhitekről (stb.) részletesen olvashat a Wikipédián. Állítólagos káros hatásaiért növényi összetevőit, főleg a fehér ürömfűben található tujont tették felelőssé, egy időben be is tiltották, azonban a korabeli és mai abszint egyaránt csak kis mennyiségben tartalmazza ezt az anyagot. A nagy, eredetileg 45-74% közötti alkoholtartalmú égetett szesz készítésekor a leveleit és virágait, s emellett az ánizs (Pimpinella anisum) és a római édeskömény (Foeniculum vulgare var. dulce) termését, valamint egyéb fűszereket használnak fel. Talán meglepő, de ezeknek az összetevőknek a népi gyógyászatban – külön-külön – sebgyógyító hatást tulajdonítanak. Vizsgáljuk meg ezeket röviden!

Szerző: Várhegyi László

Zene kórházban A Journal of Nursing szerint a zeneterápia segíthet a fájdalom enyhítésében a sebkötések cseréje után, amely az egyik legfájdalmasabb élmény a gyógyulási folyamat során. Emellett segít enyhíteni a szorongást, csökkenti a pulzusszámot és növeli a kényelmi szintet a sebkezelési eljárások során. Ezt a megállapítást alátámasztották például 2016-ban Kuo-Cheng Hsu és munkatársai (Tajvan), akik 2014. októbere és 2015. szeptember között végzett vizsgálataik eredményeit összegezve arra a megállapításra jutottak, hogy a zenei beavatkozás negyedik napjára a betegek fájdalma a sebkötés cseréje előtt, alatt és után jelentősen csökkent; a kötéscsere alatti és utáni negyedik nap szorongása szintén jelentősen csökkent. Az ápolók használhatnak megrendelt vényköteles fájdalomcsillapítókat, de ha fokozzák a nem farmakológiai beavatkozásokat, például időben történő zenei beavatkozást biztosítanak, és barátságos, kényelmes kórházi környezetet teremtenek, a betegek fájdalma és szorongása csökkenni fog.

Szerző: Várhegyi László

IgNobel-díj Ebben az évben szeptember 17-én adták át az IgNobel-díjat (az Alfred Nobel-re és az általa alapított díjra is szándékosan utaló elnevezésben a nobel nemest, kiválót jelent németül, az ig- pedig fosztóképző). Az elismerést a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda, akiknek tevékenysége értelmetlen (vagy elsőre annak tűnő) felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egészen egyszerűen mulatságos javaslatokhoz vezetett. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen sebkezeléssel-sebgyógyulással foglalkozó témákkal foglalkoztak már a díjat odaítélők? Az Improbable Research oldalain keresve a nyertesek között nem találtam témánkba vágót, de munkatársuk, Alice Shirrell Kaswell idén júniusban beszámolt Neil W. M. Orr „Is a mask necessary in the operating theatre?” (Szükséges-e maszk a műtőben?) című 1981-es tanulmányáról (Annals of the Royal College of Surgeons of England). A szerző leírta, hogy 1980 folyamán a műtőjükben – változatlan rutin mellett – 6 hónapig nem hordtak maszkot. A sebfertőzési arányokat azután összehasonlították az előző 4 év megfelelő 6 hónapjával. A sebfertőzés nem nőtt a maszk nélküli időszakban, sőt valójában jelentős csökkenés volt tapasztalható. Véleménye szerint ez a megállapítás további vizsgálatot indokol.

Szerző: Várhegyi László

Epidermolysis bullosa A múlt héten egy olyan tanulmány jelent meg a Scientific Reports-ban, amely igen nagy visszhangot váltott ki a sebkezeléssel és sebgyógyulással foglalkozó gyakorló orvosok és kutatók körében. Ignacia Fuentes (Santiago, Chile) és a világ számos más kutatóintézetében (Chile, Ausztria, USA) dolgozó szerzőtársai egy olyan új módszert mutattak be a sejtek izolációjára, amely azonosíthatja az akut és krónikus sebek közötti különbségeket a JEB- (junkcionális epidermolysis bullosa) és az RDEB (recesszív dystrophikus EB) betegek között, valamint DNS-forrást biztosít a genetikai diagnózishoz. Az alapötlet nem tőlük származik, hiszen például Elisabeth Alice Slade (Bristol, Egyesült Királyság) és munkatársai 2017-ben is megfogalmazták már, hogy előnyt jelentene az a képesség, hogy a sebet a kötés eltávolítása nélkül, vagy a kidobott kötszer közvetlen értékelésével a sebet érintő további interferencia minimalizálása érdekében tudnánk elemezni.

Szerző: Várhegyi László

A fekély méretének pontos megállapítása A Wikipédia szerint a testen kívüli lökéshullám-terápia (Extracorporeal Shock Wave Therapy - ESWT) egy lökéshullámokkal végzett kezelés, amelyet ortopédiai elváltozások kezeléséhez alkalmaznak. Ezen elváltozások közé, egyebek mellett a sarokcsontkinövés okozta fájdalmak, a váll fájdalmas meszesedése, a tenisz-, illetve golfkönyök mellett a szócikk felsorolja a lábfekélyek és a nehezen gyógyuló sebek kezelését is. Valóban, Wolfgang Schaden (Bécs, Ausztria) és munkatársai már 2007-ben kimutatták (The Journal of Surgical Research) a különböző etiológiájú (poszttraumás, vénás, nyomás és artériás sebek) akut és krónikus sebekre alkalmazott elektrohidraulikus fókuszálatlan lökéshullámok biztonságosságát és potenciális hatékonyságát. A nagy energiájú, fókuszálatlan lökéshullámok alkalmazhatóságát nehezen gyógyuló sebek esetében R. Saggini (Chieti, Olaszország) és munkatársai 2008-ban erősítették meg.

Szerző: Várhegyi László

Gránátalma Augusztus 25-én jelent meg az Interneten Vildan Celiksoy (Cardiff, Egyesült Királyság) és munkatársainak cikke (Biomolecules) a gránátalmának a rák és a szív- és érrendszeri betegségek utáni harmadik legköltségesebb „rendellenesség”, a sebek kezelésében történő lehetséges alkalmazásáról, amely alkalmat is kínál számomra az e területre történő rövid betekintésre. A gránátalma vagy grenadin (Punica granatum) egy jól bevált népi gyógyszer, amely számos betegség kezelésében bizonyította és bizonyítja előnyeit, részben antimikrobiális és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt. Az ilyen kívánatos gyógyászati képességek a magas hidrolizálható tannin-, különösen a punicalaginnak tulajdoníthatók. Kevés tanulmány értékelte azonban a gránátalma képességeit az orális gyógyulás elősegítésére olyan helyzetekben, mint a periodontális betegség vagy trauma.

Szerző: Várhegyi László

Csiga Június 26-án került fel az Internetre Yuebo Wu-nak (Kumning Kína) és munkatársainak e körben elsőként végzett vizsgálatainak eredménye (Carbohydrate Polymers), amely szerint a nem antikoaguláns heparinszerű csiga-glikózaminoglikán (SGAG) elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását. A biológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az SGAG nem rendelkezik antikoaguláns aktivitással a specifikus heparin-pentaszacharid szekvencia hiánya miatt. A farmakológiai kísérletek pedig azt sugallták, hogy az SGAG jelentősen felgyorsította a teljes vastagságú sebek gyógyulását a diabéteszes egerek bőrén. A szövettani és immunhisztokémiai elemzések azt mutatták, hogy az SGAG kezelés enyhítette a gyulladást és a dermális ödémát, és elősegítette az angiogenezist. E közelmúltban publikált absztrakt apropóján röviden szemlézzük a hazai és (főként) nemzetközi szakirodalmat a puhatestűek törzsébe tartozó, mintegy 110 ezer fajt számláló csigák és a sebgyógyulás kapcsolatáról. A pettyes éticsigát (Helix aspersa) az ókortól kezdve használják az emberi gyógyászatban; a csiga-váladék legkorábbi alkalmazása az orvostudományban az ókori görögökig nyúlik vissza.

Szerző: Várhegyi László

Amnionhártya Mi az az amnionhártya (amniotic membrane), s milyen kapcsolata van a sebkezeléssel? A magzatvíz (liquor amnii) egy semleges vegyhatású, színtelen folyadék, amelyet a magzatburok belső rétege (amnion) és a köldökzsinór választ ki. Az amnionhártya egy vékony szövet, amely a placenta magzati oldalát borítja be. Az emberi amnionhártyát több mint 100 éve használják bioanyagként a különféle szövetek műtéti rekonstrukciójához, mivel elősegíti a sebgyógyulást. Mint ahogy Kathrin E. Davis (Dallas, USA) és munkatársai a múlt héten, 2020. augusztus 21-én publikált cikkükben (International Wound Journal) is megállapították: az átfogó kezelés részeként az emberi AM-t széles körben alkalmazták a diabéteszes lábfekélyek (DFU), égési sérülések, dermatológiai rendellenességek és a szemfelület rekonstrukciójának kezelésében.

Szerző: Várhegyi László

Méhpempő Néhány bizonyíték arra utal, hogy a pantoténsav potenciálisan elősegítheti a sebgyógyulást. Egy tanulmány például megállapította, hogy a bőr fibroblaszt sejtjei növelik a sejtek differenciálódását és működését, amikor in vitro (nem a test belsejében) adják a PA-t. Ez a seb gyorsabb gyógyulásához kapcsolódik, de még több kutatást kell végezni annak meghatározására, hogy ugyanaz a hatás megjelenik-e az emberi testben. Más előzetes kutatások azt sugallják, hogy a B5-vitamin hidratáló hatással van a bőrre, azonban a kutatók nem tudják, miért működik ez. Megint más tanulmányok – elsősorban kémcsövekkel és állatokkal, de néhány emberek körében is – arra utalnak, hogy a B5-vitamin-kiegészítők felgyorsíthatják a sebgyógyulást, különösen műtét után. Ez különösen igaz, ha a B5-vitamint és a C-vitamint kombinálják.

Szerző: Várhegyi László

Biologikum A mostani blogbejegyzésben két friss tanulmány kapcsán a biologikumokat vesszük górcső alá, ezen belül is azokat a fejlett termékeket, amelyeket a krónikus sebek kezelésére használnak. Sebkezelő biologikumok alatt most olyan élő szervezetekből származó, vagy ilyen komponenseket tartalmazó szereket értünk, amelyek segítenek a fertőzések kontrollálásában vagy gyógyításában. Aktív biológiai ágenseket tartalmaznak, például növényi eredetű aktív biomolekulákat, amelyek antioxidáns, antimikrobiális vagy gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezen biológiai sebgyógyító terápiák célja a gyógyulás felgyorsítása a gyulladásos mediátorok modulálásával vagy fokozásával. Az első elemzés készítője az indiai székhelyű Coherent Market Insights, de nyitottak irodát az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Japánban is. Címe: Wound Care Biologics Market Size, Trends, Shares, Insights and Forecast – 2025 (A sebkezelő biologikumok piacának mérete, trendek, részvények, betekintés és előrejelzés - 2025).

Kövessen bennünket:

Megosztás:

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!