Mi a helyzet az elektromos cigarettákkal, hiszen a forgalomban lévő (utántölthető vagy patronos) készülékek elgőzölögtetik a nikotinos és a nikotinmentes folyadékokat is?
Már egy 2014-es, az Oral Diseases-ben megjelent cikk szerzői, Fawad Javed, Sergio V. Kellesarian, Isaac K. Sundar, Georgios E. Romanos és Irfan Rahman (University of Rochester) is úgy találták, hogy „a nikotin antiproliferatív tulajdonságokkal rendelkezik, és hatással vannak a fibroblasztokra in vivo, amelyek beavatkoznak a szövetek myofibroblast differenciálódásába az e-cigi használóiban. Ez befolyásolja a sebgyógyulást azáltal, hogy csökken a seb kontrakciója.”
A Firenzei kódex 11. könyve ír arról, hogy az aztékok agávét használtak a sebek kezelésére, a kis méretű gyümölcs levét felforralták, s főzés közben sót kevertek hozzá. „Ezzel meggyógyul az, aki megsebesült a fején, vagy valaki, akit valahol megvágtak, vagy akit megkéseltek.” A modern orvostudomány kimutatta, hogy kaktusz leve nagyon hatékony antibiotikum-összetevőket tartalmaz - nem csoda, hogy Mexikó egyes részein még ma is használják. Egy 1980-as tanulmány (Herszage, L., Montenegro, J. R. és Joseph, A. L.) leírja, hogy mai argentin sebészek egy csoportja is használt granulált cukrot (amely ugyanolyan mechanizmusban működött, mint az agávé) a fertőzések sikeres kezelésére és megelőzésére.
A 10. könyv részletesen leírja egy harctéri fejsérülés kezelésének módját. Lényege:
- mossuk meg a sebet meleg, friss vizelettel,
- kezeljük speciális növénylevéllel, hogy megállítsa a vérzést, majd
- öblítsük át a sebet a közönséges agávé (Agave americana) forró, sűrített levével!
Prasanta Kumar Ghosh: Journal of Pharmacy and Pharmaceutical Sciences Phyto-Extracts in Wound Healing c.
cikke
szerint „Körülbelül 450 növényfajt azonosítottak, amelyek sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek.” Például napjainkig 36 családhoz tartozó 61 afrikai gyógynövény különböző növényrészeiről, beleértve a leveleket, gyümölcsöket, a szár kérgét és a gyökérkivonatokat, bizonyították be tudományosan a sebgyógyító tulajdonságait. Természetesen a magyar mindennapokban is megtaláltuk, sőt helyenként még meg is találjuk a növényekkel való gyógyítás, és ezen belül a sebek kezelésének „alternatív” módszereit.
„Malua, vérző íny ellen - ha á virágit mézes borba vagy mézes vízbe meg főzed egy keués timsót vetz belé, száynak, ember inenec rothadássat, veszesset meg gyogyittya ha gyakran mosod vele” idézi a Wikipédia az első magyar füveskönyvet, Méliusz Juhász Péter Herbariumát (Kolozsvár, 1578). Tulajdonképpen találomra kiválasztva, a gyógynövények közül elsőként vizsgáljuk meg az erdei mályva (Malva sylvestris) humán egészségügyi vonatkozásait!
A MarketsandMarkets Research Private Ltd. nevű indiai cég a legkülönfélébb
iparágakról készít rendszeresen elemzéseket. Az egyik ilyet a meglehetősen hosszú Negative Pressure Wound Therapy (NPWT) Market by Type (Conventional, Disposable NPWT, Accessories, Rental & Sales Volume), Wound Type (Surgical, Traumatic, Diabetic Foot, Pressure, Venous Leg Ulcers), End-User (Hospital, Homecare) - Global Forecast to 2025 (Negatívnyomás sebterápia (NPWT) piaca típusonként (hagyományos, egyszer használatos NPWT, kiegészítők, bérleti és értékesítési volumen), sebtípus (sebészeti, traumás, diabeteses láb, nyomási-, vénás lábfekélyek), végfelhasználó (kórház, otthonápolás) - Globális előrejelzés 2025-ig) címen
jelentették meg.
A 143 oldalas dokumentum szerint az NPWT-eszközök globális piaca az előrejelzések szerint a 2020-as 2,4 milliárd USD-ről 2025-re eléri a 3,2 milliárd USD-t, ami 6,1%-os éves átlagos növekedési ütemet (CAGR) jelent.
Shakespeare élete és életműve is nagy rejtély. Néhány évtizede egy irodalomtudós
ezt úgy fogalmazta meg, hogy nincs olyan költő és drámaíró, akitől az emberiség többet tanult volna az emberiségről, mint Shakespeare-től, s alig van olyan, akinek a személyes életéről olyan keveset tudnánk, mint Shakespeare-éről. Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók, életéből csak néhány epizód maradt fenn. Színműveinek teljes kiadása 1623-ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörténészek a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek mindegyike az „avoni hattyú” tollából származik-e, vagy hogy származhatott-e mindez egyetlen embertől.
Ez év februárjában látott napvilágot az „Advanced Wound Dressings Market
Size, Growth 2020 Global Analysis By Share, Value, Merger, Business Insights, Trends, Statistics, Leading Players, Competitive Landscape And Regional Forecast To 2025 | Advanced Wound Dressings Industry Report” (kb. „Modern kötszerek piaci mérete, növekedés 2020, globális elemzés részarányonként, érték, összefonódás, üzleti betekintés, trendek, statisztikák, vezető szereplők, versenyképességi körkép és regionális előrejelzés 2025-ig”) című iparági jelentés. Jóllehet készítői még nem számoltak, számolhattak az új koronavírus-járvány közvetlen és közvetett, azonnali és hosszútávú hatásaival, úgy vélem, hogy főként a
Medgadget.com és a
Fortune Business Insights cikkeit
felhasználva érdemes egy pillantást vetni a sebkezelés-sebgyógyulás e területére is.
Dr. Wein Manó 1860. március 9.-én egy erdélyi kis faluban, Hacazselen
született, amely a trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Édesapja az a
Wein János volt, aki bányamérnökként a budapesti vízvezeték-hálózat egyik tervezője és megalkotója, a budapesti Vízművek első igazgatója volt. Édesanyját Máderspach Antóniának hívták.
1882-ben orvosdoktori, 1884-ben műtőorvosi oklevelet szerzett Budapesten. Különösen a sebkezelés
tanulmányozásával foglalkozott. A nedves vérrög alatti seb gyógyítására és az égési sebek gyógyítására vonatkozó új eljárása szakmai körökben feltűnést keltett. Az Orvosi Hetiszemle 1899/IV. számában például A fertőtlenítő sebkezelés és mai állása címmel jelent meg tanulmánya.
A Wikipédia szerint: „Júdás árulását követően a zsidó hatóságok a zsidó nagytanács megbízásából letartóztatták, megkínozták, megvádolták és átadták Jézust a római helytartónak, Quintus Pontius Pilatusnak, aki keresztre feszítésre ítélte a jelenlévő zsidó tömeg szavazata alapján. A keresztet Jézusnak magának kell felvinnie a Golgota hegyre.”
Az Öt Szent Seb azt az öt sebet jelképezi, amelyet Krisztuson ejtettek keresztrefeszítésekor. Ebből kettőt akkor okoztak, amikor Jézust a keresztrúdhoz erősítették. A szögek hossza 15-20, átmérője 1 centiméteres volt. Bár a legtöbb festmény úgy ábrázolja a jelenetet, hogy a római katonák az áldozatok tenyerét szegezték át, a valóságban a szögeket a kéztőcsontok és az orsócsont közé verték.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – megemlékezve a 200 éve született Florence Nightingale munkásságáról – 2020-at az „Ápolók és szülésznők nemzetközi évének” nyilvánította. Ezzel azonban nemcsak az ápolók, hanem az orvosok és más egészségügyi szakdolgozók előtt is tisztelgünk, akik a betegellátás „közvetlen élvonalában” végzik áldozatos, gyakran sok lemondással is járó munkájukat. Különösen felértékelődik tevékenységük ebben a nehéz időszakban. A koronavírus-járvány a világ minden országának egészségügyi rendszerére hatalmas terhet ró, szinte a végső határáig feszítve az intézmények és az egészségügyi dolgozók leterheltségét.
2019. december 12-én egy új, korábban emberben nem azonosított koronavírustörzs jelent meg Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban. Mára a 21. század eddigi legsúlyosabb járványává vált az általa okozott COVID-19 betegség. A világ legtöbb országából jelentettek már fertőzéseket, a népesség egyharmada van hatósági vagy önként vállalt karanténban, sok országban kijárási tilalmat rendeltek el, vagy legalábbis feltételekhez kötik az otthonok elhagyását.
Mindezt természetesen nem lehetett a határainkon feltartóztatni. Az egészségügyi ellátó rendszerre nálunk is egyre nagyobb nyomás nehezedik, az ott dolgozóktól pedig egyre nagyobb áldozatvállalást követel a fertőzöttek és a betegek ellátása.
Ön is küldjön bejegyzést! Közzétesszük!
Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!