Az e-cigaretta és a sebkezelés

Egy 2016-os rendeletmódosítás értelmében Magyarországon 2020. május 21-től a forgalmazott
- elektronikus cigaretta és utántöltő flakon nem tartalmazhat ízesítő anyagot,
- a dohányzást imitáló elektronikus eszközben használt folyadék nem tartalmazhat ízesítő anyagot.

Most vonatkoztassunk el attól, hogy ez a jogszabály mennyire életszerű és mennyiben szolgálja a kitűzött célt (egészség- és/vagy rászokástól való védelem) mi most e hír apropóján röviden tekintsük át a dohányzás és ezen belül is az e-cigarettázás hatását a sebek gyógyulásának igen energiaigényes, rendkívül összetett folyamatára.

A Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk 2008/2. számában megjelent cikkükben Prof. Dr. Hunyadi János, Salczerné Dr. Hok Mária és Dr. Sugár István így fogalmaztak: „Fel kell tárni a sebgyógyulást késleltető faktorokat, melyek a beteggel állnak kapcsolatban (életkor, társbetegségek, gyógyszer szedés, dohányzás, személyi higiéne, tápláltsági állapot, pszichoszociális helyzet.)”

Valóban, az ma már általánosan elfogadott tény, hogy „a nemdohányzókkal ellentétben a ’füstölgők’ esetében sokkal gyakoribbnak számítanak az operációk utáni komplikációk, s a vágott seb gyógyulása is jóval lassabb” (Dieter Köhler).

A 2019. január 24-től hatályos Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a dohányzásról való leszokás támogatásáról (2019. EüK. 2. szám EMMI szakmai irányelv) szerint: „A dohányzás gátolja a traumás vagy műtéti eredetű sebgyógyulást, megnöveli a perioperatív halálozás és posztoperatív szövődmények előfordulásának valószínűségét, valamint elhúzódó gyógyulást okoz a plasztikai és fogászati sebészeti beavatkozásoknál…”

A negatív hatást arra vezethetjük vissza, hogy a dohányzás során a vérbe kerülő szénmonoxid megakadályozza, hogy a hemoglobin nagy mennyiségű oxigént szállítson, s ez rosszabb környezetet teremt a sebek gyógyulásásához. A vérerek összehúzódnak, romlik a bőr vérellátása is. Már egyetlen cigaretta elszívása is több mint egy órán át lerontja a bőr keringését, napi egy doboz pedig komoly oxigénhiányt okoz a szöveten. Ráadásul maga a nikotin is érösszehúzódást vált ki (és elősegíti a vérrögök keletkezését). Emellett a kollagénben gazdag hegszövetnek csökken a kollagén (proteinben gazdag rost) tartalma, ami növeli a seb vérzésének kockázatát. Romlik a rostképző sejtek, az ún. fibroblasztok mozgásképessége. A műtét utáni sebszétválás kockázata háromszorosára, a hegek szélessége kétszeresére nő. A dohányzók esetében gyakoribb a sebgennyedés, főként a cukorbetegek és az érelmeszesedésben szenvedők körében.

Egy a BMC Cell Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint amerikai kutatók úgy találták, hogy a passzív dohányosok sincsenek biztonságban, sebeik lassabban forrnak be, és nagyobb hegek maradnak vissza.

Felmerül a kérdés, ha a cigarettát nikotintartalmú tapaszokkal vagy rágógumival helyettesítjük, akkor tapasztalunk-e javulást? Igen, a vizsgálatok szerint ebben az esetben a műtétek utáni komplikációk gyakorisága 28-ról 14%-ra csökken, csakúgy, mint a sebek gyógyulási ideje.

Mi a helyzet az elektromos cigarettákkal, hiszen a forgalomban lévő (utántölthető vagy patronos) készülékek elgőzölögtetik a nikotinos és a nikotinmentes folyadékokat is?

Már egy 2014-es, az Oral Diseases-ben megjelent cikk szerzői, Fawad Javed, Sergio V. Kellesarian, Isaac K. Sundar, Georgios E. Romanos és Irfan Rahman (University of Rochester) is úgy találták, hogy „a nikotin antiproliferatív tulajdonságokkal rendelkezik, és hatással vannak a fibroblasztokra in vivo, amelyek beavatkoznak a szövetek myofibroblast differenciálódásába az e-cigi használóiban. Ez befolyásolja a sebgyógyulást azáltal, hogy csökken a seb kontrakciója.”

Emellett egy a JAMA Facial Plastic Surgery c. szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban Chelsea Troiano, Zaroug Jaleel és Jeffrey H. Spiegel (Boston, USA) úgy találták, hogy az elektronikus cigaretta gyakorlatilag ugyanolyan negatív következményekkel jár a sebgyógyulásra, mint a hagyományos cigaretta. Jóllehet az e-cigarettákat a hagyományos cigaretták biztonságosabb alternatívájaként forgalmazzák, a kutatók szerint ezek az állítások nagyrészt nincsenek tudományosan alátámasztva.

A 2018-ban 45 hím patkánnyal végzett kísérlet eredményeiről beszámoló tudományos közlemény szerzői ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a sebgyógyulás bizonyosan nagyon fontos a műtét szempontjából, de nagyon fontos azoknak a „kis sérüléseknek a kijavítása” is, amelyeket a test nap mint nap elszenved. Az e-cigarettát használók alapvetően „megfojtják a test szöveteit úgy, hogy nem tudnak jól gyógyulni, s felkészülni egy rossz helyzetre”.

Hogy mit tehetnek a dohányosok a műtétek előtt és után a komplikációk elkerülése és a minél jobb sebgyógyulás érdekében? – erről majd talán egy másik alkalommal esik majd szó.