C-peptid és sebkezelés

A múlt héten járta be a hazai médiát a hír, amely szerint a Gazdasági Versenyhivatal véglegesen megtiltotta a C-peptid termékek jogellenes reklámozását. Az elmarasztalt cég hirdetései megalapozatlanul, a fogyasztókat megtévesztve alkalmaztak az egészségre vonatkozó állításokat, egyúttal megsértve a kozmetikai termékekre vonatkozó európai közösségi szabályozást is. Az eljárás során a GVH nem a terméket vagy annak hatóanyagát, hanem az azok vonatkozásban tett állításokat vizsgálta. Az MSKT portálja viszont megteheti ezt, legalábbis a sebkezelés-sebgyógyulás vonatkozásában.

A C-peptid és az inzulin olyan fehérje láncok, amelyek a proinzulin aktiválása és hasítása által képződnek. A C-peptid és az inzulin a hasnyálmirigy béta sejtjeiben termelődik, és ott is tárolódik. Amikor a szervezetünknek szüksége van az inzulinra, ezekből a béta sejtekből kerül be a véráramba, és segíti a cukor transzportját a test sejtjeibe, ahol részt vesz a sejtszintű energiatermelésben. A béta sejtekből az inzulinnal együtt, azzal arányos mennyiségben C-peptid is felszabadul. Az orvostudomány ismeri és diagnosztikai célra használja is ezt a fehérjét. Diabéteszes betegeknél ennek segítségével szokták megnézni, hogy mennyi inzulint termel az adott egyén. Magyar nyelvű „tudományos értékű” írásként egy 2020. március végén megjelent esettanulmányt találtam, amelynek kritikája az előző forrásnál megtalálható. Mivel a sebgyógyulást ez a forrás meg sem említi, így jelen blogbejegyzés keretében nem is foglalkozom többet vele. Nézzük át a nemzetközi szakirodalmat közösen!

Ana Gomes (Porto, Portugália) és munkatársai 2017-ben tekintették át a peptideknek a krónikus diabéteszes lábfekélyek és egyéb fertőzött bőrsérülések kezelésében történő alkalmazásával szerzett előző néhány év tapasztalatait. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a hatékony sebkezelés fejlett orvosbiológiai megközelítésének célja a nyitott seb antimikrobiális védelme, valamint a gyors és helyes gyógyulás elősegítése, hogy a teljesen működőképes egészséges bőr gyorsan helyreállítható legyen. Az antimikrobiális peptidek (AMP-k) terápiás értéke fertőző kórokozókkal, köztük parazitákkal szemben is jól ismert, és jelenleg számos, AMP-t tartalmazó topikális készítmény klinikai alkalmazásban van. Ezzel párhuzamosan rengeteg sebgyógyító peptidet és peptidekkel graftolt kötszert mutattak be az elmúlt években, amelyek nagyon ígéretesek a krónikusan fertőzött sebek kezelésének újszerű stratégiáira. Megállapították, hogy a diabéteszes lábfekélyben és más bőr- és lágyrész fertőzésekben a helyi alkalmazásra szánt peptidalapú anyagok fejlesztése még mindig gyerekcipőben jár, és jövője meglehetősen ígéretes és izgalmasnak tűnik: az eddigi eredmények alapján a peptid-tudósok és az ezen a területen dolgozó egészségügyi szakemberek jövőbeni közös erőfeszítései valószínűleg innovatív megoldásokat fog találni erre az egész világon egyre inkább elterjedt egészségügyi kérdésre.

A peptidekkel és a sebgyógyulással több tanulmány is foglalkozik, egy másik blogbejegyzésben talán még vissza is térünk rájuk. Még 2002-ben a European Journal of Medical Research c. szaklapban publikálták Scott Langer (Bochum, Németország) és munkatársai kutatási eredményeiket, amelyek során a C-peptid hatását vizsgálták a sebgyógyulásra és a mikrocirkulációra, diabéteszes egerekben. Eredményeik szerint a C-peptid szisztémás beadása nem befolyásolta a sebgyógyulást vagy a standard mikrocirkulációs paramétereket. A leukocita/endothelium kölcsönhatás szignifikáns (p<0,05) növekedést mutatott a tapadó leukociták számában 15 nappal a seb létrehozása után. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a C-peptid csoportban a venuláris endotheliumhoz tapadó leukociták jelentősen megnövekedett számán kívül nem észleltek változást a sebgyógyulásban és a mikrocirkulációban. A C-peptid injekció utáni neutrofil toborzás azért érdekes, mert csökkentheti a fertőzés kockázatát diabetes mellitusban.

Ezzel szemben 2014-ben Mahendra Prasad Bhatt (Chuncheon, Dél-Korea) és munkatársai a C-peptiddel végzett helyettesítő terápiát már feltörekvő stratégiának nevezik a diabéteszes vasculopathia megelőzésében. Áttekintésükben ismertették a terápiának a cukorbetegséggel járó szövődmények, például retinopathia, nephropathia, neuropathia, károsodott sebgyógyulás és gyulladás megelőzésében játszott jótékony szerepének legújabb fejleményeit. Utaltak rá, hogy a C-peptid normalizálta a diabéteszes seb nem megfelelő gyógyulását azáltal, hogy gátolta a gyulladást és stimulálta az angiogenezist streptozotocin által kiváltott diabéteszes egerekben, bizonyítva, hogy a C-peptid helyettesítő lehet a cukorbetegségben szenvedők angiogenezise és késleltetett sebgyógyulása terápiája során.

2015-ben ugyancsak a chuncheoni orvostudományi egyetem munkatársai a Journal of Investigative Dermatology c. folyóiratban, Young-Cheol Lim elsőszerzőségével megjelent cikkükben a streptozotocin által kiváltott diabéteszben szenvedő egerek és humán köldökvénás endothelsejtek segítségével angiogenezist indukálva vizsgálták a C-peptid potenciális szerepét a nem megfelelő sebgyógyulás ellenében. A cukorbetegség késleltette a sebgyógyulást az egér bőrén, és az ozmotikus pumpákat alkalmazó C-peptid pótlás jelentősen megnövelte a bőrsebek bezáródásának sebességét a kísérleti állatokban. Emellett a C-peptid dózisfüggő módon indukálta az endoteliális sejtek migrációját. A C-peptiddel fokozott angiogenezist in vivo immunhisztokémiai és Matrigel plug assay-ekkel bizonyították.

Egy másik kapcsolódási pontra mutatnak rá Zdenek Tauber (Olmütz, Csehország) és munkatársai 2018-as tanulmányukban, amely szerint a C-peptid szérumszintje potenciális marker lehet a szöveti gyógyulási folyamat nyomon követésére, mivel a C-peptid szintjének növekedése reprezentatív a gyógyulás korai fázisaiban zajló intenzív sejtes és anyagcsere folyamatok számára.

Összességében megállapítható tehát, hogy a peptideknek, ezen belül a C-peptideknek ott van, de még inkább ott lehet majd a helye a sebek kezelésében.

Az első illusztráció forrása a Bloodtestlondon.com, a másodiké a Diapharma.com.