Lipoprotein és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2021

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Szeptember 27-én tudósított a Medicalonline.hu arról, hogy az ausztrál Curtin University kutatói a PLOS Biology folyóiratban közölték egér modellszervezeteken végzett vizsgálataik eredményeit, amelyek szerint az Alzheimer-kór kialakulásáért a vérből az agyba jutó, toxikus hatású fehérjéket szállító lipidtranszporter proteinek a felelősek. Sikerült leírniuk azt a „vér-agy útvonalat”, amelyen keresztül a toxikus fehérjék a lipoproteinek segítségével az agyba jutnak.

Nem sokkal a szeptember 21-i Alzheimer Világnap után kézenfekvő lenne az ötlet, hogy e cikk apropóján az Alzheimer-kórnak és általában véve a demenciának a sebkezeléshez való kapcsolódását vizsgáljuk, de most csak erre a szűkebb kérdéskörre, a lipoproteinek és a sebgyógyulás összefüggéseire vetünk egy gyors pillantást.

Lipoprotein A lipoproteinek a triglicerideknek, a koleszterinnek és észtereinek az emberi szervezetben történő szállítását végző bonyolult biokémiai struktúrák. Öt fajtájuk van: kilomikron, nagyon alacsony (VLDL)-, közepes (IDL)-, alacsony (LDL)- és magas sűrűségű lipoprotein (HDL). A Lipoprotein(a)-t mintegy 60 évvel ezelőtt fedezték fel, kardiovaszkuláris rizikófaktorként kifejtett hatása pedig az 1980-as évek óta ismert. Szerepet játszik a sebgyógyulásban, mivel a gyógyuló sebek immunhisztokémiai elemzése kedvező eredményt hozott az immunsejtek infiltrációja, a granulációs szövet előállítása és a revaszkularizáció előidézése során. Emellett egy proteomikai tanulmány megállapította, hogy az Lp(a)-hoz kapcsolódó fehérjék nagy része részt vett a sebgyógyulási válaszban.

Még 1995-ben G. A. Boissonneault (Birmingham, USA) és munkatársai igazolták, hogy oxidált alacsony sűrűségű lipoproteinek (oxLDL) késleltetik az endoteliális sebgyógyulást. Arra a következtetésre jutottak, hogy a keringő oxLDL csökkentheti a sérült endothelium újranövekedését, és hogy a kiegészítő E-vitamin nem nyújt védelmet. Ezen túlmenően a zsírsavak vagy hidroperoxidjaik valószínűleg nem vesznek részt ebben a hatásban.

Y. Yano (Gifu, Japán) és munkatársai 1997-ben arról számoltak be, hogy gyulladt szövetekből ötven mintát vizsgáltak immunhisztokémiai technikákkal, apo (a), apo B, plazminogén, fibrinogén, proliferáló sejtmag-antigén (PCNA) és az extracelluláris mátrix különböző összetevői elleni antitestek felhasználásával. Ennek során az endothelsejtekben és a fibrózus sapka mögött elhelyezkedő kis erek extracelluláris terében is találták Lp(a)-t. Ugyanakkor a gyógyulás utolsó szakaszában az apo (a) és az apo B nem volt kimutatható teljesen szervezett szövetekben. Eredményeik tehát arra utaltak, hogy az Lp(a) szerepet játszik a sebgyógyulásban.

A cikk egyébként szerepel G. Lippi (Valeggio sul Mincio, Olaszország) és G. Guidi 2000-es tanulmányának hivatkozásai között, amelyben a szerzők valószínűnek tartották, hogy az Lp(a) evolúciós előnyt kínált az embereknek azáltal, hogy elősegítette vagy felgyorsította a sebek gyógyulását, valamint a szöveti sérülések és érrendszeri elváltozások helyreállítását. Megítélésük szerint a hipotézist egy sor biológiai bizonyíték is alátámasztja.

2014-ben megjelent cikkük szerint Stephanie C. Gordts (Leuven, Belgium) és munkatársai két célt tűztek ki maguk elé:
1. megvizsgálni azt a hipotézist, hogy a hiperkoleszterinémia csökkent sebgyógyulást idéz elő, és
2. tanulmányozni a helyi HDL-kezelés hatását a sebgyógyulási zavar modelljében.

Ennek érdekében a kísérleti állatok hátán kör alakú, teljes vastagságú sebet metszettek. Következtetéseik szerint a HDL helyi alkalmazása egy innovatív terápiás stratégia, amely korrigálja az egerek sebgyógyulási zavarát. Ez volt az az év, amikor egy ekkor megjelent tanulmány szerint a műtét utáni felépülési idő csökkenhet azoknál a betegeknél, akik statin néven ismert koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket szednek. Gerard Fitzmaurice (Dublin, Írország) és munkatársai úgy vélik, hogy ezek a szerek befolyásolhatják a szervezet gyulladásos válaszát, csökkentve a páciensek sebeinek gyógyulási idejét. (A témára még valószínűleg visszatérünk.)

2016-ban Tania Tsatralis (Sydney, Ausztrália) és munkatársai azt a következtetést vonták le tanulmányukban, hogy az rHDL-ek elősegíthetik a sebgyógyulást és a sebek angiogenezisét, valamint az iszkémiára válaszul a véráramlás helyreállását, idős egerekben. Mechanikai szempontból ez valószínűleg a VEGF növekedése miatt következik be. (Ez rávilágít a HDL lehetséges szerepére az életkorral károsodott érrendszeri szövődmények terápiás modulációjában.)

2017-ben jelent meg online Evelyn Orsónak és Gerd Schmitznek (Regensburg, Németország) az LP(a)-t, illetve annak a gyulladásban, érelmeszesedésben és rosszindulatú daganatokban játszott szerepét vizsgáló cikke, amelyben az Lp(a) élettani funkciói közé sorolják a sebgyógyítást, a szövetek helyreállításának elősegítését és az erek remodellingjét.

2020-ban Elizabeth R Michalczyk (Chicago, USA) és munkatársai az alacsony sűrűségű lipoprotein receptorokhoz kapcsolódó protein 6 szerepét vizsgálták a véredények regressziójában a sebgyógyulás során. Az Lrp6 a sebekben időbeli és térbeli módon expresszálódik, ami arra utal, hogy az érregresszió során a pigmenthámból származó faktor (PEDF) receptora lehet. A PEDF növeli az Lrp6 expresszióját a seb érrendszerében, és az Lrp6 gátlása blokkolja a vaszkuláris regressziót a sebekben. Az eredményeik azt sugallják, hogy az Lrp6 fontos a sebek vaszkuláris regressziójában, esetleg a PEDF-fel való közvetlen kölcsönhatás révén.

Koleszterin Szintén erre az évre datálható Junyi Wang és munkatársai cikke, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy a HDL nanorészecskék sebgyógyító és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, és képesek a mikroRNS-ek helyi szállítására, mivel a sebzést követően a kontrollokhoz képest jelentősen javították a kísérleti állatok szaruhártyájának reepithelializációját.

Ugyancsak tavaly publikálták eredményeiket Yedida Y. Bogachkov és munkatársai. Úgy találták, hogy az LDL indukálja a koleszterin terhelést, és gátolja az endothel proliferációt és az angiogenezist a Matrigelekben, valamint korrelációt találtak a sérült angiogenezissel a sebgyógyulás során. Egyik legfőbb megállapításuk, hogy a hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint) késleltetett sebzáródáshoz és a sebek angiogenezisének csökkenéséhez vezet.

Idén májusban beszédes című cikk jelent meg online az Advances in Wound Care c. folyóirat 2020/7. számából. Zahra Lotfollahi (Adelaide, Ausztrália) és munkatársai „A magas sűrűségű lipoproteinek gyulladáscsökkentő és proangiogén tulajdonságai: feltörekvő szerep a diabéteszes sebek gyógyításában” c. áttekintése részletezi azokat a molekuláris zavarokat, amelyek cukorbetegségben károsítják a sebgyógyulást, különös tekintettel a gyulladásra és az angiogenezisre, valamint azokra az útvonalakra, amelyeken a HDL hasznot nyújt. Tárgyalják a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a magas sűrűségű lipoproteinek (HDL) pleiotróp sebgyógyító előnyökkel járnak.

Mint e rövid áttekintésből is kiérezhető, a témát többfelé és sokan kutatják, minden bizonnyal hamarosan újabb fejlemények várhatók a lipoproteinek és a sebgyógyulás vonatkozásában is.


Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!