Fogkrém és sebkezelés

A múlt héten, október 29-én tudósított a Storeinsider.hu arról, hogy a fogmosás amerikai napja, november 1. kapcsán saját márkás fogkrémet mutatott be a világ egyik legnagyobb gyümölcslégyártójának számító Tropicana. Döntésüket egy közvéleménykutatásuk eredményeire alapozták, amely szerint a fogyasztók nem szeretnek fogmosás után narancslevet inni, valószínűleg azért, mert a fogkrém egy ideig csökkenti az ízlelőbimbók azon képességét, hogy az édes ízt érzékelni tudják. A limitált kiadású termék a narancsdzsúsz-rajongókat a gyártó Instagram oldalának meglátogatására, minket meg arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk, vannak-e kapcsolódási pontok a fogkrémek és a sebkezelés – sebgyógyulás között. Rendszeres olvasóink, így remélhetőleg Ön is, már sejthetik, igen, vannak.

Azt már az ősemberek is tudták, hogy az apró szemcséjű anyagoknak dörzsölő hatásuk van. Ők különböző növények nedveit használták tisztításra. A fogkrém első írásos említése az ókori Egyiptomból származik. Az évszázadok során sokféle keveréket használtak erre a célra.

Míg a Typepad.com 45, addig a Villanyident.hu oldalán 13 olyan dolgot sorolnak fel, amire – a nevéből adódón túl – alkalmazható a fogkrém. Egyebek mellett ez utóbbi megemlíti, hogy megnyugtatja az égett bőrfelületet, illetve, hogy gyorsan felszárítja a sebeket, s ezáltal azok gyorsabban begyógyulnak. Máshol az olvasható, hogy foghúzást követően a sebet fogkefével, fogkrém használata nélkül, óvatosan kell megtisztítani, s csak a következő naptól kezdve szabad fogkrémmel alaposan megtisztítani a seb helyét. A megfelelő sebgyógyuláshoz elengedhetetlen a jó szájhigiénia. Az általam talált hazai források megmaradnak ezeknél az információknál.

Az egyetlen kivételem a Szabó György és Németh Zsolt (Budapest) szerzőpárosnak a Fogorvosi Szemlében 2010-ben megjelent cikke, amelyben a Magyarországon akkor először alkalmazott, nanotechnológiai módszerekkel előállított ún. „funkcionális fogpasztával” kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be. Megemlítették, hogy a dél-koreai gyártmányú krém jól alkalmazható szájüregi műtétek után (elősegíti a sebgyógyulást), nehezen gyógyuló szájüregi folyamatokban és az égési sebek gyógyításában (pl. lézeres műtétek után). A szájnyálkahártya égetett sebeinek (lézerkezelés) gyógyulásának elősegítése miatt használatát prevenciós jelleggel is javasolták. Eredményeiket megerősíti pl. Mirjana Popovska (Szkopje, Észak-Macedónia) és munkatársainak 2016-os tanulmánya is.

A fogkrém hűsítő és frissítő összetevőket tartalmaz, például nátrium-fluoridot, szódabikarbónát és mentolt. Éppen ezért sokan esküsznek rá, mint csináld magad elsősegély-szerre, a pattanásoktól az elsőfokú égési sérülésekig. Abdullah E. Kattan (Rijád, Szaúd-Arábia) és munkatársai 2016-os tanulmánya szerint az ottani emberek 69,9%-a használ fogkrémet vagy mézet az égési sérüléseinek kezelésére. Sanjay Kumar Mishra és munkatársainak 2019-es felmérése szerint az indiai Rawalpindiben lakók 47,5%-a használja erre a célra (a hideg folyóvizet 20,3%). Vajon jó ötlet ez?

C. Verity Bennett (Cardiff, Egyesült Királyság) és munkatársainak tanulmánya szerint a brit szülők 32%-a kezelte gyermeke égési sérüléseit nem tudományos gyógymódokkal, például mézzel, tojásfehérjével, fehér liszttel, paradicsompürével, joghurttal, teával, szeletelt burgonyával, vajjal, jéggel – vagy fogkrémmel, jóllehet pl. a fogkrém felvitele az égési sérülésekre „potenciálisan káros” kezelési mód, amely „ronthatja az égést”. A fogkrém fokozhatja az égési fájdalmat, és növelheti a fertőzés és a hegesedés kockázatát. A fogkrémek abrazív- (koptató), oldó- és felületaktív (stb.) anyagokat tartalmaznak, amelyek nagyszerű munkát végeznek a fogak tisztításában, de az égési sérülések kezelésekor nem annyira. Az American Academy of Dermatology határozottan nem javasolja.

Vannak másfajta kapcsolódási pontok is. Például még 2003-ban Tara Bai Taiyeb-Ali (Kuala Lumpur, Malajzia) és munkatársai publikálták randomizált, kettősvak vizsgálataik eredményét, amely szerint a tengeri uborkát tartalmazó Gamadent nevű fogkrém ínyszövetek gyógyítására történő használata figyelemre méltó előnyökkel járt, statisztikailag szignifikáns javulást eredményezve minden klinikai paraméterben a placebohoz képest a gyógyulási szakaszban, a hagyományos kezdeti terápia után.

Ugyanebben az évben M. Saeedi és munkatársai kutatásaik során olyan fogkrémeket készítettek, amelyek vagy csak mirhát, vagy kamilla és mirha kombinációját tartalmaztak, s amelyeket vérző fogínyen alkalmaztak, majd összehasonlították az eredményeket egy placebo-kontroll eredményeivel. Úgy találták, hogy a kontrollokhoz képest szignifikáns javulás volt található a mirha-tartalmú fogkrémet használó résztvevők fogínyvérzésében.

2019-ben Marco Cicciù (Messina, Olaszország) és munkatársai áttekintették a kitozán használatát a fogászatban. Az anyag felhasználási területei közül beszámoltak például annak remineralizáló tulajdonságáról, valamint a fogkrémekben alkalmazott deszenzibilizálós szerepéről. Úgy vélték, hogy alkalmazásával javult a gyógyulás az extrakció utáni szájsebeknél.

Ugyancsak 2 éve publikálták Augustine H. Chuang (Fort Gordon, USA) és munkatársai eredményeit. Feltárták, hogy az intraorális sebészeti beavatkozáson átesett beteg gyógyulási ideje meghosszabbodhat, ha a fogkrémek habzását biztosító nátrium-lauril-szulfátot (SLS-t) tartalmazó fogkrémet használnak a műtét után. Úgy vélik, hogy tisztázni kell az SLS-tartalmú fogkrémek szerepét a műtét utáni sebgyógyulásban. És a sort lehetne még folytatni tovább.

Ben Goldacre, brit származású orvos és ismeretterjesztő író szerint „Az egészségügyi pánik olyan, mint a fogkrém. Könnyű kinyomni a tubusból, de nagyon nehéz visszatuszkolni oda.” Azt hiszem, így, Halloween után nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy a fogkrém-szellem kiszabadult a palackból, s fogunk még olyan pasztákról hallani, amelyek mind jobban hozzájárulnak a szájüregi sebek gyorsabb gyógyulásához.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!