Majoránna és sebkezelés

December 2-án jelent meg az IJMS folyóiratban Tamer M. Tamer (Alexandria, Egyiptom) és munkatársainak cikke, amelyben olyan majoránnával stimulált polivinil-alkohol/kaolin szivacsok kifejlesztéséről számoltak be, amelyek vérzéscsillapító, antibakteriális és antioxidáns kötszerként használhatók a sebgyógyulás elősegítésére. A bőrsebek regenerálódásának legfőbb akadályai a vérzés és a bakteriális fertőzések, amelyek kiterjedt, akár halálos kimenetelű gyulladáshoz vezetnek. A szerzők egy olyan polivinil-alkohol (PVA) alapú kompozit szivacs-sorozatot terveztek meg, amelyet majoránna illóolaj és kaolin (PVA/majoránna/kaolin) ihletett. Eredményeik azt sugallják, hogy a PVA-M0,5-K0,1 szivacs a jövőben használható lesz a sebgyógyulásban a vérzések és a bakteriális fertőzések megelőzésére.

Megjegyzendő, hogy az Mskt.hu portálon már februárban szemléztük a Nature.com-on (Scientific Reports) ugyancsak az ő elsőszerzőségével megjelent tanulmányt, amelyben vérzéscsillapító és antibakteriális hatású, penicillin-sztreptomicinnel töltött PVA/Kaolin kompozit szivacsokkal végzett vizsgálataikról számoltak be. A blogbejegyzés műfajánál és a Sebkezelés Blog hagyományainál maradva azonban nem térünk ki e tudományos eredmények részletes elemzésére, inkább csak apropóként használjuk arra, hogy bemutassuk a majoránna (Origanum majorana) kapcsolódását a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

A majoránna (névváltozatai: majorána, majoranna, pecsenye- virág) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Nem összetévesztendő az oregánóval (O. vulgare), amelyet téli majoránnának vagy vadmajoránnának is neveznek! Cipruson, Törökországban, a Földközi-tenger mentén, Nyugat-Ázsiában és az Arab-félszigeten őshonos. A világ számos helyén termesztik, beleértve Magyarországot is. A majoránnára való korai utalást találhatunk a hettita táblákon, és a használatáról létezik egy feljegyzés az Ebers-papiruszon is. Az egyiptomiak majoránnaolajat alkalmaztak a fülgyulladások kezelésére, fertőtlenítőszerként, balzsamozáshoz, valamint Ozirisz isten rituáléihoz is használták. Az ókori görögök és rómaiak a boldogság szimbólumaként ismerték, hiszen a mitológia szerint Aphrodité a boldogság jelképeként hozta létre. A hagyományos iráni gyógyászatban rovarölő szerként és rovarriasztóként, valamint vesekőre használták. Avicenna legismertebb könyvében, a Kánonban (al-Kánún fí Tíb = Az orvoslás törvénye) az alábbi javallatait találhatjuk: dermatitisz, fejfájás, szemgyulladás, tüdőbetegségek (például hörghurut és krónikus köhögés), méhfájdalom, krónikus láz, fogfájás, fogínygyulladás, fülgyulladás.

A Wikipédia.hu szerint étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák gyakori alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. Az Rxlist.com olaját köhögés, epehólyag-panaszok, gyomorgörcs és emésztési zavarok, depresszió, szédülés, migrén, ideges fejfájás, idegfájdalmak, bénulás, köhögés és orrfolyás esetén használják. A sebkezelésről egyik sem tesz említést. Illóolaj tartalma mindössze 1%. Fitofarmakológiájáról (pl.) Prerna és Neeru Vasudeva (Hisar, India) írtak egy áttekintést 2015-ben.

A hazai források ugyanakkor megemlítik, hogy tinktúráját felhasználva tisztíthatók és fertőtleníthetők a felületi sebek. A sebesült testtájakon mérsékelheti az erek zsugorodását, gyorsíthatja a horzsolások és felszíni sebek gyógyulását. A Házipatika.com is kitér arra, hogy teájának antibakteriális és antivirális hatása van, így nem csak belsőleg, de külsőleg is alkalmazhatjuk, segíthetjük megelőzni a különböző bőrfertőzéseket, például abban az esetben, ha sebek vannak a bőrünkön. Temesvári Gabriella „Illóolajokkal az egészségért” című könyve szerint jól kezelhetők vele a nehezen gyógyuló sebek.

2011-ben Ipek Süntar (Ankara, Törökország) és munkatársai egy új kenőcs készítményt fejlesztettek ki a hatásosabb sebkezelés érdekében. Vizsgálataik célja ennek az új készítménynek a potenciáljának felmérése, in vivo és in vitro modellek, valamint kórszövettani módszerek segítségével. A készítmény tartalma a következő volt; olívaolaj kivonat a Hypericum perforatum L. virágzó légi részeiből, olívaolaj, az Origanum majorana L. és az O. minutiflorum Schwrd. et Davis illóolajok (Origani aetheroleum) egyenértékű keveréke, Salvia triloba L. illóolaj. Kimutatták, hogy a készítmény figyelemre méltó sebgyógyító aktivitást mutat, s a sebgyógyulási folyamat különböző szakaszaira hat.

2015-ben E. Arranz (Madrid, Spanyolország) és munkatársai gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkező illóolajok majoránnából és édes bazsalikomból történő előállításával kapcsolatos kutatásaikról számoltak be. Megvizsgálták a kivonatok kémiai összetételét, valamint a főbb vegyületek aktivitását citokintermelés és génexpresszió szempontjából is. Arra a következtetésre jutottak, hogy mindkettő gyulladáscsökkentő hatása fő vegyületeiknek, a majoránna esetében a sabinén-hidrátnak és a terpineolnak, az édes bazsalikom kivonatoknál a linaloolnak és az eugenolnak köszönhetően. Az etil-alkohollal és szuperkritikus szén-dioxiddal nyert O. majorana L. kivonat illóolaj-összetételét és antimikrobiális hatását magyar kutatók, E. Vági (BMGE, Budapest) és munkatársai vizsgálták még 2005-ben. Az antibakteriális és antibiofilm hatását (más növényekével együtt) például Fethi Ben Abdallah (Taif, Szaúd-Arábia) és munkatársai igazolták 2020-ban.

Egy magyar néphagyomány szerint az a lány, aki hosszú, boldog házasságot szeretne, az a kelengyéje közé egy csokor majorannát tesz. Lehet, hogy nincs már messze az az idő, amikor a sebkezelés eszköztárában ott lesznek a majoránna-tartalmú kötszerek is.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!