Citromfű és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2021

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a fekete nadálytövet választotta a 2021-es év gyógynövényének. Ez a hír adta az ötletet ahhoz, hogy egy bejegyzés-sorozat keretében megvizsgáljuk, hogy az ily módon „kitüntetett” gyógynövényeknek van-e kapcsolata a sebkezeléssel és a sebgyógyulással. A Symphytum officinale, a bíbor kasvirág, az orbáncfű, a levendula, a mák, a kamilla és a galagonya után 2014 gyógynövényével, a citromfűvel folytatjuk a sort.

Citromfű A Közel-Keletről származó citromfű (Melissa officinalis) első ismert hazai írásos említése 1775-re datálható, amikor megjelent Csapó József, debreceni főorvos elsősorban gyógyászati célokat szolgáló füveskönyve, az Új füves és virágos magyar kert, ahol czitrom-fü alakban szerepel. Pedig már ott volt ereszoszi Theophrasztosz ie. 300 körül írt Historia Plantarum-ában, s a növényt vérzéscsillapításra ajánló idősebb Plinius, római író-polihisztor is beszámolt arról, hogy virágaiban különösen sok a nektár, ezért a méhek nagyon kedvelik. Nem is véletlen, hogy a görög eredetű Melissa női név jelentése „mézelő méh”. A görögök (Melissophyllon néven) és a rómaiak (Apiastrum) főként béltisztítóként használták, az arabok úgy vélték, hogy használata elűzi a rosszkedvet és a szomorúságot. Dioszkoridész a leveleit sebkezelésre is ajánlotta.

A középkor előtt is borba áztatták, hogy növelje annak hatását és segítse a sebek gyógyulását. Nyugat-Európában elsőként a bencések kolostorkertjeiben jelent meg, Nagy Károly császár 810 táján rendeletben írta elő a termesztését. A XI-XII. században élt iráni orvos, Esmaeil Jorjani különböző központi idegrendszeri betegségek, például demencia, epilepszia, bénulás, stroke, remegés, migrén és vertigo kezelésére használta. Paracelsus szerint képes az életet meghosszabbítani, életelixír. A XVII. században a kolostorokban állították elő a „Sarutlan Karmeliták citromfű vizét” (Spiritus melissae compositus), amelyet hisztériás rohamok, vagy görcsös rángatózások csillapítására alkalmazták, de bevált a fogfájás ellen is. Ebben az időben nevezte Nicholas Culpeper az ész és a szív derűje okozójának.

Leveleinek a hatóanyagai az illóolajok (citronellál, citrál, ami a citromos illatát és gombaölő hatását biztosítja), a cseranyagok, a flavonoidok, a kávésav, a gyanta és a szaponin. A Gyógyhírek.hu az alábbiakban sorolja fel teájának gyógyhatásait: csökkenti az idegi eredetű alvászavarokat; nyugtató hatású; szívbetegségek, fejfájás, oldja a vizsgadrukkot; antibakteriális és vírusölő (különösen a herpesznél); megszünteti a székrekedést, csökkenti a lázat és a vérnyomást; jó szájápolásra, toroköblítésre, inhalálásra, enyhíti az epegörcsöket, epehajtó; nők sápadtságára és méhproblémáira és sebek borogatására ajánlható.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a citromfű (citromszagú melissza, macskaméz, mézelke, mézgáncs, rajfű) szárított lomblevele hivatalos (Melissae folium), amelynek rozmaringsavban kifejezett összes hidroxifahéjsav származék-tartalma legalább 4%. Az Európai Gyógyszerkönyv 6.6 kiadásában hivatalossá vált (Melissae flii extractum siccum) száraz citromfűlevél-kivonat forró vizes vagy vizes-alkoholos kivonással készül, rozmaringsav-tartalma legalább 2%.

Citromfű A gyógynövénynek a sebkezeléssel és sebgyógyulással való kapcsolatáról szóló hazai tanulmányt nem találtam. A nemzetközi szakirodalomban kutatva elsőként Abdolrasoul Namjoo-nak (Shahrekord, Irán) és munkatársainak 2017-es publikációjára bukkantam, akik az M. officinalis etanolos kivonatának orális és helyi alkalmazását vizsgálták a sebgyógyulásra és a szérum biokémiai változásokra diabéteszes patkányokban, s megállapították, hogy felgyorsítja a sebgyógyulást, s kardioprotektív szerként is működhet. Alkalmazásával a cukorbetegek csoportjában jelentősen csökkent a glükóz, az összkoleszterin, az alacsony sűrűségű lipoprotein és a kreatin-foszfokináz szintje.

2015-ös cikkükben Mohammad Rabbani és munkatársai a M. officinalis és a Lawsonia inermis (henna) kivonatok antimikrobiális aktivitását értékelték egyes bakteriális kórokozókkal szemben. A Staphylococcus aureus, az Escherichia coli, az Acinetobacter, a Klebsiella pneumoniae és a Pseudomonas aeruginosa azok közé a baktériumok közé tartoznak, amelyeket az égés utáni fertőzésekből izolálnak. Eredményeik alátámasztották a L. inermis levelek vizes és alkoholos kivonatainak, illetve a M. officinalis porának és hidroalkoholos kivonatának potenciális előnyeit az égési fertőzések kezelésében.

2014-ben Masumeh Abbasdust Arbastan (Arak, Irán) és munkatársai úgy találták, hogy citromfű főzetének orális alkalmazása a lipidperoxidáció csökkentésével hasznos lehet az antioxidáns védekező rendszer javításához támogatva a másodfokú égési sebek gyógyulását. 2012-ben Ipek Süntar (Ankara Törökország - Journal of Essential Oil Research) és munkatársai azon az aromaterápiában gyakran alkalmazott illóolajok közé sorolták be (a Pimpinella anisum L., Eugenia caryophyllus, Cumin cyminum L., Foeniculum vulgare Mill., Laurus nobilis, Lavandula angustifolia Mill. ssp. angustifolia mellett), amelyeknek a sebek, tályogok és égések elsősegély-kezelésére való hatásosságát vizsgálták és igazolták.

És a sort ismét folytathatnánk tovább. Mint, ahogy folytatjuk is, a 2013-as év gyógynövényével, a máriatövissel.


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!