Mák és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2021

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a fekete nadálytövet választotta a 2021-es év gyógynövényének. Ez a hír adta az ötletet ahhoz, hogy egy bejegyzés-sorozat keretében megvizsgáljuk, hogy az ily módon „kitüntetett” gyógynövényeknek van-e kapcsolata a sebkezeléssel és a sebgyógyulással. A Symphytum officinale, a bíbor kasvirág, az orbáncfű és a levendula után 2017 gyógynövényével, a mákkal folytatjuk a sort.

Mák A Wikipédia szerint a máknak (papaver) magas a kalciumtartalma, sok E-, C-, és B-vitamin található meg benne. Emellett rengeteg cinket is tartalmaz, ami a növekedést és a fejlődést befolyásoló enzimek kofaktora, illetve az immunrendszer támogatásában is nagy szerepe van. Olajának foszfortartalma elősegíti a kalcium felszívódását és a csontokba való beépülését. A WebMD úgy véli, hogy az emberek asztmára, székrekedésre, köhögésre, hasmenésre és álmatlanságra is szednek mákot, de nincs megfelelő tudományos bizonyíték ezek használatának alátámasztására. A sebkezelésben játszott szerepéről egyik sem ejt szót, pedig az Egészségtér.hu a vér koleszterinszintjének normalizálása, a bélrendszer tisztítása, a szellemi teljesítőképesség növelése, idegerősítő, idegfájdalom csökkentő, nyugtató, altató hatása mellett külön megemlíti, hogy a mákolaj jótékony hatása kimutatott a sebek gyógyulásánál. A Végtagmentő.hu egy másik kapcsolódási pontra is felhívja a figyelmet: a mák a sebek gyógyulásához, regenerációhoz, esetleg a váladékozó sebeknél az elvesztett tápanyagok pótlásának egyik hasznos forrása lehet. A Healthline.com is megemlíti, hogy a mákolajban lévő zsírok támogatják a sebgyógyulást, valamint közvetlenül a bőrön alkalmazva megakadályozhatják a léziókat.

Őshazája valószínűleg Közép-Ázsia. Narkotikus hatása miatt kezdetben Kis-Ázsiában, Perzsiában, Indiában és a környező országokban termesztették. A legkorábbi utalás i. e. 3400-ból való, amikor a növényt Mezopotámia alsó részén (Délnyugat-Ázsia) termesztették. A sumérok Hul Gil-nek, „öröm növénynek” nevezték. Az egyiptomi Ebers-papírusz nyugtatóként említi, s Hippokratész is írt a gyógyászati alkalmazásáról. Az arab népekkel folytatott kereskedelem révén, illetve a Római Birodalom provinciáiból került Európába, s itt szinte minden országban elterjedt. Már a középkorban is alkalmazták fájdalomcsillapító, érzéstelenítőként. Emlékezzünk meg Kabay János magyar gyógyszerészről is, akinek 1931-ben szabadalmaztatott eljárása lehetővé tette a gyógyászatban nélkülözhetetlen mákalkaloidok érett máktokból való kivonását.

A nemzetközi szakirodalomból keresgélve megtaláltam egy M. Karami-nak (Teherán, Irán) és munkatársainak kísérleteiről szóló, 2016-ban megjelent tanulmányt, amelynek célja az orbáncfű, aloe és mákolaj összetevőkből álló Oppyheal sebgyógyító hatásának vizsgálata volt bőrseb kísérleti modelljében. Kimutatták, hogy ez a kenőcs ugyanolyan hatékony volt, mint az ismert Fibrinolysin/DNAse kenőcs a gyógyulási idő csökkentésében és a sérült szövetek lefedésében, ha olyan állatoknál adták be őket, amelyeknek a hátsó nyaki bőrén sebek voltak.

2013-ban Jalal Vehedian az ópium (a mák éretlen termésének a levegőn koagulált nedve) függőség hatását elemezték a másodlagos sebgyógyulásra patkánymodellben. A sebszövet szövettani vizsgálata a fibroblasztok megnövekedett populációjának, a neutrofilek és a makrofág sejtek platójának csökkenő csökkenésének bizonyítékát mutatta ki az ópiumfüggő állatokban, összehasonlítva a kontroll csoporttal. A függő állatokban a reepithelializáció jelentősen megnőtt, miközben megakadályozta a revaszkularizáció progresszióját. Tanulmányuk azt mutatja, hogy az ópiumfüggőség fokozza a fibroblasztok reepitheliazációját, valamint szöveti toborzását; ezáltal valószínűsíthetően fokozódik a másodlagos szándékú sebgyógyulás.

Mákgubók Vajon az alváshiány és a morfin (a mák Morpheuszról, az álmok görög istenéről elnevezett alkaloidja) befolyásolja a sebgyógyulást? – tették fel a kérdést 2011-ben F. Egydio (São Paulo, Brazília) és munkatársai. Válaszuk: az alvás fontos biológiai jelenség a bőr homeosztázisában, és az alváshiány megzavarja a bőr gátfunkcióját. Sőt a morfin, a kórházi gyakorlatban széles körben alkalmazott anyag zavarja a sebgyógyulást. A krónikus morfin-kezelés okozta alváshiány hátráltatja a bőr gyógyulását (állatmodellben).

A krónikus fájdalom kezelésére morfint kapók körében a különböző kezelések során gyakran tapasztalnak szövődményeket, például fokozott fogékonyságot az opportunista fertőzések iránt és a sebek nem megfelelő gyógyulását. E kérdéskört vizsgálva 2010-ben Josephine L. Martin (Minneapolis, USA) és munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a morfium beadása késlelteti a sebgyógyulást azáltal, hogy gátolja az immunsejtek „toborzását” a seb helyére, ami a baktériumoktól való megtisztulás hiányát és a sebek késleltetett záródást eredményezi.

A rövid áttekintés zárásaként, csak az érdekesség kedvéért említsük meg a vérzőmákot (Sanguinaria canadensis) is, amelyet az észak-amerikai indiánok sokáig használták elfertőződött sebek kezelésére, vörös nedvéből pasztát készítettek, amit a sérülésre kentek. A szokást a gyarmatosítók is átvették, olyan bőrelváltozásokat akartak gyógyítani vele, mint a szemölcs vagy a májfolt. E maró hatású anyag esetében nem, de egy megfelelő pillanatban viszont vizsgáljuk majd a mákfélék családjába tartozó büdös mák (vad mák, vörös mák, bujdosó mák), mai nevén a pipacs (Papaver rhoeas) és a sebkezelés-sebgyógyulás esetleges kapcsolatát, de a sort a jövő héten 2016 gyógynövényével, a kamillával folytatjuk.


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!