Bíbor kasvirág és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2021

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a fekete nadálytövet választotta a 2021-es év gyógynövényének. Ez a hír adta az ötletet ahhoz, hogy egy bejegyzés-sorozat keretében megvizsgáljuk, hogy az ily módon „kitüntetett” gyógynövényeknek van-e kapcsolata a sebkezeléssel és a sebgyógyulással. A Symphytum officinale után folytassuk a sort 2020 díjazottjával, a bíbor kasvirággal!

Bíbor kasvirág Az Echinacea purpurea-t a legjobb immunerősítő gyógynövénynek nevező Egészségkalauz.hu szerint hagyományosan kisebb sérülések, nehezen gyógyuló sebek esetén is használják (külsőleg). Neve a görög echinococcus (sündisznó) szóból származik. Az Észak-Amerikában őshonos növény kivonata számos randomizált, kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálatban rövidítette jelentősen a felsőlégúti fertőzések gyógyulási idejét. A Wikipédia.hu is kitér arra, hogy az őszirózsafélék családjába tartozó lángvörös kasvirág, vagy piros kasvirág vagy bíbor kúpvirág a nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. Poliszacharidokat, kávésavszármazékokat, alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat és poliineket tartalmaz. Gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza. A sziú indiánok századokon át használták sebek gyógyítására vagy kígyómarás ellenszereként, s ennek első bizonyítékai a XVII. századbeli településeik ásatásai nyomán elő is kerültek. Készítményeit vágások, égések, pikkelysömör, ekcéma, nemi szervi herpesz és ajaksömör kezelésére lehet alkalmazni. A fogászatban is elősegíti a sebgyógyulást, legyen az műfogsor okozta feltörés, a fogszabályozó készülék által kiváltott sérülés vagy műtét utáni heg.

A koronavírus vakcinák kapcsán az utóbbi idők híreiben gyakran felbukkanó Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) EMA/481797/2015 számú dokumentuma szerint az illetékes bizottságuknak (HMPC) tudomása van arról, hogy korábbi állatkísérletek során megállapították a növénynek a sebgyógyulásra gyakorolt lehetséges előnyös hatásait. Ezek az adatok azonban véleményük szerint nem elegendők ahhoz, hogy a hatékonyság bizonyítékaként felhasználhatók legyenek. A HMPC szerint az E. purpurea felületes sebekre történő alkalmazása a „régóta fennálló használaton alapul”. Ez azt jelenti, hogy bár a klinikai vizsgálatokból nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, a hatékonysága valószínűsíthető, és bizonyíték van arra, hogy ilyen módon biztonságosan használták őket legalább 30 éve (ebből legalább 15 évig az EU-n belül). Ezenkívül a rendeltetésszerű használat nem igényel orvosi felügyeletet.

Bíbor kasvirág Egyáltalán nincsenek klinikai vizsgálatok? Valóban meglepően kevésről olvashatunk az Interneten. Az E. purpurea gátolja a hialuronidázt abban, hogy hozzá tudjanak férni az egészséges sejtekhez. Az 1950-es évek elején végzett kutatások kimutatták, hogy a növény a sebkezelés során teljesen ellensúlyozhatja ennek a baktériumok által kiválasztott enzimnek a hatását, segítve a fertőzések megelőzését. Potens immunostimu- láns, s emellett elpusztítja az élesztőt, lassítja vagy leállítja a baktériumok szaporodását, és elősegíti az új szövetek növekedésének stimulálását. Küzd a gyulladás ellen is. Annahita Rezaie (Ahvaz, Irán) és állatorvos kollégái 2013. júliusában megjelent tanulmányukban a növény sebgyógyító hatását arzén által kiváltott bőr nekrózisban vizsgálták. Ez a tanulmány volt az első jelentés az E. purpurea hatékonyságáról a bőr kiterjedt nekrózisát okozó szubkután arzén injekcióban, s úgy találták, a növény felgyorsította a patkányok sebgyógyulását. Következtetéseik szerint gyulladáscsökkentő, antioxidáns, baktériumellenes és stimuláló hatása van a fibroblasztok proliferációjára.

James B. Hudson (Vancouver, Kanada) 2012-es, a bíbor kasvirágnak a fertőző betegségekben történő alkalmazhatóságát vizsgáló áttekintésében részletesen foglalkozott a 2020-as év hazai gyógynövényének tradicionális alkalmazásával. Az EMA-val és a korábban említett iráni kutatókkal összhangban azonban megállapítható, hogy ennek a gyógynövénynek az alkalmazhatósága és klinikai felhasználása pontosabb és teljesebb kutatásokat, a kivonataiban lévő aktív vegyületek típusának és arányának meghatározását, valamint farmakológiai vizsgálatokat igényel. Sorozatunkat 2019 gyógynövényével, az orbáncfűvel folytatjuk – ha tudjuk.


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!