Magyar Sebkezelő Társaság

A Magyar Sebkezelő Társaság XXI. Kongresszusa


Budapest, 2018. október 18-19.

Beérkezett előadáskivonatok

(Utolsó módosítás: 2018. szeptember 25.)



Dr. Beznicza Henrietta (Mediq Direkt Sebkezelési és Ápolási Centrum, Budapest): Sebkezelés felsőfokon női kézben. Tapasztalataim a krónikus sebek kezelésében a Mediq Direkt Sebkezelési Centrumban végzett munkám során

A Mediq Direkt Kft. 16 Sebkezelési és Ápolási Centrumot hozott létre országszerte.
Előadásomban a Sebkezelő Centrum működését mutatom be, részletesen kitérve a krónikus sebek korszerű kezelési lehetőségeire és nehézségeire.

Dr. Bihari Imre, Ph.D. (Á+B Klinika, Budapest): Martorell ulcus

A Martorell ulcus egy jól körülírt tünetegyüttes, melynek előfordulása az alsó végtagi fekélyeken belül alig néhány százalék. Megjelenése több vonatkozásban különbözik a vénás és az artériás elégtelenség következtében kialakult fekélyektől. Tipikus esetben a seb széle meredek, alakja lehet karélyos, vagy egyvonalú, körülötte nincs pigmentáció, sem lipo-dermato-sclerosis, varicositas nem áll fenn és a perifériás pulzusok jól tapinthatók. Jellemző rá, hogy 60 év körüli nők lábszárának külső oldalán jelenik meg (ritkán az Achilles-in fölött), rendszerint felületes (ha mély, vagy nektotikus, az inak is látszanak, akkor jelentős arteriosclerosis is fennáll), a seb alapja lepedékes, nem nekrotikus. A seb azért krónikus, mert a normális seb reparációt egy háttér betegség gátolja, - erre a patológiás elváltozásra egy spanyol kardiológus, Fernando Martorell, az 1940-es években derített fényt, és ez a következő: évek óta fennálló diasztolés hypertonia, ami az arteriolák sclerosisát idézi elő. Erre utal az elváltozás másik megnevezése: hipertenzív ischaemiás ulcus. A fekély, ami esetenként mindkét alsó végtagon szimmetrikusan jelenik meg, jelentős fájdalommal jár.
A kezelés itt is két részre bontható: lokális, vagyis a sebre vonatkozó és általános, ami a háttér betegségre alkalmazottat jelenti. A lokális kezelésben fontos a lepedék eltávolítása, majd lehet szárazon ill. nedvesen is kezelni. A háttérbetegség vonatkozásában a hipertónia rendezése áll az első helyen, ezen kívül lényeges a lokális mikro-keringés javítása is. Dohányosoknál a teljes nikotin tilalom.

Borbély Bernadett (Medi-Dhoro Kft.): Orthonyxia mint a köröm körüli szeptikus folyamatok megelőzése

A szeptikus lábujj folyamatok miatti elhamarkodott csonkolások ismeretében előadó összefoglalja a köröm szabályozásának, a benőtt körmök nem sebészi, atraumatikus megoldásának Európában ma használatos technikáit. Konkrét esetekkel mutatja be több éves eredményeit, mint egy diabéteszes végtagmentő team részvevője is.

Dr. Csiszkó Adrienn, Dr. Balog Klaudia, Godó Zoltán Attila, Dr. Pető Katalin, Deák Ádám, Dr. Berhés Mariann, Prof. Németh Norbert, Dr. Szentkereszty Zsolt (Semmelweis Egyetem, I.sz. Sebészeti Klinika, Budapest, Debreceni Egyetem Klinikai Központ: Sebészeti Intézet, Informatikai Kar, Információ Technológiai Tanszék, Sebészeti Műtéttani Tanszék, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, Debrecen): Nyitotthas-kezelés negatív nyomású kezelésének vizsgálata állatmodellen abdominális kompartment szindromában

A klinikai gyakorlatban nyitotthas-kezelés során gyakran kerül alkalmazásra a negatív nyomású kezelés (NPWT), kedvező eredményekkel. Ezt azonban kevés irodalmi adat támasztja alá, egyértelmű iránymutatás az alkalmazás pontos módjáról nem áll rendelkezésre. Vizsgálatunk során 26 sertés esetén végeztünk műtétet. Arteficiálisan létrehozott abdominális kompartment szindróma (abdominal compartment syndrome: ACS) kialakulását követően NPWT beállítása történt 20 esetben, alcsoportokat képeztek a -50, -100 and 150 Hgmm mellett végzett kezelés. A kontroll csoportban Bogota-zsákot alkalmaztunk.  Kiemelten vizsgáltuk a hasüreg különböző pontjain kialakult nyomáseloszlást, a hemorheológiai és microcirkulációs paraméterek változását, valamint a bakteriális transzlokációt. Eredményeink szerint NPWT során a belek között alacsonyabb szívóerő mérhető mindhárom csoportban, mint a felszínesebb régiókban. A háromdimenziós védőfólia laterális irányban kiváló nyomáseloszlást biztosít. A nyomásértékek a vizsgálat alatt nem mutattak jelentős időbeli változást. ACS-ban romló hemorheológiai és microcirkulációs paraméterek mérhetőek, amelyeket leginkább a -50 és -100 Hgmm mellett végzett NPWT volt képes javítani. Bakteriális transzlokációt nem tudtunk igazolni. Állatmodellünk ideális az ACS vizsgálatára, vitális paraméterek, számos laborérték, hemorheológiai, és mikrocirkulációs változások is jól mérhetők, valamint hasznos információkkal szolgálhat a NPWT optimális beállításához nyitotthas- kezelés során.

Prof. Dr. Daróczy Judit (Istenhegyi Magánklinika, Budapest): Sebfertőzések, a sebkezelők felelőssége

A bőrsebek fertőződése lassítja vagy lehetetlenné teszi a sebgyógyulást, az életet is veszélyeztető szövődményeket okoz és a kezelés rendkívül költséges.
A krónikus sebekben kialakult baktérium közösségeket biofilmnek nevezik, amely súlyosbítja a fertőzést és hátráltatja a sebgyógyulást. A biopolymerbe ágyazott baktériumok védettek az antibiotikumok hatásával és a gazdaszervezet immunreakcióival szemben. A kulcsszereplő, amely védi a baktériumokat a veleszületett (inate) immunrekcióktól, egy ún. rhamnolipid, amely a quorum sensing (QS)-t reguláló virulencia faktor. Rhamnolipidek ismert képessége, hogy az immunfolyamatokban fontos szerepet játszó sejtek: polymorphnuclearis leukocyták és macrophagok lysisét okozzák.
Az antibiotikum rezisztens fertőzések számának a rohamos növekedése szükségessé teszi: 1. a sebkezeléssel foglalkozók a szakszerű sebkezelés irányelvét kövessék, 2. ismerjék az infekció kontroll stratégiáit, 3. kövessék az antibiotikum stewardship előírásait, 4. ismerjék a nanotechnikával kifejlesztett antimicrobialis peptidek, a bacteriocinek létezését, mert ezek a peptidek az antibiotikum rezisztens baktérium törzsekkel szemben a jövőben helyettesíthetik az antibiotikumokat.

Dr. Farkas Péter, Péter Lívia, Vígh Norbert, Dr. Paulina Andrea (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest): Nem a szokásos helyen kialakult fekélyes seb diabéteszes neuropathiás lábon

Bevezetés: A cukorbetegek 20-30 százaléka szenved a diabéteszes neuropathia valamely formájától, melynek nagyobb része az alsó végtagokat érintő szenzoros, vagy szenzomotoros polyneuropathia képében jelentkezik. A diabéteszes neuropathia az esetek több mint 50%-ában tünetmentes lehet, emiatt a kezelés gyakran csak későn kezdődik, amikor a súlyos tünetek (lábfekély, osteomyelitis, csontdestrukció) már kialakultak. Súlyosabb esetekben a neuropathia mellett gyakran érszűkület jelei is mutatkoznak és fennállhat egyidejűleg a vénás keringés elégtelensége is.
Esetbemutatás: 50 éves férfi beteg lábszárán alakult ki nagy kiterjedésű seb, a környező lágyrészek gyulladásával és a szövetek nekrózisával. Az etiológia pontosan nem tisztázott, feltehetősen mechanikus külső hatások és kémiai ágensek együttesen játszottak szerepet a folyamat kialakulásában. A súlyos szeptikus állapot és a lábszáron lévő igen nagy kiterjedésű szövetelhalás miatt elsőként femorális amputáció szükségessége merült fel bennünk. Alaposabb vizsgálattal azonban a végtag kifejezetten jó artériás keringését, jól tapintható perifériás pulzusokat, valamint a lábszár és a láb területén jó állapotú, elváltozást nem mutató csontszerkezetet találtunk. A szeptikus állapot eredményes kezelése után ezért konzervatív kezelés mellett döntöttünk, mert látszott esély a végtag megtartására. Frakcionált inzulinkezelés, célzott antibiotikum terápia, több alkalommal végzett sebészi necrectomia eredményeként a beteg állapota stabilizálódott, a seb feltisztult, így megkezdtük a seb több hónapig tartó kezelését, az aktuális állapotnak megfelelő, többször is változtatott sebkezelési módszerekkel, kötszerekkel. Az előadás ennek a hosszú folyamatnak a különböző állomásait mutatja be, melynek eredményeként a seb több mint két hónapig tartó kórházi ellátás, majd még 3 hónapos ambuláns kezelések után teljesen begyógyult.
Következtetések: A lábfekély a cukorbetegek alsó végtagjain jelentkező egyik leggyakoribb elváltozás. A diabétesz fennállása alatt 15-25%-ra tehető a kialakulása és a cukorbetegek 2-10 százalékát érinti. A trophicus fekély (malum perforans, ulcus plantae) a láb különböző részein alakulhat ki, leggyakrabban az ujjakon, valamint a harántboltozat alatt, ritkábban a hosszboltozat lesüllyedése és súlyos Charcot-deformitás miatt a talp középső harmadában, máskor pedig a sarokcsont alatt. Létrejöttében a láb statikai szerkezetének megváltozása (a boltozatok lesüllyedése), kóros nyomáspont kialakulása, a fájdalom érzésének csökkenése vagy hiánya (szenzoros neuropathia), valamint a krónikus irritáció együttesen játszik szerepet.  A végtag más területein csak jóval ritkábban fordul elő, emiatt kevésbé számítunk rá, nehezebben észleljük azt. A neuropathia miatt a betegek sokszor csak későn észlelik a lábat ért sérüléseket, a cipő által okozott horzsolásokat, nyomásokat, melyek viszonylag hamar gyulladáshoz, seb kialakulásához vezetnek. A diabéteszes lábfekély nagyrészt megelőzhető szövődmény, ezért olyan speciális lábápolási programok beindítása és működtetése szükséges, melyek meghatározzák a kockázati tényezőket, majd ezek felhasználásával eredményes megelőzési stratégiákat dolgoznak ki, a korai stádiumban észlelt elváltozásoknak pedig minél előbb megkezdődik a szakszerű ellátása, kezelése.

Dr. Ferreira Gábor, Dr. Csiszkó Adrienn, Prof. Dr. Harsányi László (Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest): Negatív nyomás kezelés „belsőleg”

A mély rectum resectiok méltán rettegett, ugyanakkor viszonylag gyakori szövődménye az anastomosis insufficientia. Még súlyosabb következményekkel járhat a nyelőcső perforatioja, varrat elégtelensége. A varratelégtelenség mint akut fertőzött, vagy chronicus kontaminált seb jelentkezhet. Az ilyen sebek kezelésében évtizedek óta bizonyított a negatív nyomás terápia hatékonysága.
Előadásunkban bemutatjuk a negatív nyomás terápia alkalmazásának endoluminalis lehetőségeit, az aktuális nemzetközi eredményeket.

Gadácsi Melinda, Vadász Gergely, Rozsos István (Theta központok- Budapest-Pécs- Theta Vascular Team): A diabetes-láb akut ellátása

Jelenleg világszerte körülbelül 451 millió felnőtt ember szenved diabetes mellitusban, amely szám 2045-re elérheti a 693 milliót. A fejlett országokban a krónikus sebek aránya 1-2%, melyek vezető okainak egyike a diabetes okozta neuropathiás és neuroischaemiás szövődmények miatt kialakult fekélyek.
A diabetes perifériás neuropathiás szövődmények során lábdeformitáshoz, valamint érzéskieséshez vezethet, az autonóm neuropahia száraz bőr és callusképződéshez, valamint a keringési szövődmények során perifériás artériás érelzáródáshoz, ezáltal trofikus sebek kialakulásának megnőtt kockázatához, és a meglévő sebek gyógy-hajlamának romlásához is hozzájárul. Diabeteses beteg major amputációját 80%-ban előzi meg diabeteses láb fekély kialakulása. Ezek tükrében elmondható, hogy nagy betegszámot érintő, életminőséget befolyásoló betegség lévén fontos a prevenció, illetve a kezdődő, de még nem végtagvesztéssel járó elváltozások és sebek felismerése, ezek megfelelő kezelése, valamint a gyulladással járó esetekben a megfelelő gyógyszeres és feltárási stratégiák ismerete.
Fontos a diagnosztika, amellyel megállapíthatjuk a perifériás keringési viszonyokat, a neuropathia fennállását, illetve annak fokát. Ép keringési viszonyok mellett is kialakulhatnak kezdődő deformitások, illetve a neuropathia miatt callus-képződés, mely megfelelő lábápolással, és megfelelően kialakított gyógycipők és betétek segítségével megelőzhetik a további szövődményeket. Meglévő sebek esetén fel kell tudnunk ismerni a gyulladásos jeleket, a gyulladás mértékét, szövetekre való terjedését. El kell tudnunk dönteni, hogy mikor elég lágyszöveteket érintő gyulladás esetén antibiotikus kezelés, dekompressziós feltárás, esetlegesen csontra is terjedő gyulladás esetén az érintett csontok lokális eltávolítása. Fel kell ismernünk a háttérben meghúzódó esetleges nagyérbetegség meglétét, és ismernünk kell az elérhető terápiás lehetőségeket, illetve ezek kombinációit, hiszen egy diabetesre jellemző, cruralis ágakat érintő többszörösen stenoticus kiáramlási pálya angiographiás képe napjainkban még egy esetleges mély talpi phlegmone esetén sem képezi major ampuatio indikációját, köszöntetően az elérhető intervenciós (PTA, stentbeültetés) lehetőségeknek, és a negatív nyomású sebkezelés (NPWT) elérhetőségének.
Összefoglalásként elmondható, hogy megfelelő ismeretek birtokában, időben felismerve a meglévő diabetes okozta elváltozásokat, súlyos gyulladás, deformitás esetén is lehetséges a betegek gyógyítása magas szintű csonkolás elkerülésével, és ezáltal a végtagok megmentésével.

Hanga Péter, DBA (Replant4Care Kft.-ConvaTec, Budapest): Nehezen gyógyuló sebek hálózat specifikus kezelése

Az emberi szervezet megbetegedései a bennünk lévő hálózatok különböző állapotait és formáit tükrözik. A hálózatok nem-megfelelő működése betegségek kialakulásához vezethet.
A hálózatok (pl. metabolitok hálózata, jelhálózatok stb.) működésének ismerete támogatja a megfelelő orvostechnikai eszközök kifejlesztését. Ezek a termékek célzottan a problémás csomópontokon és éleken hathatnak, valamint a hálózat teljes struktúráját is befolyásolhatják. A hálózat alapú gyógyszer, orvostechnikai eszköz kifejlesztés segítségével azok toxicitását, valamint a nem kívánatos mellékhatásokat is sikerül csökkenteni, illetve kiküszöbölni.
A sebgyógyulás folyamatában is különféle metabolikus hálózatok működését kell tanulmányoznunk ahhoz, hogy be tudjunk avatkozni a folyamatokba. A sejtekben létrejövő metabolitok speciális hálózata a sejtek közötti hálózatok (jeladó hálózatok) működésére is hatással van.
Az innovatív kötszergyártók (pl. ConvaTec) többek között olyan termékek kifejlesztésére törekednek, amelyek alkalmazása az un. gyenge kapcsolat terápiát jelenthetik. Ezek a speciális orvostechnikai eszközök szelektív működésük révén segítik a sebgyógyulás normál működésének helyreállítását.

Dr. Hlavács Tünde, Dr. Szokoly Miklós, Dr. Süle András (Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet, Budapest): Az elavult antiszeptikus szerek hatásai a sebkezelésben

Az antiszeptikumok alapvető fontosságú részét képezik a modern sebkezelésnek. A megfelelő készítmények használatával csökkenthető az antibiotikum expozíció.
A globális problémát okozó multirezisztens törzsek és Clostridium difficile megjelenése miatt, a szakirodalom egyre nagyobb hangsúlyt fektet a korszerű sebfertőtlenítésre. Mégis a mindennapi gyakorlatba nehezen építhető be a modern, evidenciákon alapuló seb antiszepszis. Előadásommal a helytelen antiszeptikum használat bemutatásán keresztül igyekszem hangsúlyozni a bizonyítékokon alapuló sebfertőtlenítést.

Prof. Dr. Juhász István, Erdei I., Péter Z., Farkas M., Haba G. (DEKK Bőrgyógyászati Klinika, Égési Bőrsebészeti Osztály, Debrecen): Vegyi égések és ellátásuk. Eseteink elemzése klinikánk 18 éves gyakorlatában

A kémiai égések az égések egy viszonylag kis szeletét képviselik a betegszám vonatkozásában, de az általában kis kiterjedésű vegyi égések gyakorta mélyre terjednek és ellátásuk néha komoly kihívást jelent. Klinikánkon 1999. január 1. és 2017. január 1. között 4729 égett beteget vettünk fel ápolás céljából, ezek közül 50 betegnek volt vegyi égése, amely a felvételeink 1,06%-át tette ki. A hospitalizációt igénylő sérültek között az alkáli égések voltak túlsúlyban (60,71%), ezen belül a hideg zsíroldó volt a leggyakoribb roncsolást okozó anyag. Átlagéletkor 38,12 év, a legfiatalabb beteg 1 éves volt, a legidősebb pedig 75, a betegek 2/3-a férfi volt. A vegyi sérültek 65%-át kezeltük műtéttel, míg ez a szám az összes felvett égettekre vonatkozóan 61,5% volt. Az előadás a vegyi égések patofiziológiáját és korszerű kezelését tekinti át, valamint néhány emlékezetes betegünk esetének ismertetése kapcsán demonstráljuk a korróziós sérülések diagnosztikájának és kezelésének komplexitását.

Dr. Kovács L. András (PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs): Ritka etiológiájú fekélyek: szisztémás sclerosishoz társuló ulcus

A szisztémás sclerosis (SSc) a kötőszöveti betegségek közé tartozó súlyos, poliszisztémás autoimmun kórkép. A bőr és egyes belső szervek degeneratív elváltozása, illetve fibrotikus átalakulása jellemzi. Az életminőséget jelentősen rontó betegség végstádiumában obliteratív vasculopathia és szöveti atrophia alakul ki. A SSc-hoz gyakran krónikus, renyhe gyógyhajlamú sebek társulnak, fokozva a betegségterhet. Retrospektív nemzetközi vizsgálatok epidemiológiai adatai alapján hozzávetőleg a betegek felének anamnézisében szerepel ujjfekély. A kéz funkcionalitását befolyásoló ujjseb hátterében vasospasmus, ischaemiás-reperfúziós defektus, vasculopathia és mechanikai trauma áll. SSc-s betegek 6%-ánál fordul elő alsó végtagi fekély, amely multifaktoriális eredetű, kialakulásában a microangiopathia mellett krónikus vénás elégtelenség, perifériás artériás betegség, illetve calcinosis cutis játszik szerepet. A megfelelő diagnózis felállításához és az adekvát terápia kiválasztásához a klinikai tünetek, a morfológia, a lokalizáció és komorbiditások ismerete mellett angiológiai eszközös vizsgálatok elvégzésére van szükség. A szerző a SSc klinikumát, valamint a PTE Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika ulcus ambulanciáján krónikus seb miatt 2016-2018 között gondozásba vett SSc-ben szenvedő páciensek körében végzett felmérés eredményeit ismerteti.

Dr. Kökény Zoltán (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Sebészeti Osztály, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft., Sebészet, Budapest): Diagnosztikus és terápiás újdonságok a krónikus sebkezelés területén

Minden évben számos újdonsággal bővül a krónikus sebek kezelésével foglalkozók diagnosztikus és terápiás fegyvertára.
Ez az idei évben sincs másképp.
Az előadás a szerző néhány ilyen, új módszerrel szerzett, saját tapasztalatait mutatja be.

Dr. Kökény Zoltán*,**, Juhász Judit** (*Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Sebészeti Osztály, **Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft., Sebészet, Budapest): Az első hazai, teljes településen/háziorvosi praxisban elvégzett diabeteses láb szűrővizsgálat, és annak eredményei

Hazánkban évente majdnem 8000 végtagi amputáció történik cukorbetegség miatt, ennek fele comb- vagy lábszáramputáció, a másik fele láb- és lábujjamputáció.
Nemzetközi és hazai szakértők szerint ezeknek a beavatkozásoknak a fele, de akár a kétharmada is megelőzhető lenne! Ehhez a lakosság megfelelő felvilágosítására, illetve a cukorbetegek lábainak rendszeres vizsgálatára van szükség.
A vizsgálat célja ezért egy teljes diabeteses populáció, jelen esetben egy komplett háziorvosi körzet, nevezetesen egy város jogállású település cukorbeteg lakosságának célzottan a diabeteses láb problémakörre irányuló szűrővizsgálatának elvégzése volt.
A város 1952 lakosa közül 148 fő cukorbeteg. Az előre meghirdetett kétnapos szűrővizsgálaton 76 fő jelent meg, ami 51%-os részvételi arányt jelent.
A szűrővizsgálaton neuropathia vizsgálat és boka-kar index mérés történt. A szűrés során a város háziorvosa, valamint két asszisztens segítette a munkát.
A kiszűrt betegeket a Scottish Diabetes Group - Foot Action Group hazai környezetre adaptált Diabeteses láb kockázati szintek szerint csoportosítottuk, és láttuk el a megfelelő tanácsokkal, illetve kaptak javaslatot a további teendőkre.
A kapott, a vártnál lényegesen rosszabb eredmények a szűrésben résztvevő összes egészségügyi szakembert megdöbbentették. Nem kizárt, hogy a cukorbetegek helyzete még annál is rosszabb, mint ahogy gondoljuk.
Az előadás a szűrővizsgálat eredményeit mutatja be.
Tudomásunk szerint hasonló jellegű vizsgálat nem történt még az országban. A módszert egyszerűen kivitelezhetőnek, könnyen lemásolhatónak, máshol is elvégezhetőnek tartjuk, és az eredmények fényében egyértelműen ajánljuk is az elvégzését, bármilyen diabeteses populációban.

Dr. Mecseky László (Diabétesz Láb Ambulancia Kenézy Gyula Kórház- Rendelőintézet, DE Trauma Tanszék, Végtagsebészeti Osztály, Debrecen; Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft., Kazincbarcika; Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézet, Balassagyarmat; Dr Vass László RI. és Théta Pest, Medi-Dhoro Kft., Budapest): Fohász a hulluxokért

Míg 3000 éve Luxorban a halluxot míves munkával protetizálták, ma csaknem gondolkodás nélkül amputáljuk, a következményekért felelősséget nem érezve, nem vállalva. Az indikáció leggyakrabban gangraena, a zárójelentésekben keringési zavarra hivatkozunk, de ezt objektív adatokkal ritkán tudjuk alátámasztani. Azt még a bátor sebész is restelli leírni, hogy egy benőtt köröm, egy banális trauma, vagy egy borsónyi osteomyelitikus góc indokolja tettét. A szeptikus gócot megtalálni nem ördöngösség, de a rtg. képet érdemes megszemlélni, a szonda a csontig biztos diagnózis. Az MRI sajnos akut esetben nálunk elérhetetlen. A rehabilitáció lépései, a cipőellátás, a szeptikus recidíva, a fekély kiújulás megelőzése, a talp átrendeződött nyomásviszonyainak kezelése már úgy érzi, hogy nem az ő dolga. A sebészet a szervmegtartó megoldások felé halad, a beteg követése, az onkológiai feladatokban való részvétel természetes, a végtag mostoha gyerek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának márciusban megjelent szakmai irányelve reméljük sokat javít az áldatlan állapotokon.

Merse Anita, Wéber-Szőnyi Eszter (Oboler Kft. -Théta Központok- Budapest- Pécs): Egészségügyi szakdolgozók sebkezelési képzése, oktatása nehézségei

Az egészségügyi intézmények működési folyamatiban technikai, gazdasági, informatikai és szakmai fejlesztések mellett elengedhetetlen a humán erőforrás szerepének megerősítése. Ennek eredményeképpen kiemelt tudású szakdolgozókról kell beszélnünk. A biztonságos seb ellátás sikeressége kétségtelenül a szakdolgozókat alkotó teamek minőségében rejlik. A munkafeladatokat lehet költséghatékonnyá tenni, de a humán erőforrást nem lehet kivonni. A változásokra reagálva készséget, jártasságot kell szerezni nem lankadhat a figyelmünk, az új információk megszerzésében. Napjainkban amikor a szakdolgozók folyamatos képzése kiemelten fontos feladattá vált, nagyobb hatáskörrel és jogkörrel felruházott dolgozók láthatják el a sebeket. Amikor mindenhol azt tapasztaljuk, hogy nincs elegendő szakápoló, akkor különösen fontosnak érzem, hogy az oktatást fejleszteni kell. Az évek óta gyűlő tapasztalataink megosztása, az Oboler Kft. szakmai akkreditált sebkezelési programja orvosokkal karöltve került megrendezésre. A 2018 tavaszán a „Menthető Végtagokért Alapítvány Demjénben az orvos továbbképzés mellett szakdolgozói továbbképzés is megrendezésre került. A „Sebkezelés a EWMA elvek alapján” címmel olyan szakemberek bevonásával valósítottuk meg a szakdolgozói képzést, ahol kiemelten a szakdolgozók munkájának jelentőségét és szakmai kompetenciáját emeltük ki.

Dr. Rédling Marianna, Dr. Telkes Márta (Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet II. Krónikus Belgyógyászati Osztály Lymphoedema Részleg, Bőrgyógászat Szakrendelő és Nemibeteg Gondozó, Budapest): A remisszióban lévő diabéteszes láb szindrómás betegek gondozása

A diabéteszes láb szindrómás betegeknél az akut szövődmények és a krónikus sebek kialakulásának rizikója akkor a legmagasabb, ha az anamnézisben már volt lábseb, amputáció, konszolidálódott Charcot láb. A betegek életkilátásai hasonlatosan kedvezőtlenek, mint egyes daganatos betegségekben. Minkét betegcsoport ellátása multidiszciplináris szemléletet és tartós gondozást igényel. Amstrong és munkatársai ezért javasolják a diabéteszes láb szindrómás betegeknél is az akut szövődmény gyógyulása után a „remisszió” elnevezést és az ennek megfelelő strukturált gondozás bevezetését.
Az előadásban összefoglaljuk a tercier prevenció legfontosabb elemeit, melyek az 1- 3 havonta történő állapotfelmérés, a sebmegelőző állapotok kezelése - speciális lábápolás, a tehermentesítés, a szoros anyagcsere kontroll, az érszűkület szűrése és kezelése, az ödéma kontroll és a betegoktatás. Emellett kitérünk a megelőzés nehézségeire, és arra, hogy a szakszerű, eredményes és költséghatékony ellátás érdekében a gondozásban részt vállaló egészségügyi személyzet (orvos, podiáter, orvosi lábápoló) egységes szemléletű képzése, valamint a gondozás szervezeti és tárgyi feltételeinek meghatározása és biztosítása elengedhetetlen.

Dr. Rozsos István, Mecseky László, Vadász Gergely, Gadácsi Melinda (Theta központok- Budapest-Pécs- Theta Vascular Team): A diabetes-láb ellátás és az educatio hatékonyságának javítása

A krónikus betegségek ellátásaiknak eredményessége jelentősen függ az orvos és beteg megfelelő együttműködésétől - ez a kooperáció nagymértékben függ az ismeretek meglététől - ami egy közös nyelvet eredményez -, ami alapját adja a közös cél elérését.
Az ismeretek megszerzése- átadása hasznosítása a kultúrák fejlődésével fokozatosan változott. Nem elégedhetünk meg a múlt századi módszerekkel- mert az érdeklődést már egy diafilm le vetítésével tartósan nem tudjuk fenntartani a gyermekek szintjén sem.
A nyomtatott tudáshalmazok hozzáférése és frissítése hatalmas energiát igényel, és nem érezzük már elég hatékonynak.
A digitalizált világ és az aktuális tudás szintek megfelelő integrálásával olyan tudástár platform hozható létre, ami mind a betegek részére mind pedig az esetlegesen nem specialistaként az ellátásban résztvevő orvoskollégák részére tud hasznos ismereteket biztositani akár egy mobiltelefon képernyőjén.
Előadásunkban ennek a szakmai fejlesztésnek a lépéseit mutatjuk be - a Me-Ro-Va módszertanának alapjaira építve.

Dr. Sahin-Tóth Gábor, Dr. Szabó Lilla, Dr. Farkas Norbert, Dr. Alzubi Ali, Dr. Hegedűs Attila, Dr. Irsai Ákos (Orosházi Kórház, Invazív Mátrix, Orosháza): A Dél-Békési modell a krónikus vénás elégtelenség okozta lábszárfekély ellátására

A krónikus vénás elégtelenség a felnőtt lakosság egyötödét érintő kórkép, melynek legsúlyosabb klinikai tünete az aktív lábszárfekély (CEAP klasszifikáció, C6). A vénás fekély kialakulása a beteg számára jelentős életminőségi romlást okoz, annak tartós volta az idősülő fájdalom mellett pszichológiai és szociális problémákhoz vezethet. A seb lokális kezelése gyakran elhúzódik, oki terápia nélkül a korszerű és jól megválasztott kötszerekkel sem tudunk gyógyírt hozni betegünknek. Az alsó végtag vénás rendszerének képalkotó vizsgálattal történő feltérképezése, az elégtelen felszínes és perforátor visszerek kiiktatása része kell, hogy legyen ellátási modellünknek. Ultrahang vizsgálattal mérni tudjuk az erek kaliberét, a kialakult reflux hosszát, illetve a fekély lokalizációját is figyelembe véve pontos műtéti tervet készíthetünk. A terápiás cél a gyógyult lábszárfekély elérése (C5) és ezzel együtt az életminőség javítása, melyet a beteg mindig nagy boldogsággal él meg. Az elmúlt években a visszérbetegség kezelési lehetőségeinek széles tárháza nyílt meg hazánkban, ugyanakkor mindezeket az ellátási területünkhöz adaptálni szükséges. A regionális társadalmi szinten is költséghatékony kezelési stratégiánknak a fő célja a kialakult lábszárfekély mihamarabbi meggyógyítása a beteg számára elérhető legideálisabb eljárással.

Dr. Sugár István (Semmelweis Egyetem II. sz. Sebészeti Klinika, Budapest): Semmelweis 200

„Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanítani, vagy tanulni” (Columella)
Az egyén tragédiájától a jelen dicsőségéig.
Tisztelgés az „Anyák megmentője” előtt születésének 200. évében.

Dr. Szabó Éva, Ph. D. (Debreceni Egyetem ÁOK Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése, a nemzetközi irányelvek tükrében

A krónikus vénás betegség (KVB) napjaink egyik népbetegsége a fejlett országokban. Gyakorisága egyes országokban a 30%-ot is elérheti. A KVB legsúlyosabb stádiuma az ulcus 1% gyakoriságú. A betegség fontos szocioökonómiai jelentőséggel bír. A KVB kezdeti stádiumában jól kezelhető, a progresszió lassítható. A terápia összetett, fontos a pontos diagnózis és a stádiumnak megfelelő kezelés. Az előadás összefoglalja a KVB diagnosztizálási és kezelési ajánlását két jelentős nemzetközi irányelv, az Európai Bőrgyógyász Fórum és az Európai Érsebész Társaság javaslatai alapján.

Szalkay-Szabó Anna Csilla, Dr. Mecseky László (Diabétesz-láb Ambulancia, Balassagyarmat, Budapest, Debrecen, Kazincbarcika): „Mozgás nélkül nincs élet”

A diabéteszes talpi fekély esetén a keringés javító torna nem a seben való teljes testsúllyal való sétálás. A mozgás a légzőtornával kezdődik és azzal is fejeződik be. A kettő között nincs lehetetlen, csak tehetetlen, vagy a nemakarás. Minden helyzetben megoldható mozgásgyakorlat a diabéteszes lábszövődmények kezelése során számos alkalommal felvetődik. Egy érsebészeti beavatkozás során általában úgy hangzik az utasítás, hogy „legalább négy kilométert gyalogoljon naponta”.
Egy „szétesett láb”, egy gyakori osteomyelitissel terhelt, mikroamputációkon átesett végtag esetében ez nem a legjobb tanács. A mozgás, az értorna nem csak sétával teljesíthető. Egy kritikus keringésű és kritikus statikájú beteg kapcsán adunk követhető mintát.

Dr. Szolnoky Győző, Dr. Nemes Attila*, Dr. Kemény Lajos (Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, *II. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Centrum, Szegedi Tudományegyetem, Szeged): A kompressziós terápia legújabb vonatkozásai

A kompressziós terápia a krónikus vénás elégtelenség és nyirokkeringési zavarok konzervatív terápiájának legfontosabb eszköze. Fő fajtái a körkörös kompresszió pólyákkal vagy harisnyával; az excentrikus kompresszió kizárólag az érintett elégtelen felületes vénák leszorításával; a tangenciális kompresszió a bőr felszínére helyezett ragtapasz vagy átlátszó fólia segítségével; illetve az ún. kompresszió, ahol a kezelés során az ér körül befecskendezett anyag biztosítja a kezelendő visszér átmérőjének érdemi csökkentését. A nemzetközi irodalom szinte kizárólag a kompressziós terápiában részesített végtagban mérhető helyi hatásokat írja le, de az előadás keretében a kompressziós terápia artériás és szisztémás keringésre gyakorolt befolyását is tárgyaljuk.

Szunomár Szilvia, Maárné Havlik Hajnalka*, Ferenczy Mónika*, Dr. Pakai Annamária*, Dr. Váradyné Horváth Ágnes, Dr. Oláh András (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécsi Képzési Központ, Ápolástudományi Alapozó Egészségtudomány és Védőnői Intézet, Pécs, *Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Ápolástudományi Alapozó Egészségtudomány és Védőnői Intézet, Szombathely): A hypalbuminaemia jelentősége a táplálás és a műtéti szövődmények tükrében

Célkitűzés: A daganatos megbetegedés a 2. leggyakoribb halálok hazánkban. Célunk felmérni a preoperatív igazolt hypalbuminaemia és hypoproteinaemia kockázati tényezőt, a postoperatív szövődmények, a mortalitás és az ápolási napok számának alakulása szempontjából gastrointestinális tumoros páciensek körében. Emellett be kívánjuk mutatni a preoperatív táplálásterápia lehetséges modelljét az irányelvfejlesztés kontextusában, rávilágítani a preoperatív táplálás jelentőségére a műtéti szövődmények minimalizálása céljából (Lohsiriwat V. et. al 2008). Adatok és módszerek: 2015-2016-ban zajló retrospektív, keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat, melyben 45-92 év közötti, (N=110) egy vidéki kórház sebészeti osztályon operált tumoros páciens vett részt. A vizsgálatba random kiválasztás történt, dokumentumelemzéssel, melynek szempontjai: demográfiai adatok, felvételi diagnózis, tápláltsági állapot adatai, BMI, MUST, serum albumin, total protein szint, szövődmények, mortalitás, ápolási napok száma. Microsoft Office Excel program segítségével leíró statisztika mellett, χ2 próbát végeztünk. (p <0,05) Eredmények: Szignifikáns kapcsolat igazolódott a hypalbuminaemia és a szövődmények száma (p<0,001), az ápolási napok számának növekedése (p<0,001) és a postoperativ mortalitás (p<0,001) között. Igazolódott a bizonyítékokon alapuló táplálásterápia elmaradása és a szövődmények közötti összefüggés (p<0,001), de a serum protein szint nem minden változó tekintetében volt szignifikáns. (p>0,05) Következtetések: Az eredmények azt mutatták, hogy a hypalbuminaemia elsősorban a sebészi beavatkozással összefüggő szövődmények számát befolyásolta, hasonlóan a nemzetközi eredményekkel (Wan-H. Hu et al 2015). Fejlesztésként javasolható a mesterséges táplálás indikációjának felmérése és a táplálás protokolljainak fejlesztése, gyakorlati alkalmazása, amellyel a műtétre kerülő páciens alultápláltsága csökkenthető, a sebgyógyulást elősegítő tényezők javíthatóak.

Dr. Takács Katalin, Dr. Kovács László András* (PTE KK I. sz. Belgyógyászati klinika, Geriátriai Osztály, Pécs, *PTE KK Bőrgyógyászati Klinika, Pécs): „Nem lehet minden sebet egy írral meggyógyítani” - sebellátás a geriátriai gyakorlatban

Ahogy a közmondás mondja, „nem lehet minden sebet egy írral meggyógyítani”. A geriátriai gyakorlatban különösen fontos a személyre szabott terápia. Egy esetünk kapcsán szeretném bemutatni, hogy mennyire fontos a társszakmák együttműködése, hogy gyógyulást, és megfelelő életminőséget érjünk el betegeink kezelése során.
Betegünk egy 80 éves nőbeteg, akinek anamnesiséből kiemelendő hypertonia, pitvarfibrillatio, súlyos AV-billentyű elégtelenségek, szívelégtelenség, jobb oldali combfej necrosis. A beteget 2017 novemberében kezdték kezelni szakrendeléseken kétoldali, körkörös lábszárfekély miatt. Bőrgyógyászati Klinikára 2018 januárjában került nem gyógyuló fekélyek miatt. Statusából kiemelendő mindkét lábszár alsó 2/3-ban lévő bőrpír, körkörös mikrofekélyek, nyirokcsorgás. Lábszárakon secunder jellegű bőrfolyamat, stasis dermatitis látszott. Pangás megszűntetése, csökkentése mellett volt várható mind a stasis dermatitis, mind a nyirokcsorgás csökkenése megfelelő, modern kötszerekkel történő sebkezelés mellett. A PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Osztályára került felvételre a beteg gyógyszeres terápia revíziója, diureticus terápia beállítása céljából. Testsúlya, oedemája már az osztályos kezelés során csökkenni kezdett. Otthonában házi betegellátás keretében sebkezelés folytatása, valamint a rugalmas pólya megfelelő felhelyezése történt. A közreműködő beteg testsúly napló vezetése mellett vízhajtó dózisát már szinte önállóan tudta állítani szoros kontroll mellett. 2018 májusára a fekélyek meggyógyultak, lábszárak nem voltak oedemasak.
Geriátriai gyakorlatban komplex ellátásra törekszünk, amikor figyelembe kell venni a seb állapotán kívül a szociális körülményeket, belgyógyászati, mozgásszervi, neurológiai, pszichiátriai betegségeket, tápláltsági állapotot, hiányállapotokat is, amelyek a seb gyógyulását hátráltatják. Ezeknek a betegségeknek a kezeléséhez több társszakma (belgyógyász, bőrgyógyász, neurológus, érsebész) együttműködésére van szükség. Így lesz a közmondásból igazság.

Vadász Gergely, Gadácsi Melinda, Rozsos István (Theta központok- Budapest-Pécs- Theta Vascular Team): A diabeteses fekély szövődményes eseteinek korszerű kezelése – a helyes sebésztechnika és a negatív nyomásterápia kombinált alkalmazásával

A népesség kb. 10%-át érintő diabeteses betegpopuláció mintegy negyedénél alakul ki élete folyamán neuropátiás fekély (dfu). Ennek legsúlyosabb szövődményei a talpi – lábháti phlegmone talaján kialakult előláb compartment syndroma, továbbá a necrotizáló fascitis a diabeteses végtagamputáció leggyakoribb okai. ismert és szomorú tény azonban, hogy a végtagját ilyen módon elvesztett betegek csaknem 60%-a 5 év múlva már nem él. Anyagunkkal azt szeretnénk demonstrálni, hogy a helyes (hosszanti), az előláb compartment-eket figyelembe vevő metszésvezetés, továbbá a negatív nyomásterápia és a modern sebkezelő eszközök alkalmazásával, továbbá komplex utókezeléssel ezen szövődményes esetekben is elérhető a teljes végtag-, ÍGY életmentés is, továbbá a beteg részleges vagy teljes munkaképessége is helyreállító.