Évfordulók, események III. negyedév

Ezen az oldalon a Magyar Sebkezelő Társasággal, a sebkezeléssel, a sebgyógyulással, a sebkötözéssel, az égési sérülések gyógyításával (stb.) kapcsolatos évfordulókat, eseményeket találhatja meg.

Július 5.
Ezen a napon született Verebélÿ László (Trencsén, 1841. július 5. – Budapest, 1922. december 12.), akinek pl. „Tapasztalatok sebek, különösen lőtt sebek körül” címmel cikke jelent meg az Orvosi Hetilapban.

Július 9.
Ezen a napon hunyt el Bugát Pál (Gyöngyös, 1793. április 12. – Pest, 1865. július 9.), aki pl. 1848-ban az „Orvosi Tár” utolsó előtti számában cikket írt a sebek profilaktikumairól.

Július 14.
- Ezen a napon hunyt el Egyed Béla (Dés, 1911. június 10. – Bp., 1990. július 14.), aki alapvetően új eredményeket ért el a baleseti sérültek, elsősorban a végtagcsonkoltak rehabilitációja terén. 1952-ben az Orvosi Hetilap közölte ,,A korszerű égéskezelés” című írását.

- Ezen a napon született Hültl Hümér (Felsőbánya, 1868. július 14. – Budapest, 1940. január 18.), a „szike Paganinije” pl. könyvet írt „A sebgyógyítás irányelveinek fejlődéséről” (1903).

Július 18.
Ezen a napon hunyt el Szabolcs Zoltán (Késmárk, 1909. április 8. – Szombathely, 1970. július 18.), akinek (pl.) az Orvosképzés 1940. évi 30. évfolyamában jelent meg Fedeles-Findeisen Lászlóval közösen írt cikke, „A sebgyógyulásról cukorbetegeknél”.

Július 21.
- Ezen a napon született Baksa József (Nagykanizsa, 1934. július 21. – Budapest, 2001. augusztus 21.) gyermeksebész, a Magyar Sebkezelő Társaság életrehívója.

- Ezen a napon született Rajka Ödön (Bonyhád, 1890. július 21. – Bp., 1971. január 19.), aki (pl.) Korossy Sándorral közösen írt a lábszárfekélyről az ,,A lábszár egyes kisérbetegségeinek új klinikai egységbe foglalása’’ című tanulmányukban

Július 25.
Ezen a napon hunyt el Guy de Chauliac (Chaulhac, 1300 - Avignon, 1368. július 25.), aki a végtag-amputációk helyett szurokba mártott kötéssel szorította le a végtagot és megvárta míg az lelökődik. A mélybe hatoló mellkas sérüléseket, ha a tüdő is megsérült, nem varrta be, hanem a beteget bekötés után a sérülés oldalára fektette.

Augusztus 2.
- Ezen a napon született Winternitz Arnold vagy Winternitz Miksa Arnold (Klein–Tomanin, 1872. augusztus 2. – Budapest, 1938. november 25.), az 1901-es „Sebészeti módszerek” című monográfia „Égések” fejezetének szerzője. Ebben (pl.) felhívja a figyelmet a környezet desinfectiójára, ajánlja a bórvaselin kenőcsöt és újabb eljárásnak említi a tömény vizes picrinsav borogatást.

- Ezen a napon született Frank György (Kiskunfélegyháza, 1910. augusztus 2. – 1959. december 9.), Európában a 4., Magyarországon az 1. hazai égési osztály megteremtője. Nagy kiterjedésű, súlyos égettek hibernálásával és korai műtétével messze megelőzte korát. „Az égési sérülés műtéti kezelésének elmélete és gyakorlata” c. műve már csak posthumus műként jelent meg 1961-ben. A szakma legkiválóbbjai a Frank György-emlékplakettet kapják meg.

Augusztus 3.
Ezen a napon született Dévényi István (Pozsony, 1924. augusztus 3. – Debrecen, 1972. május. 31.) kórboncnok, aki egyebek mellett a sebgyógyulás mechanizmusával is foglalkozott.

Augusztus 16.
Ezen a napon született Vértes László (Budapest, 1946. augusztus 16. – Budapest, 2020. január 21.) orvostörténész, a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk szerkesztő bizottságának egykori tagja.

Augusztus 20.
Ezen a napon született Schächter Miksa (Vác, 1859. augusztus 20. – Budapest, 1917. április 30.), aki a sebészet a fekélyekkel foglalkozó ágának, a helkológiának, a sebkezelésnek az egyik első hazai magántanára. Számos mű és tanulmány, pl. a „Sebészeti gyógyítás. Vérzéscsillapítás, érzéktelenítés, sebkezelés” című könyv szerzője (1904).

Augusztus 21.
Ezen a napon hunyt el Baksa József (Nagykanizsa, 1934. július 21. – Budapest, 2001. augusztus 21.) gyermeksebész, a Magyar Sebkezelő Társaság megalkotója.

Augusztus 24.
Ezen a napon született 1529-ben Balsaráti Vitus János (Dombegyháza, 1529. augusztus 24. – Sárospatak, 1575. április 7.), a „Magyar chirurgia, az az a seb gyógyításának mesterségiről írt négy könyvek” szerzője.

Augusztus 25.
Ezen a napon, a Vezúv kitörésekor hunyt el Caius Plinius Secundus Maior (Idősebb Plinius, i. e. 23/24 –79. augusztus 25.), aki (pl.) arról írt, hogy a hólyagképződést meg kell előzni, s erre a hűtést javasolta.

Augusztus 28.
- Ezen a napon született Jacques-Louis Reverdin (Cologny, 1842. augusztus 28. – Regny-Chambésy, 1929. január 9.), genfi egyetemi tanár, aki a bőr sérüléseinek ellátását lebenyes plasztikai eljárással gazdagította. 1910-ben 224 oldalas művet írt „Leckék a háborús sebészetről: golyó lőtte sebek” címmel.

- Ezen a napon született Wagner Daniel (Mezőberény, 1868. augusztus 28. – Békéscsaba, 1919. január 10.), „Az illóolajok sebgyógyító hatása s az illóolajos sebkezelés” szerzője, a Wetol sebolaj megalkotója.

- Ezen a napon született Réczey Imre (Pest, 1848. augusztus 28. – Budapest, 1913. október 31.), aki pl. tanulmányt írt „Sebgyógyítás drain nélkül” címmel (Orv. Hetil., 1895).

Szeptember 6.
Ezen a napon született Benjamin Bell (Dumfries, 1749. szeptember 6. – Edinburg, 1806. április 5.), az első „tudományos skót orvos”, aki javasolta az égési sérülés alkohollal történő hűtését.

Szeptember 10.
Ezen a napon született Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.), akinek Pax corporis című művének (1690) 8. könyvének XI. része az égési sebekről, s azok kezeléséről szól.

Szeptember 14.
Ezen a napon hunyt el Ladányi Józsa (Debrecen, 1898. május 1. – Debrecen, 1985. szeptember 14.), akinek egyik fő műve a „Gyakorlati sebellátás” (1957).

Szeptember 19.
- Ezen a napon született Lorenz Heister vagy Laurentius Heister (Frankfurt, 1683. szeptember 19. – Elm, 1758. április 18.), aki úgy vélte, hogy az égési sérülés mélysége az égési hőtől függ, és a beindított gyulladási reakciótól. A prognózis a sérülés kiterjedésétől függ. Amennyiben a sérült gyógyul, a meleg fürdő hatására a hegképződés is csökken.

- Ezen a napon született Hedri Endre (Brebir Bosna, 1893. szeptember 19. – Budapest, 1962. november 11.), aki (pl.) 1937-ben az égési sérülések korszerű kezeléséről tartott előadást.

Szeptember 21.
Ezen a napon hunyt el Wein Manó (Hacazsel, 1860. március 9. – Budapest, 1917. szeptember 21.), akinek (pl.) A fertőtlenítő sebkezelés és mai állása címmel jelent meg tanulmánya (Orvosi Hetiszemle 1899/IV. sz.).

Szeptember 24.
Ezen a napon hunyt el Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim (Paracelsus, Svájc, 1493 körül – Salzburg, 1541. szeptember 24.), aki elutasította a sebek kezelésének akkoriban szokásos módszereit: a forró olajjal való kiégetést, illetve a gangrénás végtag amputálását. Szentül hitt abban a „képtelenségben”, hogy a sebek maguktól begyógyulnak, ha megfelelően kitisztítják és megóvják őket a fertőzéstől. Der grossen Wundartzney címen sebkezelésről szóló könyvet írt.

Szeptember 27.
Ezen a napon alakult meg 1997-ben a Magyar Sebkezelő Társaság.

Szeptember 29.
Ezen a napon hunyt el Walther Hermann Ryff (Strasbourg, 1500 – Würzburg, 1548. szeptember 29.), aki kis sebészeti könyvében a szerek sokaságát írta le égésre használható kenőcsök formájában, de nyomatékosította, hogy ezeket csak akkor lehet használni, ha a hőt már kivonták a szövetekből.

Szeptember 30.
Ezen a napon született Manninger Vilmos (Sopron, 1876. szeptember 30. – Sopron, 1945. május 2.), akinek (pl.) ,,A sebfertőzésről’’ címmel cikke jelent meg az Orvosi Hetilapban (1933. 77. 107-113.). Jelentősek az aszepszisre vonatkozó tanulmányai.