Alkohol és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2020

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

December elején egy minisorozatot indítottam el az év vége négy kellékének, a mikulásvirágnak, a fagyöngynek, a fenyőnek és az alkoholnak a sebkezeléshez és sebgyógyuláshoz való kapcsolódásáról. A záró blogbejegyzésben tehát az alkoholt vesszük górcső alá.

A Wikipédia szerint az alkohol elnevezés az arab al-kuḥl szóból származik, eredeti jelentése finom antimon-szulfid por. Az alcohol vini (a bor párlata) kifejezést a 16. században Paracelsus alkotta meg és ebből állandósult a szó mai jelentése. Vegyületeit sokféleképpen nevezték magyar nyelven: égett bor, boralék, borláng, borlél, borlelke, borer, borspiritus, borszesz. Később a bor és szesz szavak összeforrtak, és alkohol értelmet kaptak.

Alkohol Magának az alkoholfogyasztásnak a sebgyógyulásra gyakorolt hatásáról kiváló áttekintést nyújt az S. Guo - L. A. DiPietro szerzőpáros (Chicago, USA) 2010-es tanulmányának egyik fejezete. Klinikai bizonyítékok és állatkísérletek is azt mutatják, hogy az alkoholnak való kitettség rontja a sebgyógyulást és növeli a fertőzések incidenciáját. Az alkoholnak való kitettség csökkenti a páciens rezisztenciáját, és a sérülés idején az etanolos mérgezés kockázati tényező a sebben a fertőzés iránti fokozott fogékonyságra. Tanulmányok kimutatták, hogy az alkohol mély hatást gyakorol a páciens védekező mechanizmusaira, bár a pontos hatások az alkohol expozíciós mintázatától függenek (azaz a krónikus vagy akut alkohol-expozíciótól, az elfogyasztott mennyiségtől, a fogyasztás időtartamától, az alkohol-expozíciótól eltelt időtől és az alkohol megvonásától). Egy áttekintés azt sugallta, hogy általában a rövid távú akut alkohol-expozíció a gyulladásos kihívásra válaszul elnyomja a gyulladásgátló citokint.

A fertőzések fokozott előfordulásán túl az etanolnak való kitettség szintén befolyásolni látszik a gyógyulás proliferatív szakaszát. Egérmodellekben egyetlen dózis alkoholnak való kitettség (amely 100 mg/dl véralkoholszintet okozott) megzavarta a re-epithelizációt, az angiogenezist, a kollagéntermelést és a sebzáródást. A legjelentősebb károsodás valószínűleg a seb angiogenezisében mutatkozik, amely egyszeri etanol-expozíció után akár 61%-kal csökken. Az angiogén-kapacitás ezen csökkenése magában foglalja a VEGF receptorok csökkent expresszióját és a HIF-1alfa csökkent expresszióját az endothel sejtekben. A sebek erezettségének az etanol által közvetített csökkenése fokozott sebhipoxiát és oxidatív stresszt okoz. A kötőszövet újjáépülését az akut etanol-expozíció is befolyásolja, és csökkent kollagéntermelést, valamint a seb proteáz-egyensúlyának változását eredményezi a seb helyén.

Egy 2012-es tanulmányban M. Katherine Jung (Bethesda, USA) és munkatársai már részletesen tárgyalják az alkohol okozta molekuláris és sejtes rendellenességeket, amelyek a csont, az izom, a bőr és a gyomor nyálkahártyájának sérülésével vagy sérüléséből való felépülésével járnak. Hivatkoznak például L. M. Gentilello és mtsai tanulmányának egy adatára (1993), amely szerint a 200 mg/dl-t meghaladó véralkoholszint a sebekkel kapcsolatos fertőzések előfordulásának 2,6-szoros növekedésével járt együtt. Állatkísérlet alapján kimutatható, hogy a re-epithalizáció az alkohollal kezelt egerek sebeiben körülbelül 50%-kal volt kisebb a sérülés után két nappal, mint a sóoldattal kezelt egerek esetében. Megjegyzendő, hogy 5 nap elteltével mindkét csoport esetében bekövetkezett a re-epithelzáció, ami azt jelzi, hogy az alkohol csak átmeneti hatást gyakorol a keratinocita migrációra.

Természetesen az alkohol nem csak élvezeti cikk formájában kapcsolódhat portálunk és blogunk témájához. Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk korábbi számainak átnézése máris gyors betekintést nyújthat a sokoldalú kapcsolódásba. A 2004/2. számban például J. M. Martinról (aki elsőként vélte úgy, hogy a sebek felszínéről kiválasztódó folyadék beszáradva pörkké alakul, amely heg nélkül gyógyul) azt olvashatjuk, hogy az égési sebek kezelésében hatásosnak találta az alkoholt, az étert vagy az ammóniát, mert növelik a bőrfelszínen keresztül a vaporizációt. Ugyancsak Mészáros Gábor e cikkében kerül megemlítésre, hogy Samuel Hahnemann a forró alkoholos kezelést javasolta, homeopátiás szerként, azt hirdetve, hogy a kétségbeesett esetekben kétségbeesett kezeléseket kell alkalmazni. Az áttekintésben szó esik a stimulációs terápiáról is, amely során lokálisan meleg bort vagy terpentin-olajat használtak, belsőleg bort, alkoholt, étert és ópiumot. Edward Obenaus disszertációjában mindenképpen csökkenteni javasolja a sebfelszín fokozott exsudatióját, ezért adstringenseket kell adni, mint a koleránál, együtt nagymennyiségű folyadékkal, az idegrendszer miatt pedig szedációt és alkoholt.

A 2008/2-es számban Hunyadi János és munkatársai cikkükben megemlítik, hogy a krónikus seb felszínén nekrózis van, amelynek eltávolítása feltétlen indokolt. A sebészi necrectomia, ,,debridement”, már évszázados múltra tekint vissza. Az enzimatikus folyamatok segítségével elvégzett necrectomia helyettesítheti a sebész szikéjét. A seb saját reparatív enzimeit számos kémiai anyag inaktiválja (szappanok, hidrogen-peroxid, jódtinktura, alkohol, benzin) így tartózkodni kell ezek helytelen alkalmazásától. Bizonyos kötözőanyagok felpuhítják a száraz elhalást, majd az impregnált fedőkötszer segít a baktériumokban gazdag nekrózis felszívásában. A 2013/1-es számban, „A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátása irányelvének tervezete” c. dokumentumban a neuropátiás fekély kapcsán olvasható, hogy az autonóm és motoros idegek működési zavara egyaránt szerepet játszik a kóros lábtartás és nyomáspontok kialakulásában (neuropátia, alkohol, idős kor).

Elsősegély A Házipatika.com az egyik cikkében arról ír, hogy jóllehet a 70%-osnál magasabb koncentrációjú alkohololdat hatásos lehetne a kórokozók nagy része ellen, sebek kezelésére mégsem igazán alkalmas, mert hamarabb elpárolog, minthogy kifejthetné hatását. Ezenkívül fájdalmas, hiszen a sebre kerülve nagyon csíp, roncsolja a szöveteket, szárítja a bőrt.

Nemrégiben, 2020 novemberében jelent meg Mehmet Evren Okur-nak (Isztambul, Törökország) és munkatársainak „A sebkezelés legújabb trendjei: új terápiás választások a polimer hordozók alapján” c. tanulmánya, amelyben egyebek mellett említést tesznek Mukherjee és mtsai. eredményeiről, akik hidrogél kötszereket fejlesztettek a sebgyógyulási aktivitás fokozására excíziós seb modellben. A kitozánt különböző arányban térhálósították polivinil-alkohollal, nátrium-algináttal és Pluronic F68-mal. Vagy például utalnak Jiang és mtsai kutatására, akik poli(vinil-alkohol), nátrium-alginát (SA) és hialuronsav (HA) kompozit hidrogélt fejlesztettek ki. Az előállított hidrogélek porózus vagy szálas szerkezetűek voltak, az SA-tartalomtól függően. Az SA javítja a hidrofilitást és a vízgőz-átvitelt, ami a sebgyógyító szerek fontos jellemzője. És bizonyára a kapcsolódási pontok felsorolását még lehetne folytatni tovább.

Mindenesetre, mint ahogy a maywoodi Loyola Egyetem kutatói is kimutatták, a rohamivás annak a fehérjének a szintjét is csökkenti, amely a makrofágokat a seb helyére irányítja, és emellett egy másik jótékony immunfehérje szintjét is lecsökkenti. Vagyis – mint a Vital.hu cikke is utal rá – részegen lassabb a sebgyógyulás. Ne felejtsük el ezt szilveszter éjszakáján sem!


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!