Sebkezelés, sebkötözés festményeken

Az alábbiakban a tágabb értelemben vett sebkezeléssel, sebgyógyulással, sebkötözéssel kapcsolatos festmények közül teszünk közzé néhányat, azokat, amelyek korábban szerepeltek a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk valamely számának borítóján.

Jó böngészést kívánunk!

2018/2. szám

Giovanni Francesco Romanelli (1610-1662) festménye: Vénusz balzsamot önt Aeneas sebére (Louvre, olaj-vászon, 160x217 cm)

A Viterbo-ban született Romanelli a barokk korszak olasz festője volt. 14 éves korában elment Rómába, hogy művészetet tanuljon, és néhány éven belül Francesco Barberini bíboros udvarának részévé vált. Pietro da Cortona festőműhelyében tanuló volt, akivel összeveszett, majd távozott. Ezt követően Mazarin bíboros meghívta Párizsba, s egy freskó-ciklust festett.

2018/1. szám

Túry Mária (1930-1992) festménye: Semmelweis (1953)

Túry Mária Munkácsy-díjas festő, érdemes művész volt. Mesterei: Domanovszky Endre és Szőnyi István. Sokoldalú, a képzőművészet számos műfajában (gobelin, mozaik, zománc, üveg, litográfia stb.) tevékenykedő alkotóként elsősorban a kifejezés és az ábrázolás új, korszerű lehetőségeit kereste: szubjektív felfogású, színgazdag művein a valóságból vett motívumok sematizált jelek, középúton a tiszta plasztikai jel és az imitatív formák között. Elvont formavilágban konstruált murális alkotásai a modern építészettel és belsőépítészettel együtt élő, dekoratív feladatokat vállaló monumentális művészet jelentős teljesítményei.

2017/1. szám

Antoine de Favray (1706-1798) festménye: Szent Kozma és Szent Damján mellkasi sérülést kezel (1748, olaj)

Antoine de Favray a francia Bagnolet-ban született. 1738-ban Jean-François de Troy tanítványaként elkísérte mesterét Rómába. Itt találkozott néhány máltai lovaggal, velük utazott 1744-ben Málta szigetére, ahol letelepedve számos látképet és életképet készített a szigetről és lakóiról. 1751-ben felvették a Máltai Lovagrend tagjai közé. Már neves festőnek számított, amikor 1762-ben engedélyt kapott egy nagyszabású keleti, az oszmán birodalomba történő utazásra.

2015/2. szám

Flamand mester műve: Lándzsás sebkezelés (XVIII. század)

Akhilleusz lándzsája hegyéről a rozsdaport Télephosz király combsebébe reszeli, amelyhez Agamennon asszisztál.

Korábban Akhilleusz egy párviadal során lándzsájával nem gyógyuló sebet ejtett Télephoszon, amelyet egy jóslat szerint csak annak előidézője gyógyíthatott meg. Ekkor a görög sereg Auliszban (Argoszban?) vesztegelt, köztük Akhilleusz is, aki nem volt hajlandó meggyógyítani őt. Ekkor Télephosz elrabolta a görög fővezér, Agamennon fiát, s azzal fenyegetőzött, hogy megöli Oresztészt, ha nem teljesítik a kérését. A problémát Odüsszeusz oldotta meg, avval a felkiáltással, hogy nem Akhilleusz, hanem a lándzsája ejtett sebet az arkadiai hősön, azt javasolta, hogy e lándzsa hegyét tegyék rá a sérült testrészre. Ebbe mindenki belenyugodott. Télephosz meggyógyult, s hálából elvezette a görögöket Trójába.