Kazein és sebkezelés

A tehéntejben lévő fehérje javítja a sebgyógyulást – adta hírül július 26-án a Technologynetworks.com. A cikkben beszámoltak arról, hogy a University College London kutatói azt találták, hogy a kazeint biológiailag lebomló poliészterrel kombinálva kötésszerű rostok, antimikrobiális kötszerek hozhatók létre, amelyek gyorsabb sebgyógyulást eredményeznek. Jubair Ahmed és munkatársai állatkísérleteiben a kazeinnel infundált kötések 14 nap után jelentősen (5,2%) csökkentették a sebek méretét a normál kötszerekhez (31,1%) és a kezeletlen sebekhez (45,6%) képest, ami arra utal, hogy költséghatékony antimikrobiális alternatíva lehet a drága kötszerekkel, például az ezüsttartalmúakkal szemben. Eheti blogbejegyzésünket szenteljük tehát a kazein és a sebkezelés kapcsolatának!

A kazein fehérjecsalád általában az emlősök tejében található meg; a tehéntej fehérjéinek 80, az anyatej proteinjeinek a 20-45%-a kazein. A tehéntej körülbelül 3 térfogatszázalék kazeint tartalmaz. Maga a szó latin eredetű: a caseus sajtot, ritkán túrót jelent. A Wikipédia a felhasználási területei között az általában a művészek által használt festékeket, a sokáig alkalmazott ragasztót, bizonyos műanyagokat és rostokat valamint a sajtkészítést említi. Angol nyelvű változata kicsit bővebb, kitér például arra is, hogy belőle származó vegyületeket a fogak remineralizációs termékeiben használják. A kazeint és a glutént kizáró diétákat néha alkalmazzák az autista gyermekek alternatív gyógyászatában. A sebkezelést egyik sem említi, de ez nem szegte kedvemet.

A kazein egy olyan teljes értékű protein, amely elegendő mennyiségben látja el a szervezetet az összes esszenciális aminosavval. Lassan emészthető fehérje, hosszú ideig megmarad a szervezetben. Ez azért fontos, mert a sebgyógyulás során a testnek megfelelő mennyiségű fehérjét kell biztosítania a szövetek regenerálódásához és újjáépítéséhez.

A ChatGPT-t a témáról kérdezve az alábbi választ kaptam: A sebgyógyulás folyamata magában foglalja az új sejtek és szövetek kialakulását, a vérerek kialakulását, valamint a gyulladásos válasz és a fibrin képződését a sebterületen. A kazein hozzájárulhat az új sejtek és szövetek képződéséhez, mivel a fehérjék az építőkövei az ilyen folyamatoknak. Emellett a kazeinben található aminosavak is fontos szerepet játszanak a sebgyógyulásban.

Ezenkívül a kazein használható az egészségügyi termékekben is, például a sebgyógyulást elősegítő étrend-kiegészítőkben vagy krémekben, amelyek célja az irritált bőr kezelése vagy a sérült szövetek regenerálódásának elősegítése.

Az anyagot többször is megemlítettük már a Sebkezelő Blogon. 2021-ben a túró és a sebkezelés kapcsolatával foglalkozó bejegyzésben úgy, hogy az a tejből készül a tejfehérje (kazein) kicsapásával. Ezév februárjában pedig úgy, hogy a lizint (vagy más néven L-lizint) először Ferdinand Heinrich Edmund Drechsel német biokémikus izolálta 1889-ben a kazeinből.

Raymond M. Curtis és John H. Brewer (Baltimore, USA) 1944-ben a kazeinnek az égések és a sebek lokális kezelésével kapcsolatban leírták, hogy azok szorgalmazásakor fontos figyelembe venni azt a módot, ahogyan a szervezet megpróbálja lezárni az égett területeket. Ez szerintük egy plazmafehérjét tartalmazó folyadék transzudációjával történik, és az ebben a folyadékban lévő víz elpárolgásával a fehérje védőburkolatként marad meg. Shortell, Cotting és Leary voltak 1917-ben az elsők, akik javasolták a szarvasmarha-szérum felhasználását erre a célra.

Ugorva az időben, 2017-ben S. K. Bajpai, Farhan Ferooz Shah, és M. Bajpai (Jabalpur, India) úgy összegezték eredményeiket, hogy az Albino wistar állatkísérletében a gentamicinnel töltött tapasszal kezelt sebek feltűnően kevesebb heget mutattak a sebek zárásakor, a kollagénrostok növekedésével elhanyagolható gyulladásos felhalmozódás mellett. Tehát az alginát-dialdehid térhálósított kazein filmek nagy lehetőségeket rejtenek a sebkezelésben.

Stig Purup (Tjele, Dánia) és munkatársai 2018-as eredményei arra utalnak, hogy a kazein hidrolízise fontos lehet funkcionális bioaktív anyagok kinyeréséhez a bélsejtek károsodásából vagy sérüléséből való felépülésében. Mivel a migráció és a proliferáció különálló mechanizmusok, amelyek fontosak az epitheliális felszín épsége szempontjából, mind normál körülmények között, mind különösen bélsérülés után, ezek a tejfehérje-készítmények funkcionális élelmiszerekben használhatók a bél védelmére és a sérülés utáni helyreállításra.

2020-ban Rahul Patwa (Zlín, Csehország) és munkatársai közleményükben új, többkomponensű hidrogélek előállításáról számoltak be, amelyek alginátból, kazeinből és vas nanorészecskékkel (BCF) impregnált bakteriális cellulózból álló injektálható hidrogélek potenciális bioanyagai. Ezek a BCF-fel töltött hibrid alginát-kazein hidrogélek egyszerű megközelítéssel előállíthatók potenciális sebgyógyulási alkalmazásokhoz. Ugyancsak 2020-ban Luis Gustavo Lima Nascimento (Viçosa, Brazília) és munkatársai mini-áttekintésük absztraktjában úgy fogalmaztak, hogy a kazein alapú hidrogélek biológiailag kompatibilisek, biológiailag lebomlanak, megújulnak, könnyen beszerezhetők, olcsók és nem mérgezőek. Különböző fizikai-kémiai állapotokban léteznek, pl. részecske hidrogélek, amelyek szuszpenziókba vagy emulziókba merülhetnek, és makrohidrogélek, amelyek gélkolloid típusúak. Ezek a bioanyagok az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak, mivel képesek különböző szakítószilárdságú hálózatokat kialakítani, valamint biomolekulákat kapszulázni, védeni és felszabadítani. Felvázolták a kazeinalapú hidrogél-kutatás eredményeit, valamint a kazeinalapú hidrogélek gyógyszer-leadó rendszerként történő alkalmazását mind a hidrofób, mind a hidrofil molekulák számára.

2022-ben Santosh Shivaji Biranje (Zhenjiangm Kína) és munkatársainak tanulmánya hatásos lehetőségeket javasol egy olyan 3D kompozit speciális váz (scaffold) kifejlesztésére TCNF-alapú biotinták bionyomtatásából, amely felgyorsíthatja a véralvadást és a sebgyógyulást, ami arra utal, hogy potenciálisan alkalmazható a traumás vérzések során bekövetkező vérveszteség csökkentésére.

Ugyanebben az évben Jinghui Wang (Peking, Kína) és munkatársai olyan kazein micellákba (CE) ágyazott kompozit szerves hidrogélt mutattak be, amelyek valószínűleg alkalmasak lesznek kötszerként történő hasznosításra. Megállapították, hogy a hidrogél tulajdonságait és viselkedését befolyásolta a CE-k és a glicerin jelenléte. Szintén tavaly jelent meg Veronica Folliero (Nápoly, Olaszország) és munkatársai közleménye arról, hogy a kask nevű (szűrt joghurtból vagy aludttejből szárítással készülő) tejtermékből nyert kazeinből származó peptidek sebgyógyító tulajdonságokat valamint antibakteriális hatást mutatnak a Staphylococcus aureus ellen.

Már idei Leonor Vasconcelos Garcia (Lisszabon, Portugália) és munkatársai közleménye, amelynek fő célja új kazein-hidrogél kötszerek kifejlesztési lehetőségének vizsgálata volt krónikus sebek kezelésére. Ezen túlmenően ezeket a kötszereket antiszeptikumokkal is feltöltötték, hogy gyorsabb és hatékonyabb sebkezelést biztosítsanak. Két kazein hidrogél készítményt teszteltek: kazein-nátriumsót és savas kazeint. Úgy találták, hogy a kazein hidrogélek ígéretes sebkötöző anyagoknak tűnnek. Ugyancsak 2023-ban Qinchao Zhu (Hangcsou, Kína) és munkatársai pedig arról számoltak be, hogy az általuk kifejlesztett kazein alapú bioadhezívek utat nyitnak a sürgősségi sebkezelésben történő széles körű és gyakorlati alkalmazásához. Cikküket azzal a gondolattal zárják, hogy szilárdan hiszik, a fehér fényben térhálósítható kazein bioadhezív nagy potenciállal rendelkezik a transzlációs képességben, mint erőteljes bioadhéziós vérzéscsillapító sürgősségi sebkezelésben.

Úgy vélem, a fentiek Ön előtt is igazolják, hogy a kazein ígéretes anyagként jelenik meg a sebkezelés területén, amit az állatkísérletek eredményei is egyre inkább alátámasztanak. Azonban az emberi alkalmazhatóság tekintetében további kutatásokra van szükség. A humánkísérletek révén pontosabb információkat nyerhetünk a kazein hatásosságáról és biztonságosságáról az emberi szervezetben, ami elősegítheti a hatékony sebgyógyító eljárások kifejlesztését a jövőben.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!