Probiotikum és sebkezelés

Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a probiotikumok biztonságosságának vizsgálata, különösen a veszélyeztetett populációk (például újszülöttek, terhes nők, immunhiányos betegek) körében – adta hírül július 13-án az OTSZ Online. Az International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics kutatói ugyanis úgy találták, hogy a probiotikumok teljes genetikai felépítésének megértése a biztonságosság értékelésének sarokköve, s a probiotikumok hosszú távú biztonságossági értékelésének összhangban kell lennie a biológiai gyógyszerekre vonatkozó jelenlegi szabályozási követelményekkel, és nem lehet szigorúbb azoknál. Fogyasztásuk mellékhatásai ellenére a hiányosságok megszüntetéséhez kutatásra van szükség. A jövőben vizsgálandó területek közé tehát olyan területek kell, hogy tartozzanak, mint az antibiotikum-rezisztencia gén transzformáción keresztüli átvitelének lehetősége, a probiotikumok által kiváltott mikrobiom-változások lehetséges hatása, valamint a gyógyszerekkel való kölcsönhatások. A Sebkezelés Blog által „vizsgált” terület érelemszerűen a sebkezelés témaköre, ezért e cikk apropóján ezen a héten a probiotikumok és a sebgyógyulás kapcsolódását tekintjük át röviden.

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, általában baktériumok vagy élesztők, amelyek pozitív hatással vannak a gazdaszervezet egészségére, különösen a bélflóra egyensúlyának fenntartásában és javításában. Az első probiotikumot, a Lactobacillus bulgaricust a bolgár joghurtban fedezte fel Sztamen Gigov Grigorov bolgár orvos és mikrobiológus 1905-ben. A probiotikumok azóta széles körben elterjedt használata előtérbe került a gyógyászatban és az egészségügyben, és egyre inkább vizsgálják hatásaikat más területeken is. A helyileg alkalmazott probiotikumok jótékony hatást mutattak bizonyos gyulladásos bőrbetegségek, például akne, rosacea, pikkelysömör stb. kezelésében, és ígéretes szerepük van a sebgyógyulásban is. A joghurttal kapcsolatos blogbejegyzésünkben már mi is érintettük a témát. Beszámoltunk Mahnaz Mohtashami (Neyshabur, Irán) és munkatársainak a Biotechnology and Applied Biochemistry c. szakfolyóiratban 2020-ban megjelent tanulmányáról, amelyben igazolták, hogy a L. bulgaricus és a L. plantarum a gyulladás szabályozásával javíthatja a diabéteszes sebek gyógyulását. Az eredményeik azt mutatták, hogy a probiotikumokkal végzett kezelés felgyorsította e sebek gyógyulását és modulálta a gyulladásos sejteket a seb helyén a sebzést követő 14 napos időszak alatt. A probiotikumokkal végzett kezelést követően a gyulladásos citokinek megváltozott mRNS-szintjét figyelték meg a seb helyén. Utaltunk Jovanka Lukic (Belgrád, Szerbia) és munkatársai 2017 novemberi áttekintésére is, amely szerint a jelenlegi adatok többféle interakcióra utalnak a bél-agy-bőr tengelyen belül, és erős kapcsolatot jelenthetnek a bél mikrobiomja és a bőr egészsége között.

A sebgyógyulás egy összetett folyamat, amelyet különböző fázisokra osztunk fel. Ezek a fázisok magukban foglalják a gyulladásos fázist, a sejtosztódás és a seb összehúzódásának fázisát, valamint a seb hegesedését. A ChatGPT szerint a probiotikumok szerepet játszhatnak a sebgyógyulás minden egyes fázisában.

Gyulladásos fázis: Képesek csökkenteni a gyulladást azáltal, hogy normalizálják a gyulladásos mediátorok termelődését és szabályozzák az immunválaszt. Ez segíthet a gyulladt sebek kezelésében és a fájdalom csökkentésében. Sejtosztódás és seb összehúzódásának fázisa: Elősegíthetik az egészséges sejtosztódást és sebgyógyulást. Egyes kutatások kimutatták, hogy bizonyos probiotikumok serkenthetik a sejtek osztódását és gyorsíthatják a seb összehúzódását, ami elősegíti a sebgyógyulást. Seb hegesedése: A probiotikumok hozzájárulhatnak a seb hegesedésének elősegítéséhez, mivel elősegítik a kollagén termelődését. A kollagén fontos szerepet játszik a sebgyógyulás során, mivel az új szövetek képződését és a seb megfelelő záródását segíti elő.

Nézzük meg néhány további kutatási eredményt, amelyek alátámasztják a mesterséges intelligencia fenti megállapításait!

2016-ban Saif Ul Islamnak (Pesavar, Pakisztán) a probiotikumok klinikai felhasználásával foglalkozó áttekintése még nem tesz említést a sebkezelésben történő alkalmazhatóságról, jóllehet J. C. Valdéz (Argentína) és munkatársai már 2005-ben megjelentettek egy tanulmányt a probiotikumok lehetséges alkalmazásáról a sebkezelésben. Eredményeik azt mutatták, hogy a Lactobacillus plantarum és/vagy melléktermékei potenciális terápiás szerek a Pseudomonas aeruginosa-val fertőzött égési sebek helyi kezelésére. Ugyancsak korábbi, égési sebekkel kapcsolatos publikáció S. M. Tahir (Jamshoro, Pakisztán) és munkatársai cikke, amely szerint a probiotikumok alkalmazása nem akadályozza meg a szeptikus szövődményeket égési betegeknél; azonban feltáratlan ok(ok) miatt a graft beültetése kiszámíthatóbb.

Ráadásul Mitchell Jones (Montreal, Kanada) és munkatársai is már négy évvel korábban, 2012-ben írtak egy új, nitrogén-monoxid gázt (gNO-t) termelő probiotikus sebgyógyító tapaszról. Először mutatták be egy probiotikus tapasz tervezését, előállítását, in vitro tesztelését, valamint megvizsgálták a gNO-t termelő probiotikus tapasz potenciálját új-zélandi fehér nyulak ischaemiás és/vagy fertőzött, teljes vastagságú sebeinek gyógyítására. Az összes seb elemzése azt mutatta, hogy a gNO-kezelés jelentősen javította a sebzáródás valószínűségét, és a gNO-val kezelt ischaemiás sebek szignifikánsan nagyobb valószínűséggel záródnak be, mint a hordozóval kezelt ischaemiás sebek. Végül a szövettani elemzés a gNO-val kezelt sebek szöveteiben a sebek gyógyulásának javulását mutatta ki, a biztonsági elemzés pedig nem mutatott ki a gNO-kezeléssel kapcsolatos abnormális hematológiai és biokémiai biztonsági markereket. Közvetlenül a sebzés után mikrobiális kolonizáció következik be, és szinte egyidejűleg megkezdődik a mikroflóra, a kórokozók és a veleszületett immunválasz közötti „jelátvitel”. A bőr mikroflóra számos lehetséges útvonalon keresztül befolyásolja a sebgyógyulási folyamatot mind pozitívan, mind hátrányosan, attól függően, hogy milyen baktériumfajok uralkodnak a seb területén. A mikrobák felismerése a veleszületett immunválaszból kulcsfontosságú a sebgyógyulási folyamat serkentéséhez és főként a kezdeti fázisban.

2017-ben Christos G. Tsiouris és Maria G. Tsiouri (Görögország) a humán mikroflóra, a probiotikumok és a sebgyógyulás összefüggéseit vizsgálva arról írtak, hogy az eddigi bizonyítékok alapján a probiotikumok a sebgyógyulás felgyorsításával pozitívan befolyásolhatják a sebgyógyulást. Pontosabban, a probiotikumok alkalmazása hatásos gyógyszeres kezelés a bőrsebekben, mivel e terápia felgyorsítja a sebgyógyulási folyamatot.

Egy 2020-ban megjelent tanulmány (Jia Sin Ong és munkatársai, Malajzia) bemutatta a Lactobacillus plantarum USM8613 potenciálját a sebgyógyulás elősegítésében, a Staphylococcus aureus fertőzés visszaszorításában a seb helyén és a gazdaszervezet veleszületett immunitásának elősegítésében.

Ugyancsak 2020-ban Y. Yu (Ithaca, USA) és munkatársai úgy foglalták össze eredményeiket, hogy az orális és helyi probiotikumok hatásosnak tűnnek bizonyos gyulladásos bőrbetegségek kezelésében, és ígéretes szerepük van a sebgyógyulásban és a bőrrákban. Az eredmények megerősítéséhez azonban további vizsgálatokra van szükség.

Szintén 2020-as keltezésű Rebecca Knackstedt, Thomas Knackstedt és James Gatherwright (Cleveland, USA) közleménye, amelyben megállapították, hogy a helyi probiotikumok számos humán és állati modellben bizonyították hatásosságukat a sebgyógyulás számos aspektusának fokozásában, de sok megválaszolatlan kérdés van. Jelentős heterogenitás tapasztalható a vizsgált sérülés, az alkalmazott probiotikum típusa és adagolási rendje tekintetében, és hiányoznak a standardizált kimeneti mérőszámok. Remélik, hogy áttekintésük ösztönözni fogja a jól lefolytatott prospektív tanulmányok megkezdését annak meghatározására, hogy a helyi probiotikumok milyen szerepet játszhatnak a hatásos, biztonságos és reprodukálható sebgyógyulásban.

2021-es munkájukban Alexandra Bekiaridou (Thesszaloniki, Görögország) és munkatársai pedig arról számoltak be, hogy a vizsgálataikban használt probiotikumok különféle jótékony hatással voltak a sebekre; gátolták a kórokozókat, mérsékelték a fertőzésveszélyt és felgyorsították a sebgyógyulást. Nem figyeltek meg mellékhatásokat. Tanulmányuk rávilágít a probiotikumok lehetséges posztoperatív előnyeire, bemutatva a sebgyógyulásban betöltött sokrétű szerepüket, s azt jelzi, hogy további kutatásokra van szükség. A vizsgálatok jelentős heterogenitást mutatnak, beleértve a beadott probiotikumok adagolását és a kezelési megközelítést. Indokolt a humán vizsgálatok szisztematikus protokollja, további kvalitatív kutatások és a lehetséges kötszerek tesztelése.

Vajon a probiotikumok fogyasztása elősegíti-e a sebgyógyulást? – tették fel a kérdést 2022-ben Camille Togo (Brasília, Brazília) és munkatársai. Kevés olyan tanulmányt találtak, amely ezt a kapcsolatot vizsgálta. Ezen túlmenően, az áttekintésükben szereplő tanulmányok között számos használt probiotikus törzset, sebtípust és célpopulációt figyeltek meg, ami megakadályozta, hogy egyértelmű következtetéseket vonjanak le a probiotikus terápia sebkezelési hatásosságáról. Azonban egyik bevont tanulmányban sem találtak jelentős növekedést a sebgyógyulási időben vagy nemkívánatos hatásokat, ami azt emeli ki, hogy ez ígéretes terület a további klinikai vizsgálatok számára.

A probiotikumokat különböző formákban lehet alkalmazni a sebkezelésben. Leggyakrabban krémek, gélek vagy kenőcsök formájában használják. A probiotikumok és a sebkezelés közötti kapcsolat egy izgalmas és feltárásra váró terület az orvostudományban. A probiotikumok használata széles körben elterjedt a bélflóra egészségének javítására, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy hatásuk pozitív lehet a bőr egészségére és a sebgyógyulásra. Azonban fontos, hogy további kutatásokat végezzenek a probiotikumok alkalmazásával kapcsolatban a sebkezelés terén, hogy teljes mértékben megértsük a potenciális előnyöket és hatásosságot, és hogy hatékonyan integráljuk őket a klinikai gyakorlatba. A jövőbeni fejlemények valószínűleg előrelendítik a probiotikumok és a sebkezelés közötti kapcsolatot, ami a betegek számára innovatívabb gyógyítási lehetőségeket kínál.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!