Joghurt és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2020

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Sztamen Grigorov a Google nyitóoldalán Október 27-én Sztamen Grigorov születésének 142. és halálának 75. évfordulója alkalmából cserélte le logóját a Google. Nem ez az első eset, hogy a keresőóriás így fejezi ki tiszteletét egy-egy téma vagy személy iránt. Mivel érdemelte ki ezt a bolgár származású mikrobiológus? Nos, ő volt az, aki Genfben, Léon Massol professzor mikrobiológiai laborjában, mindössze 27 évesen felfedezte a Lactobacillus bulgaricus nevű baktériumot, amelyet joghurtkészítésre használt. Terápiás célokkal is kísérletezett vele, vitamintartalmának köszönhetően sikeresen alkalmazta azt különféle megbetegedésekre, a gyomorbántalmak mellett például a tuberkulózis ellen is. Használjuk fel a kettős évforduló apropóját arra, hogy megvizsgáljuk a Gram-pozitív baktérium és a joghurt sebkezelésben történő alkalmazhatóságát!

Hazai publikációt nem találtam a témában. Ugyanakkor az Advancedtissue.com szerint a joghurt cinket és fehérjét tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a sebgyógyuláshoz. A benne található egyéb vitaminok és tápanyagok, amelyek javíthatják a gyógyulást és az általános egészségi állapotot: vas, kálium, zsír, A-, D-, E- és K-vitamin. Ez az ízes, mégis egészséges étel a bakteriális erjedés terméke. Az ember a kőkorszak óta fogyasztja, és a régi indiánok úgy vélték, hogy ez az „istenek ételének” egyik alkotóeleme. Már a Bibliában is megemlítik a savanyított tej jótékony hatásait, amelynek állítólag Ábrahám a hosszú életét köszönhette. Mindeddig kevés kutatást végeztek arról, hogy a joghurt mennyire hatékonyan javítja a sebgyógyulást; a klinikusok azonban továbbra is ezt az ételt javasolják a fehérje mennyiségének növelésére, ami elengedhetetlen az új szövetek kialakulásához.

Egy 1993-as kutatásban úgy találták, hogy segíthet a sebek gyakran sértő szagának kontrollásában, például egy fertőzötté vagy gangrénássá vált seb esetében. Ekkor a joghurtot tisztítás után helyileg alkalmazzák. Baktériumai csökkentik az érintett terület pH-értékét, ezáltal gátolják az egyéb baktériumok szaporodási folyamatát és az ebből eredő szagot.

A múlt héten, 2020. október 30-án jelent meg a Biotechnology and Applied Biochemistry c. szakfolyóiratban Mahnaz Mohtashami (Neyshabur, Irán) és munkatársainak tanulmánya, amelyben igazolták, hogy a L. bulgaricus és a L. plantarum a gyulladás szabályozásával javíthatja a diabéteszes sebek gyógyulását. Az eredmények azt mutatták, hogy a probiotikumokkal végzett kezelés felgyorsította e sebek gyógyulását és modulálta a gyulladásos sejteket a seb helyén a sebzést követő 14 napos időszak alatt. A probiotikumokkal végzett kezelést követően a gyulladásos citokinek megváltozott mRNS-szintjét figyelték meg a seb helyén.

2016-ban Gomaa F. El-Fawal (Alexandria, Egyiptom) és munkatársai 8 hidrogél membránt készítettek polivinil-alkoholból (PVA), κ-karragenánból (KC) és Lactobacillus bulgaricus kivonatból (LAB) fagyasztva-olvasztó technikával. A membránok, mint sebkötő szerek hatékonyságának értékeléséhez különféle vizsgálatokat végeztek, például gélfrakció, duzzadási viselkedés, mechanikai tulajdonságok stb. Ennek során két egyidejű egészségügyi hatást elemeztek, mint például a L. bulgaricus gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatását a krónikus sebek gyógyulásában. A polivinil-alkohol/Carrageenan-hidrogél sebkötését L. bulgaricus kivonattal töltötték, és ez ígéretes eredményt mutatott a gyógyulási folyamat során, és a TNF-α gén expresszióját is csökkentette.

2017 novemberében Jovanka Lukic (Belgrád, Szerbia) és munkatársai a Wound Repair and Regeneration folyóiratban megjelent áttekintésükben úgy összegezték eredményeiket, hogy szerintük a jelenlegi adatok többféle interakcióra utalnak a bél-agy-bőr tengelyen belül, és erős kapcsolatot jelenthetnek a bél mikrobiomja és a bőr egészsége között. Ezeket az összefüggéseket azonban még nem vizsgálták teljes mértékben, és bár létezik probiotikus baktériumok terápiás potenciálja a sebgyógyulási rendellenességek szempontjából, még határozottabb vizsgálatokra van szükség. A probiotikumok olyan potenciális terápiát kínálhatnak, amely előnyösen megváltoztathatja a bél-bőr tengelyt és biztonságosan módosíthatja a sebgyógyulási rendellenességekben érintett betegek szisztémás egészségét.

Joghurt Munkájukban - többek között - hivatkoznak J. C. Valdéz-nek (Argentína) és munkatársainak 2005-ös cikkére, amelyben értékelték egy másik probiotikus organizmus, a Lactobacillus plantarum azon képességét, hogy gátolja a Pseudomonas aeruginosa patogén aktivitását in vitro és in vivo, és megvizsgálta az ilyen védelemben részt vevő mechanizmusokat. Úgy találták, hogy a L. plantarum és/vagy melléktermékei potenciális terápiás szerek a P. aeruginosa égési fertőzések helyi kezelésében.

A 2008 decemberében publikált vizsgálataikban Harith Jabbar (Bagdad, Irak) és munkatársai három laktobacillus fajt, a L. bulgaricust, a L. plantarumot és a L. acidophilust izolálták joghurtból, ecetből, illetve a hüvelyből. Gátló aktivitást mutattak a Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus esetében, amelyeket több sebfertőzési mintából izoláltak.

Nagyjában-egészében a hivatkozások végére is értünk. A WebMD szerint a joghurtot székrekedés, magas koleszterin- vagy más zsírok (lipidek) szintje a vérben (hiperlipidémia), hüvelyi fertőzések, a cukor-laktóz megfelelő emésztésének képtelensége (laktóz-intolerancia) és egyéb állapotok esetén alkalmazzák. További kutatásokra van szükség a legtöbb felhasználás alátámasztására. Ezzel csak egyetérthetünk a sebkezelés és sebgyógyulás vonatkozásában is.


A második illusztráció forrása a Pixabay.com.

Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!