Arany nanorészecskék és sebkezelés

A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot – adta hírül szeptember 4-én a Házipatika.com. Szegedi kutatók olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, s amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Amikor megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik. A szakemberek bíznak abban, hogy a mostani alapkutatásuk elvezethet a klinikai alkalmazásig is. Sok sikert kívánunk nekik ehhez, mi pedig használjuk fel e beszámolót arra, hogy megnézzük az arany és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolódási pontjait! Annál is inkább, mert ez év januárjában, az ezüsttel foglalkozó blogbejegyzésben tulajdonképpen ígéretet is tettem erre.

Az aranynak az egészségügy területén történő alkalmazása már igen korán elkezdődött. Az indiaiak aranyat használtak a fénytest egyensúlyozására és gyógyítására, ami további gyógyuláshoz és a csakrák megnyitásához vezet, miközben visszafordítja a sugárzás, a kémiai nyomok és a test által a levegőből összegyűjtött méreganyagok által okozott károsodást. Egyes múmialeletek tanúsága szerint az óegyiptomiak a cariest (a fog odvasságát) aranygolyócskákkal töltötték ki. Az etruszkok már i. e. 900 táján készítettek aranyhidakat. (Ugyanők i. e. 450-ben törvényt hoztak arról, hogy nem szabad aranyat eltemetni a holttestekkel, mivel arra szükségük volt az élőknek.) A kínaiak i. e. 500-tól aranyból készült tűt is használtak a test meridiánpontjainak a kezeléséhez. A japán hagyomány szerint a teába, a szakéba és az ételekbe helyezett vékony aranyfólia jótékony hatással van az egészségre.

Érdekes, hogy míg az ókorban az írók ritkán említették az aranyat orvosságként, a középkoriak már igen, köztük Rhazes, Avicenna, Constantinus Africanus, Gilbertus Anglicus, Bernard Gordon és még Geoffrey Chaucer is. A középkori orvosok úgy hitték, hogy a különböző fémek valamilyen gyógyító tulajdonsággal rendelkeznek, és hogy az arany, amelyet „évszázadokon át a tökéletes és legértékesebb fémként tartottak számon”, nagyon hatékony az agyi és szívbetegségek ellen. Egyes aranyat tartalmazó receptek rendkívül összetettek voltak. A kor alkimistái a borba porított arany mindenható gyógyhatásában hittek, univerzális gyógyszernek vélték. A Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunkban is találhatunk utalást egy speciális, tudományterületünkre vonatkozó felhasználási területére, Galeazzo Santa Sofia (1352-1427), padovai orvosprofesszor izzított arany pálcával érintette meg a vérző helyet az orron, és hogy más helyen égési sebet ne okozzon, csővel tárta fel az orrnyilást.

Viszont itt az ideje, hogy koncentráljunk szűkebb témánkra, amelynek rövid, korántsem teljeskörű, inkább csak szemelvényszerű feldolgozására ezúttal az MSKT portálján található, illetve innen kiindulva elérhető információk is elegendőek lesznek. A nanoanyag alapú sebkezelés jelentős eszköz, amely elsősorban a sebfertőzések kezelését és megelőzését szolgálja, számos előnnyel a standard ellátáshoz képest. Egyszerű szintézisük és kémiai stabilitásuk, valamint közeli infravörös fény elnyelő képessége miatt használják a szövetjavításban és az intelligens gyógyszerbejuttatásban is. Nyílt sebek esetén fokozza a kollagén lerakódását, a granulációs szövetek képződését, a reepitelializációt, valamint gyorsítja a sebzáródást.

A nanorészecskék, más néven ultrafinom, 1-100 nm méretű, sajátos tulajdonságokkal rendelkező részecskék megjelennek egy 2018-as tanulmányban, amelyben Neelika Roy Chowdhury (Mawson Lakes, Ausztrália) és munkatársai arról számoltak be, hogy kifejlesztettek egy gyors, egylépéses és reprodukálható módszert arany nanorészecskék szintézisére a kakaó kivonatának redukáló és stabilizáló szerként történő felhasználásával.

A nanorészecskék egyedi tulajdonságaik miatt tehát a sebfertőzések kezelésére is alkalmazhatók, ezért a kutatók igyekeznek alternatív terápiás módszer(eke)t felfedezni, biztonságosabb zöld lehetőségek, például növények felhasználásával. A növényi alapú nanorészecskék szintézise stabil, gyors és gazdaságos. 2020-ban publikálták I. C. Oladipo (Ogbomoso, Nigéria) és munkatársai a Datura stramonium (csattanó maszlag) mag kivonat fitoszintetizált arany nanorészecskéinek jellemzésével és orvosbiológiai alkalmazásával kapcsolatos eredményeiket. Úgy vélték, hogy feltehetően ez volt az első dokumentáció, amely rámutatott a potenciális orvosbiológiai alkalmazásokra.

Egy másik aspektusra hívták fel a figyelmet Sharafaldin Al-Musawi (Babilon, Irak) és munkatársai szintén két évvel ezelőtt megjelent cikke, amelyben egy új kötszer kifejlesztése érdekében vizsgálták a kapszaicinnel és arany nanorészecskékkel töltött méz/kitozán nanoszálak antibakteriális aktivitását. A szerzők egy új nanoszálas vegyületet fejlesztettek ki, amely magas méz- és kitozánszinttel, valamint kapszaicinnel és arany nanorészecskékkel dúsított, progresszív antibakteriális és sérült szövetek gyógyító hatékonysága érdekében. A méz és a kitozán jól bevált antibakteriális szerek, amelyek fokozzák a sebgyógyulási folyamatot. A nanoszálas kötszer serkenti a bőr extracelluláris textúráját, ezáltal fokozza a sebgyógyulási mechanizmust. In vivo eredményeik azt mutatják, hogy a kifejlesztett anyagok hatékonyabban növelték a sebzáródási sebességet, mint a kontroll minták. Az új nanoszálas kötszerek viszonylag gyors és hatékony sebgyógyító képességet biztosítottak, így a kapott nanoszálak ígéretes jelöltként szolgálnak a még jobb sebkötözők kifejlesztéséhez. Ugyanakkor megjegyezték, hogy ezek a nanorészecskék citotoxicitást válthatnak ki az elkészítés és az in vivo bejuttatás során. Emiatt gondosan mérlegelni kell lehetséges hosszú távú káros hatásaikat.

Ugyancsak 2020-ban jelent meg A. A. Menazea és M. K. Ahmed tanulmánya a nanoszekundumos lézer-ablációval készített arany nanorészecskékbe ágyazott kitozán/polivinil-alkohol sebgyógyító aktivitásáról. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a biopolimeren keresztül szétszórt nanorészecskék antibakteriális aktivitásának jelentős fokozása alkalmassá teszi ezen készítmények alkalmazását az orvosbiológiai alkalmazásokban, például kötszerekben és fertőtlenítőszerekben.

Jakub Toczek (Katowice, Lengyelország) és munkatársai idei cikke az ezüst és arany nanorészecskék előnyeit tárgyalja a sebgyógyulási folyamatban az endometriumrák protokollja után. Ebben külön fejezetet szentelnek az arany nanorészecskéknek antimikrobiális szintetikus szerként történő használatának, s megállapítják, hogy antimikrobiális spektrumuk két tulajdonságnak tulajdonítható, a fémionok felszabadulásának a nanorészecskéből és a nanorészecske sajátosságának önmagában. Ezzel párhuzamosan a fém típusa, az adott nanorészecske jellemzői is együttműködnek a megfigyelt antimikrobiális spektrummal. Például a nagyobb felület/térfogat arányú kisebb nanorészecskék általában veszélyesebbek a baktériumokra, s nagyon valószínű, hogy képesek átjutni a sejtmembránon. A gyorsabb oldódási sebességű nanorészecskék gyakran kölcsönösen függenek egymástól, és fokozzák a káros hatásokat. Az aranysó (tetraklór-aurát (III)-trihidrát), mint szintetikus fém, különösen hatékony antimikrobiális spektrummal rendelkezik a sebkörnyezetben növekvő kórokozók heterogenitására.

Mint Alice Balfourier (Urbana, USA) és munkatársai áttekintéséből (2020) megtudhatjuk, az elmúlt évtizedekben az arany nanorészecskék alkalmazása a például gyógyszerbeviteli rendszerek vagy terápiás szerek formájában megjelenő orvosbiológiai felhasználásuk miatt egyre bővül. Felhasználásukat többnyire a preklinikai rákkutatásban dokumentálták, de más prospektív terápiás megközelítésekről is beszámoltak az Alzheimer- és Parkinson-kór, a HIV/AIDS, az elhízás és a cukorbetegség, a szövetépítés és a szemészet, valamint a kémiai és biológiai érzékelés kezelésére. Valamint a sebkezelés-sebgyógyulás területén is – tesszük hozzá e blogbejegyzés alapján.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!