Fekete üröm és sebkezelés

Harmincöt éve, 1986. április 26-án egy teljesítménynövelésre tett kísérlet során baleset történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű négyes számú reaktorában. Ennek következtében a zónaolvadáskor a reaktor alatt, a Föld legszennyezőbb anyaga, kórium jött létre. A robbanás következtében a környezetbe kikerült radioaktivitás a Hirosimában és Nagaszakiban felrobbantott atombombák együttes radioaktivitásának körülbelül kétszázszorosa volt. Az ezt követő napokban az aktuális ciklonok és áramlások észak, északkelet felé sodorták az agresszív anyagot. Több hullámban Magyarországot is elérte. Napjainkban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg, s legalább 40 ezer művi vetélést kapcsolnak össze a balesettel. A korai becslések 30-40.000 halálesetről szóltak, végül az ezzel összefüggő betegségekben elhunytak számát 4.000-re korrigálták. Ezeket a számokat vitatják.

Hogyan kapcsolódik mindez a Magyar Sebkezelő Társaság portáljának egyik blogbejegyzéséhez? Úgy, hogy az ukrán–belarusz határ közelében lévő város, Csernobil a legelterjedtebb nézet szerint arról a fekete ürömről kapta a nevét, amely növénynek már régóta – egyebek mellett – sebgyógyító hatást is tulajdonítanak.

A fekete üröm (Artemisia vulgaris) Magyarországon is gyakori gyomnövény. Népies nevei: anyafű, közönséges üröm, mátrafű, taplóüröm, veres üröm. Már ősidők használták fáradtság ellen. Szerepel az ie. 1550 környékén készült Ebers-papiruszon is. A római katonák e növényt tették a lábbelijükbe, hogy meneteléskor ne fáradjon a lábuk. Olvashatunk róla a különféle angolszász orvosi szövegeknek és imáknak abban a gyűjteményében, a 10. századi Lacnunga-ban („Orvosságok”), amelyről már a kamilla kapcsán említést tettem. Különböző illóolajokat (kámfort, cineolt, borneolt, tujont), flavonoidokat, triterpéneket és kumarin-származékokat tartalmaz. A „gyógynövények anyját” bélféregűzőként is használták, ezért időnként összetévesztik azzal a szintén az őszirózsafélék közé tartozó fehér ürömmel, amelynek gyógyászati felhasználásáról és a sebkezeléshez való kapcsolódásával már foglalkoztam korábban. Teája kiváló étvágyjavító és epeműködést serkentő, de használják görcsoldóként és bélféregűzőként is. Gyökerének főzetét a népgyógyászatban erősítőként, görcsoldóként, epilepszia és hisztéria ellen használják. Külsőleg reuma ellen és a sebek gyógyítására is jó. Enyhíti a hegek vagy égések okozta viszketést. Az ájurvédában szívpanaszok, nyugtalanság, rosszullét és rossz közérzet ellen alkalmazzák. Kínában hagyományosan a kolerát és a leprát is kezelték vele, „Ai Hao” néven ismert illóolaját fekélyek és hasmenés gyógyítására írják fel.

A moxaterápiában is használják: a meridiánok melegítése céljából a növény kis kupacait akupunktúrás tűkön elégetik. Maga a moxibúció kifejezés is a japán mogusa (fekete üröm) és a latin combustio (égetés) szavak összetételéből származik. Mit mond a sebkezelésben való alkalmazhatóságáról a modern tudomány?

2013-ban Mary Abigail Paulan és munkatársai az orleánfa (Bixa orellana) és a fekete üröm sebgyógyító hatását vizsgálta tengerimalacokban. Az Asian Scientific Jornal c. lapban megjelent tanulmányukban leírták, hogy alkalmazásukkal csak kis mértékben csökkent a seb területe az idővel, ami nem szignifikáns hatást jelzett, mivel a kontroll csoporthoz képest nem volt szignifikáns különbség. Az A. vulgaris kivonattal kezelt sebek a 27., míg a B. orellana kivonattal és a terramicinnel kezelt sebek a 30. napon zárultak be teljesen, ami nagyon hosszú gyógyulási folyamatot mutat. Így a kutatók megállapításai nem igazolták a sebgyógyításra való népi gyógyászati alkalmazást.

2015-ben az egyik megosztott orvosi Nobel-díjat Tu Ju-Ju kínai farmakológusnak ítélték oda az A. annua-ban (egynyári ürömben) található vegyület, az artemizinin felfedezéséért. A maláriában szenvedő betegek halálozási arányát jelentősen csökkentő hatóanyag (és az érte járó elismerés) arra inspirálta a kutatókat, hogy tanulmányozzák az Artemisia nemzetség egyéb fajainak fitokémiai és farmakológiai tulajdonságait.

Michelle S Tolentino (Manila) már egy 2016-os brazíliai konferencián arról tartott előadást, hogy elvégezték a Fülöp-szigeteketen is gyakori A. vulgaris farmakológiai vizsgálatát, s kimutatták, hogy metanolos kivonata jelentős antioxidáns, antibakteriális és gyulladáscsökkentő aktivitást mutat, ami hozzájárulhat a sebek gyógyulásához. Az incíziós modellekben hisztopatológiai vizsgálatot is végeztek. A fibroblaszt proliferáció, az új kapillárisok képződése, a kollagén érése és a granuloma szövetképződés adatai a csoportok között nem mutattak statisztikai különbséget. A szakítószilárdság és a fibroblaszt proliferáció erős korrelációt mutatott. Úgy vélték, nincs elegendő tudományos bizonyíték az A. vulgaris sebgyógyító aktivitásának bizonyítására a megfigyelt paraméterek alapján.

2020-ban Laura Soon (Kuala Lumpur, Malajzia) és munkatársai arról számoltak be, hogy projektjükben fekete ürmöt „fejlesztettek ki” ezüst nanorészecskékben, hogy fokozzák annak hatását. (Antibakteriális hatása miatt az ezüstöt már régóta használják a kötszerekben.) Tanulmányukban a szintetizált AgNP antibakteriális hatásait vizsgálták a gyakori seb-baktériumokon. Megállapították, hogy az összes növényi koncentrációt tartalmazó AgNP képes volt gátolni a Gram-negatív és a Gram-pozitív baktériumok szaporodását. A Gram-pozitív baktériumok inhibiciójához azonban magasabb koncentrációra volt szükség. A növényi kivonatok és az ezüst nanorészecskék fokozzák egymás hatását, hogy gátolják a baktériumok szaporodását. Az antibiotikumok és az ezüst-nitrát önálló alkalmazásához képest az A. vulgaris kivonatot tartalmazó nanorészecskéknek kisebb az inhibitor-hatásuk a probiotikumokra. Ugyanakkor a fekete üröm kivonatot tartalmazó ezüst nanorészecskék potenciálisan biztonságosabb alternatívát jelentenek a szokásos antibakteriális kezeléssel szemben. A statisztikai elemzés azonban azt mutatta, hogy a kezelés antibakteriális hatása statisztikailag nem szignifikáns.

Úgy tűnik, a tudomány nem igazolja vissza a fekete ürömnek a sebkezelésben és sebgyógyításban való alkalmazhatóságát.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.