D-vitamin és sebkezelés

A hazai szakemberek új ajánlást fogalmaztak meg az októbertől-márciusig tartó időszakra, illetve a legyengült állapotban, például koronavírusos betegség esetén javasolt D-vitamin pótlásra – tájékoztatott a Semmelweis.hu. A legújabb tudományos kutatásokra alapozva a napi dózis nem változott, de a szükséges mennyiségű vitamint – egészséges felnőtt 2000 NE vitaminigényével kalkulálva – akár heti egy alkalommal (14 ezer) vagy havi egyszeri adagban (60 ezer) is lehet pótolni. A témában nyilatkozó professzor azt is kiemelte, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és az emlőrák – megelőzésében, valamint a daganattúlélésben, illetve az autoimmum betegségek elleni küzdelemben is. És a sebgyógyulásban? – erre keressük a választ az e heti blogbejegyzésben.

A szakértők által inkább (pro)hormonnak tartott D-vitamin (kalciferol) egyébként egy gyűjtőnév, több azonos biológiai hatású, de kémiailag egymástól különböző anyagot jelölnek vele. A kifejezés két molekulára vonatkozik: az egyik az ergokalciferol (D2-vitamin), a másik a kolekalciferol (D3-vitamin). Ez utóbbi keletkezik a napfényben lévő UV-B sugárzás hatására. Csak érdekességként említem meg, hogy Hess és Unger 1921-ben figyelték meg, hogy a D-vitamin-hiány szezonális változást mutat: a napfényhiányos hónapokban gyakrabban fordul elő; s hiánya napfénnyel is kezelhető.

Szinte köztudott, hogy az ún. immunmoduláns tápanyagok (arginin, glutamin, omega-3-zsírsavak), nyomelemek (cink, réz) és vitaminok (C-, A-, E-, D-, K-vitamin) elősegítik a sebgyógyulást, képesek annak különböző szakaszaiban az általános, nemspecifikus gyulladásos válaszreakció kedvező befolyásolására (Lukács Gábor és mtsai, Sebkezelés-Sebgyógyulás 2010/2). Ezek egy részével már foglalkoztam valamely korábbi blogbejegyzésemben, s minden bizonnyal a többire is sor kerül majd.

Mint azt Kudron Emese Eszter (Budapest) a sebgyógyulás dietetikai vonatkozásaival foglalkozó, az MSKT XXII. Kongresszusán elhangzott előadásábankihangsúlyozta, a Nemzeti Nyomási Fekély Tanácsadó Testület Fehér könyve szerint az emelt fehérje (1,25-1,5 g/ttkg/nap), optimális tápanyag (30-35 kcal/ttkg/nap), vitamin és ásványi anyag bevitel is szükséges a jó sebgyógyuláshoz. Megfelelő tápanyagbevitel esetén nem gyógyuló, krónikus sebek kezelésében, valamint tervezett nagy műtéti beavatkozások körül bizonyítottan előnyös az immunonutríció, amely a tápanyagok, mint farmakonok immunrendszerre gyakorolt hatását jelenti. Megjegyzendő, hogy mivel a gyulladás és a szepszis változó folyamatok, így nem minden betegnek egyformán megfelelő és jótékony hatású az immunnutríció. Lelovics Zsuzsanna és Herke László kifejezetten a korai agresszív táplálásterápiát (makro- és mikrotápanyagok) ajánlják a megfelelő sebgyógyuláshoz. A jelenlevő vagy kialakuló fehérje-energia alultápláltság ugyanis rontja a sebgyógyulást. Ezért is javasolják, hogy a kezelőorvosok már a műtétet előkészítő szakban, lehetőleg már a felvételnél, az anamnézis alkalmával ismerjék meg a beteg tápláltsági és anyagcsere-állapotát.

Már említett folyóiratunk 2005/1-es számában Harsányi Lászlónak (Budapest) a tápláltsági állapotnak, illetve a korszerű táplálásterápiának a különféle sebtípusok gyógyhajlamára gyakorolt befolyásával foglalkozó cikkében a D-vitamint már külön is megemlíti, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy szükség van rá a normális kollagén-képződéshez. Emellett a K-vitaminnal és a rézzel együtt a csont-anyagcserét is alapvetően befolyásolja. Létezik olyan kutatási eredmény is, amely szerint gyorsabban felépülnek azok a súlyos égési sérültek, akiknek magasabb a D-vitamin szintje.

Van-e egyáltalán összefüggés a D-vitamin és a sebgyógyulás között? – tette fel a kérdést 2018 októberében Nancy Munoz a Woundsource.com oldalán. Véleménye szerint a D-vitamin-pótlás és a sebgyógyulás közötti összefüggést nem sikerült egyértelműen megállapítani. Ugyanakkor blogbejegyzésének hivatkozásai között szerepel Matthew Regulski 2016-os tanulmánya, amelyben a szerző leírja, hogy amennyiben a bőr sérült, a nagyobb mennyiségű D-vitamin bevitel elősegíti a gyógyulást és a jobb eredményeket. Ezenkívül e zsírban oldódó vitamin elősegíti egy antimikrobiális peptid, a katelicidin képződését, amelyet az immunrendszer a sebfertőzések leküzdésére használ.

Egy másik hivatkozásában YiFeng Yuan (Sanghaj, Kína) és munkatársai pedig azt állapították meg, hogy a D-vitamin az NF-κB által közvetített gyulladásos gének elnyomásával javítja a nem megfelelő sebgyógyulást a streptozotocinnal kiváltott diabéteszben szenvedő egerekben. Az irodalomjegyzékben szereplő megint másik tanulmányban pedig Reza Razzaghi (Kashan, Irán) és munkatársai 2017-ben azt a következtetést vonták le, hogy a diabéteszes lábfekélyben szenvedő betegek 12 hetes D-vitamin-pótlása jótékony hatással volt a glükóz homeosztázisra, az össz-, LDL-, össz-/HDL-koleszterin-, ESR-, hs-CRP- és MDA-szintekre. Ezen túlmenően, a D-vitamin közvetett szerepet játszhatott a sebgyógyulásban a jobb glikémiás kontrollra gyakorolt hatása miatt. Ez azért is fontos megállapítás, mert Claudine Juliana Cristina Caznoch Burkiewicz (Curitiba, Brazília) és munkatársai kimutatták, hogy a lábszárfekélyes betegek körében nagyobb a D-vitamin-hiány prevalenciája, mint azoknál, akiknek nincs ilyen betegsége. A D-vitamin-hiánynak nem lehet köze a fekély kialakulásához, de következménye annak.

2016-os publikációjuk szerint Yuko Oda (San Francisco, USA) és munkatársai adatai arra utalnak, hogy a D-vitamin és a kalcium jelátvitel a sebzésre adott epidermális válasz szükséges összetevői, valószínűleg az őssejtaktiváció szabályozása révén a megnövekedett β-katenin transzkripciós aktivitáson keresztül.

Egy másik aspektusra mutat rá Christina Guttmann-Gruber (Salzburg, Ausztria) és munkatársai 2018-as cikke a Scientific Reports-ban, kimutatva, hogy az alacsony dózisú kalcipotriol sebzáródást, valamint antimikrobiális és daganatellenes hatást válthat ki az epidermolysis bullosa keratinocitákban.

2020-ban Karen Smith és Susan Hewlings a PubMed és az EBSCO adatbázisaiban kutatva összefüggést találtak az alacsony D-vitamin szint és a nehezen gyógyuló sebek között. Azonban nem tudták egyértelműen tisztázni, hogy a kapcsolat ok-okozati vagy csak korrelációs. Úgy vélték, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a D-vitamin-pótlás alkalmazásáról a nehezen gyógyuló sebek kezelésére, viszont további kutatásokra van szükség a D-vitamin és a nehezen gyógyuló sebek közötti összefüggés megértéséhez. Ugyanebben az évben Xiaowen Lu (Augusta, USA) és munkatársai a Diabetes c. folyóiratban arra a következtetésre jutottak, hogy a kiütött D-vitamin receptor (VDR−/−) és a D-vitamin hiány (VDD) szignifikánsan csökkenti a szaruhártya epitheliális sebek gyógyulását és az idegsűrűséget cukorbeteg egerekben. (Munkájuk alátámasztja azt a hipotézist is, hogy az alacsony D-vitamin szint súlyosbíthatja a már meglévő szemészeti problémákat, például a cukorbetegséget.)

2021 júliusában jelent meg Peter M Halschou-Jensen (Herlev, Dánia) és munkatársai tanulmánya, amelyben megállapították, hogy a magas dózisú D3-vitamin az alacsony dózisú D3-vitaminhoz képest hatékonyan elősegíti a krónikus diabéteszes lábfekélyek gyógyulását. Erre az évre is jut egy témánkba vágó tanulmány Christina Guttmann-Gruber elsőszerzőségével: randomizált, kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálataik során kimutatták, hogy az alacsony dózisú D3-vitamin analóggal, a kalcipotriollal végzett helyi kezelés felgyorsíthatja a sebzáródást és jelentősen csökkenti a viszketést, valamint biztonságos és könnyen elérhető lehetőségnek tekinthető a dystrophiás epidermolysis bullosa-ban szenvedő kezelésében. Szaruhártya sebekkel foglalkozó cikk is jutott erre az évre: Sayena Jabbehdari (Chicago, USA) és munkatársai eredményei az 1,25 OH-D3-vitamin dózisfüggő terápiás hatását sugallják a corneális sebek gyógyulásában, amely potenciálisan non-invazív lehetőségként alkalmazható az ilyen sebek kezelésében.

Berkesi András író szerint „Az ember szervezetének nem csak vitaminokra van szüksége, hogy egészséges maradjon, hanem szeretetre is”. Ebből a kis áttekintésből pedig levonható az a következtetés, hogy a sebgyógyuláshoz meg D-vitaminra is szükség van.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!