December 20-án jelent meg a Storeinsider.hu-n egy cikk a csokoládé 10 előnyös tulajdonságáról. Ezek:
1. Jót tesz a szívnek és a vérkeringésnek
2. Csökkenti a szélütés kialakulásának esélyét
3. Ásványi anyagokban gazdag
4. Csökkenti a koleszterinszintet
5. Jó a bőrnek
6. Segíthet a fogyásban
7. Jó az anyának és a babának
8. Megelőzheti a diabéteszt
9. Kedvező az agy működésére
10. Javítja a közérzetet
És a sebkezelés-sebgyógyulás? Ennek nézünk röviden utána ebben a karácsony utáni, szilveszter előtti posztban.
A csokoládét a dél-amerikai kakaófa, a Theobroma cacao magjából, kakaóbabból készítik. Egy 100 grammos tábla csoki elkészítéséhez nagyjából 89 kakaóbabra van szükség. A theobroma jelentése: „istenek eledele”. A csokoládé szó a navatl indián nevéhez, a xocolātlhoz hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, így a magyarba is. A Wikipédia idevágó szócikkében – és persze sok más helyen is – olvashatunk a történetéről, az összetételéről, de még a vízhasználat miatti ökológiai lábnyomáról is. Csaknem 600 féle ízanyagot tartalmaz (például a vörösbor mindössze kétszázat). Egy kutatás szerint szoros összefüggés található az országonként fogyasztott csokoládé mennyisége, és az országok Nobel-díjasainak száma között. Gyógyászati célokra történő felhasználásáról Magyarországon Rhédey Antal, gyöngyösi orvos írt értekezést 1844-ben.
A sebkezelésben betöltött szerepéről magyar nyelven alig található valami. Létezik csokoládé ízű, krónikus sebekben, fekélyekben, égési sérülésekben a sebgyógyulás elősegítése érdekében, valamint dekubituszban alkalmazható tápszer, vagy olyan szintén csokoládé ízű gyógyászati célra szánt élelmiszer, amely a sebgyógyítás terén mutatott kiváló tulajdonságai mellett a tavaszi fáradtság megelőzésére és az immunrendszer támogatására is kiválóan alkalmas. Ugyanakkor olvashatunk arról is, hogy a kakaóbab hasznos a gyors sebgyógyuláshoz, vagy hogy a kakaóextraktumokat megbízhatónak tartják a terápiás sebgyógyító tulajdonságaik miatt a természetes gyógyszerek gyártásában. A kakaókivonatok segítenek megakadályozni a különböző típusú fertőzések kialakulását a szervezetben. Átfogó hazai tanulmány azonban nem készült, legalábbis én nem találtam ilyet.
Az ABC News 2016-ban tudósított arról, hogy a University of South Australia kutatói a kakaót a hagyományosan sebkezeléshez használt mérgező vegyszerek természetes alternatívájaként próbálják felhasználni. Az ezüstionokról és a nanorészecskékről tudjuk, hogy harcolnak a baktériumok ellen, megnehezítve a mikroorganizmusok hatékony rezisztencia kialakítását. Az ionok és nanorészecskék szintetizálására használt eljárások azonban gyakran használnak veszélyes vegyi anyagokat, amelyek néha több kárt okoznak, mint hasznot. Éppen ezért a tudósok alternatív, környezetbarát és nem mérgező módszereket kerestek az ezüst nanorészecskék szintézisére, s úgy találták, hogy eredményes lehet a kakaó gyulladáscsökkentő és gyógyító tulajdonságainak ilyen irányú hasznosítása. Oxálsavat tartalmaz, amely erős redukálószer, ezért ezt használták az ezüst-nitrát csökkentésére és a kakaó alapú ezüst nanorészecskék szintetizálására, amelyeket csokoládé ezüst nanorészecskéknek nevezték el.
Az Interneten találtam egy olyan tanulmányt is, amelyben ugyancsak Neelika Roy Chowdhury elsőszerzőségével számoltak be arról, hogy kifejlesztettek egy gyors, egylépéses és reprodukálható módszert arany nanorészecskék szintézisére a kakaó kivonatának redukáló és stabilizáló szerként történő felhasználásával. E cikk irodalomjegyzékében szerepel Stephen C. Davis és Robert Perez (Miami, USA) cikke, amelyben a sebkezelésben szerepet játszó kozmetikai és természetes termékek között foglalkoznak a kakaóval is, s azt írják, hogy külső alkalmazása számos előnnyel jár, beleértve az égési sérülések nyugtatását, a bőrsebek fertőtlenítését és a bőrhidratáló hatását. A kakaó lenyelése összefüggésbe hozható az ultraibolya (UV) sugárzás által kiváltott bőrpír elleni fényvédelemmel, valamint javítja a bőr vérkeringését és a bőr hidratáltságát. A kutatások kimutatták, hogy a flavanoidok, amelyek másodlagos növényi anyagcseretermékek, s amelyek megtalálhatók a kakaóban, valamint számos gyümölcsben és zöldségben, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. Létezik olyan tanulmány is, amely kimutatta, hogy a flavanolban gazdag kakaó fogyasztása jelentősen megnövelte a bőr mikrocirkulációját, ugyanakkor korlátozott számú tanulmány áll rendelkezésre a topikális alkalmazásáról – állították 2018-ban a szerzők.
Persze csokoládé és csokoládé között is van különbség. És most nem arra gondolok, hogy az úgynevezett fehér csokoládék nem tartalmazzák a csokoládék egyik legfőbb alapanyagát, a kakaó-szárazanyagot. (Általában kakaóvajból, tejszárazanyagból, cukorból, tejzsírból és lecitinből hozzák létre.) A szinté ausztrál Cosmos Clinic egyik blogbejegyzésének szerzője arról ír, hogy a táplálkozás döntő szerepet játszik a sebészeti beavatkozások során keletkező hegesedés megelőzésében. Egyes élelmiszerek olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek javíthatják a sebgyógyulást és erősíthetik a szövetet, míg mások gátolhatják a bőr helyreállítási folyamatát, növelhetik a fertőzések kockázatát és meghosszabbíthatják a gyógyulást. Négy dolgot sorolnak fel, amelyet kerülni kell ebben a vonatkozásban (is):
- Cukor
- Nitrátban gazdag ételek
- Alkohol
- Koffein (egy tábla csokoládé 80 mg-ot tartalmaz)
Logikus, hogy különösen az ilyen tartalmú, illetve ilyen anyagokkal töltött csokoládék vannak rossz hatással a gyógyulási folyamatra. Például a magas cukor- és finomított szénhidráttartalmú ételek ronthatják a kollagén és az elasztin minőségét (ezt a folyamatot glikációnak nevezik). A kollagén és az elasztin egy rostos hálózatot alkotnak, amely szerkezetet, tartást és rugalmasságot biztosít a bőrnek, s kulcsszerepet játszik a sebgyógyulás minden fázisában. Ha nagy mennyiségű cukrot fogyasztunk, a kollagén és az elasztin lebomlását kockázatjuk, növelve a mellékhatások, például a hegszövet (hipertrófiás vagy keloid hegek) kialakulásának esélyét.
Az alkohol – egyebek mellett – közvetlenül befolyásolja a bőr helyreállításához szükséges tápanyagok felszívódását műtéti seb után. Károsítja a gyomrot és a beleket borító sejteket, így ezek a tápanyagok nem juthatnak el a véren keresztül a seb helyére. Rontja a fehérjék felszívódását is, amelyek aminosavakká alakulnak az optimális kollagénszintézis érdekében. A kollagén létfontosságú a sebgyógyulás minden fázisában, mivel annak hiánya lelassíthatja a gyógyulási időt, ronthatja a hegek megjelenését és befolyásolhatja általános jólétét. (Az alkohol és a sebkezelés kapcsolatával tavaly szilveszterkor foglalkoztam a Sebkezelő Blogban.)
Jean Anthelme Brillat-Savarin, francia jogász, politikus és gasztronómus meglátása szerint: „Mi az egészség? Csokoládé!”. Úgy tűnik, ebbe beletartozik a sebkezelés-sebgyógyulás kérdésköre is.
Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.
Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!
Megosztás:
| Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé! |
Ehhez:
Várjuk online jelentkezését! vagy kérjük, |
Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!