A Sebkezelés Blog archívuma - 13

A világon egyre szaporodik a noninvazív kozmetikai beavatkozások iránti igény, de a mellékhatásokról nem sok szó esik az olyan meglévő adatbázisok ellenére sem, mint a MAUDE. Innen, a Manufacture and User Facility Device Experience adatbázisból származó adatok feldolgozása alapján jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy a cryolipolysis (zsírfagyasztás) teszi ki a mellékhatásokkal járó noninvazív kozmetikai beavatkozások jelentős részét – tudósított október 3-án a Medicalonline.hu. A Lasers in Surgery and Medicine c. folyóiratban megjelent közlemény szerint az ilyen testkontúr beavatkozások leggyakoribb mellékhatása a paradox hiperplázia volt 73,2%-kal, ilyenkor a cryolipolysis területén plusz zsírszövet alakult ki. Mi is ez a cryolipolysis (kriolipolízis) és van-e kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erről szól mostani blogbejegyzésünk.

A homlokba injekciózott botulinum toxin (BTX) segíthet egyes pszichés betegségek kezelésében – tudósított szeptember 26-án a Medicalonline.hu. A Semmelweis Egyetem kihelyezett német tagozata, az Asklepios Campus Hamburg, valamint a Hannoveri Orvosi Egyetem kutatói úgy találták, hogy a vizsgálatba bevont ún. borderline személyiségzavarban szenvedő, botoxolt nőknél csökkent az agy negatív érzelmek feldolgozásáért felelős területének aktivitása. Mindez megerősíti azokat a korábbi eredményeket, amelyek szerint a BTX hasznos lehet a mentális problémák, például a depresszió és a szorongás kezelésében is. Vajon gyümölcsöző az alkalmazása a sebkezelésben is? – erre keressük a választ ebben a blogbejegyzésben.

Nem futhat tovább az a reklám, ami a közösségi médiában népszerűsítette a Gordon Ramsay nevével fémjelzett gint – adta hírül szeptember 21-én a Kreativ.hu. A brit reklámhatóság azért döntött így, mert a hirdetés szövege kiemelten foglalkozott az ital egyik összetevőjével, a mézbogyóval, amelyről ezt írták: „több antioxidáns van benne, mint az áfonyában, több kálium, mint a banánban és több C-vitamin, mint a narancsban. Az íze pedig olyan, mint az áfonya, a szilva és a szőlő keveréke.” Ez a szöveg élesen szembe megy a helyi szabályozással azzal kapcsolatban, hogy milyen tápanyaginformációkat lehet megosztani az alkoholos termékekről. Bevallom, még sohasem hallottam erről a növényről, de a hír felkeltette az érdeklődésem, különösen abban a vonatkozásban, hogy van-e valamilyen kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz?

Egy az 1980-as években kifejlesztett gyógyszer tényleg segít a hajhulláson – tudósított szeptember 18-án az Mfor.hu. Az értágító hatású minoxidilt az 1950-es években fejlesztették ki, s 1979-től engedélyezték az Egyesült Államokban tabletta formában a magas vérnyomás kezelésére. Már a klinikai vizsgálatok alatt kiderült, hogy nem várt mellékhatásként sok páciens újraindult hajnövekedésről, dúsabb hajkoronáról számolt be. E friss cikk nyomán döntöttem úgy, hogy a következő blogbejegyzés témájául a minoxidil és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait választom.

Július elején járta be a hazai sajtót (pl.), hogy néhányan egy úgynevezett ayahuasca szeánszon vettek részt a Siklós-közeli vokányi tisztáson, amelyet követően egy ismert („celeb”) hölgy borda- és csigolyatörést, valamint tüdősérülést szenvedett el. Mindez azért idéződött fel bennem, mert szeptember 6-án Joana Gonçalves (Covilhã, Portugália) és munkatársai a Molecules folyóiratban „Evaluation of the In Vitro Wound-Healing Potential of Ayahuasca” („Az ayahuasca in vitro sebgyógyító potenciáljának értékelése”) címmel publikálták az ayuahuascával kapcsolatos eredményeiket. E két dolog adja tehát az apropóját annak, hogy röviden áttekintsük e főzetnek a sebkezelés – sebgyógyulás területén történő alkalmazhatóságáról szóló információkat.

A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot – adta hírül szeptember 4-én a Házipatika.com. Szegedi kutatók olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, s amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Amikor megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik. A szakemberek bíznak abban, hogy a mostani alapkutatásuk elvezethet a klinikai alkalmazásig is. Sok sikert kívánunk nekik ehhez, mi pedig használjuk fel e beszámolót arra, hogy megnézzük az arany és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolódási pontjait! Annál is inkább, mert ez év januárjában, az ezüsttel foglalkozó blogbejegyzésben tulajdonképpen ígéretet is tettem erre.

Augusztus 23-án jelent meg egy cikk a Medicalonline.hu-n, amelyben Szeszák Ferenc a vinpocetin használatát tekinti át a háziorvosi praxis speciális szempontjai szerint, kitérve a csoportpraxisok többletlehetőségeire. A téma aktualitását többek között az adta, hogy ez a magyar fejlesztésű szer (a Cavinton) bekerült az újonnan megjelent, demenciákat tárgyaló egészségügyi szakmai irányelv terápiás ajánlásai közé. Nekünk pedig apropót ad ahhoz, hogy áttekintsük a vinpocetin és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását.

A nyálban, illetve az abban található váladékban lévő anyagok gyorsíthatják a gyógyulást – írta augusztus 17-én megjelent cikkében a Házipatika.com. Az írás idézi Ole Sorensent, a svédországi Lund Egyetem kutatóját, aki szerint „A szájüregből származó nyál, illetve váladék fehérvérsejteket is tartalmaz, és ezek tulajdonképpen a szervezetünk első védelmi vonalát képezik a kórokozókkal szemben. A fehérvérsejtek képesek (egyszerűen fogalmazva) csapdába ejteni és elpusztítani a mikrobákat, ráadásul a szájüregi váladékban található fehérvérsejtek hatékonyabban végzik ezt a feladatot, mint a szervezet más részein lévők”. Kitér arra is, hogy a sebek nyalogatása ösztönös reakció, amely az állatvilágban is megfigyelhető, és kedvezően hathat a gyógyulásra. A nyálban olyan vegyületek is találhatók (a fehérvérsejtek mellett), amelyek a bőrrel érintkezve fertőtlenítő és antibakteriális hatásúak, tehát megvédhetik a sebeket attól, hogy elfertőződjenek. Ezen a héten tekintsük át tehát a (szak)irodalmat az emberi nyálnak a sebgyógyulásban betöltött szerepéről!

A VPS13C gén lehet a Parkinson-kór kialakulásának egyik oka – adta hírül július 28-án a Medicalonline.hu. A Yale Egyetem kutatói leírták például, hogy e gén hiánya hogyan befolyásolja a lizoszómák lipidösszetételét és tulajdonságait. Amennyiben ez az elváltozás az agyban történik, neuroinflammációt idéz elő, amit már több tanulmány is leírt, de az eredetével, kiváltó okával mindeddig nem voltak tisztában. Nézzük meg röviden a „reszkető bénulás” (paralysis agitans) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát! Az elsőként egy angol gyógyszerész, sebész, geológus, paleontológus és politikai aktivista, James Parkinson (1755–1824) által leírt, lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség első tünetei a legtöbb betegnél 50-60 éves korban kezdenek mutatkozni...

Július 22-én jelent meg a PubMed.com-on Peikun Xin (Kanton, Kína) és munkatársai „Natural Soybean Milk-Derived Bioactive Coatings for Enhanced Wound Healing” („Természetes szójababtejből származó bioaktív bevonatok a fokozott sebgyógyulásért”) című tanulmányának a kivonata. Eredményeik azt mutatják, hogy a szójababtej (SBM) jó biokompatibilitással és biológiai aktivitással rendelkezik. Hatékonyan megköti az intracelluláris reaktív oxigénfajtákat, jelentősen fokozza a hámsejtek migrációját és javítja az angiogenezist, ezáltal felgyorsítja a szöveti remodelinget. Az állatkísérleteik adatai megerősítették, hogy az SBM bioinspirált bevonat hatásos lehet a bőrsebek regenerációjában. E heti témánk legyen hát a szójabab és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolódási pontjainak áttekintése!