Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Jardiance Forgalomba hozatali engedélyt kapott a Jardiance® (empagliflozin), amely az első és jelenleg egyetlen engedélyezett készítmény a tünetes krónikus szívelégtelenségben szenvedő felnőtt betegek kezelésére, az ejekciós frakciótól függetlenül – adta hírül a múlt héten a Medical Online. Mi is ez a hatóanyag, amely az angol nyelvű Wikipédia szerint amellett, hogy egy antidiabetikus szer, amelyet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek glükózkontrolljának javítására használnak, a 2-es típusú diabéteszes és megállapított szív- és érrendszeri betegségben szenvedő felnőttek szív- és érrendszeri eredetű halálozási kockázatának csökkentésére, valamint a szívelégtelenségben szenvedők halálozási és kórházi kezelési kockázatának csökkentésére is szolgál, s mi köze van a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Aszpirin Április 26-tól nem ajánlják az Egyesült Államokban a 60 éven felülieknek, hogy a szívkoszorúér-betegségek megelőzésére aszpirint szedjenek – számolt be az amerikai betegségmegelőzési akciócsoportnak a JAMA c. folyóiratban megjelent közleményére hivatkozva a Qubit.hu. A US Preventive Services Task Force szerint a szer ugyan csökkenti az ilyen betegségek valószínűségét, azonban bélrendszeri, koponyaűri vérzéseket okozhat, és növelheti a vérrögök okozta szívinfarktusok előfordulásának valószínűségét. A 40 és 59 éves kor között továbbra is jónak tartják a szedését. Sem a hazai beszámoló (sem a Wikipédia) nem tér ki a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum acetylsalicylicum néven szereplő acetilszalicilsavnak, illetve az aszpirinnek a sebkezelésben és a sebgyógyulásban való alkalmazhatóságáról. A témába való rövid betekintést vállalja magára a mostani blogbejegyzés.

Szerző: Várhegyi László

Pisztácia Április közepén vált online, még a Fitoterapia c. folyóiratban történő megjelenése előtt olvashatóvá az Amel Boudjelal (M'sila, Algéria) által vezetett, algériai és olasz kutatócsoport tanulmánya a Pistacia vera sebgyógyító hatásáról. E heti blogbejegyzésünk témájául válasszuk tehát az Iránban „mosolygó”, Kínában „boldog” diónak nevezett pisztácia (vagy pisztáciafa) felhasználását a sebkezelésben! A mediterrán növény a szömörcefélék családjába tartozik, legismertebb faja a cikkben említett P. vera, amelynek olajokban gazdag magját fogyasztják. Éjjel szüretelik, mert nappal a munkásokra káros hatású illóolajokat bocsát ki. Napjainkban a növény termesztésében az USA, Irán és Törökország jár az élen, ez a három ország adja a világtermelés 95%-át.

Szerző: Várhegyi László

Kecske Egy érdekes tudósítás jelent meg április 14-én a Nature.com-on. A beszámoló szerint indiai kutatók hatékony technikákat dolgoztak ki bioanyag kinyerésére a kecske intesztinális (bél) szöveteiből. Ez az anyag képes volt regenerálni a sejteket és gátolni a specifikus patogén baktériumok növekedését. A kutatók szerint az ilyen bioanyagból olyan vázszerkezeteket (scaffoldokat) lehet készíteni, amelyek potenciálisan hasznosak lehetnek bőrsebek gyógyítására és szövetépítésre. Az utarakhandi Indian Institute of Technology és az odishai National Institute of Technology tudósai egy vágóhídról gyűjtötték össze a kecskebél nyálkahártyájának hulladékát. Ezt követően speciális decellularizációs protokollokat fejlesztettek ki a sejtmátrixok kinyerésére. Hermant Singhnek és munkatársainak ez az új tanulmánya adja az apropót ahhoz, hogy ezen a héten a kecskék és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát tekintsük át röviden.

Szerző: Várhegyi László

Polipropilén háló A The Guardian online kiadására hivatkozva április 6-án jelent meg a magyar médiában (pl. a Portfolio.hu-n) a tudósítás arról, hogy először találtak műanyag mikroszemcséket élő emberek tüdejének a mélyén. A műtéten átesett páciensek tüdejében talált mikroszemcsék közül a leggyakoribb a csomagolóanyagokban lévő polipropilén (PP), valamint a palackgyártáshoz használt PET volt. Ez utóbbi anyaggal már foglalkoztam egy korábbi blogbejegyzésben, így most e hír apropóján a polipropilén és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát tekintem át. Ellenállása, alakíthatósága miatt a PP-t széles körben alkalmazzák a gyógyítás és az orvostechnika területén is. Megtalálhatók a laborokban, tartályok alapanyagaként és a különböző eszközök alkatrészeiben is. Legismertebb felhasználási módja a (Prolene) sebészeti varróanyag.

Szerző: Várhegyi László

Strucc Kisebbfajta szenzációnak számít, hogy a svédországi Lund Egyetem biológusai nemrégiben arról adtak tájékoztatást, hogy sikerült megfejteniük egy rejtélyt: a struccok nyakát az evolúció egy még kevéssé ismert hajtóereje, a termoreguláció kényszere nyújtotta ilyen hosszúra. Tehát a nyak funkciója a hőszabályozás – tudósított a múlt héten a New Scientist cikkére hivatkozva Qubit.hu. Ez az egyelőre preprintként olvasható kutatás adja az apropóját annak, hogy a mostani blogbejegyzésünkben a struccoknak a sebkezelés tudományához való esetleges kapcsolódását vizsgáljuk meg. Rendszeres olvasóink már előre sejthetik, bizony, van ilyen kapcsolódási pont.

Szerző: Várhegyi László

A-vitamin Egereknél 99 százalékos hatékonyságot mutatott egy új fogamzásgátló tabletta, amelyet férfiak részére fejlesztettek ki – adta hírül több hazai portál, például a Házipatika.com a múlt héten. A szert a Minnesotai Egyetem kutatói fejlesztették ki. Elmondásuk szerint a hatóanyag az emberi szervezet és az A-vitamin kölcsönhatását célozza, ez utóbbi nélkülözhetetlen a termékenységhez. A kísérleti vegyület blokkolja a sejtekben a vitamin egyik formájához való kötődésért felelős fehérjét, így hosszan tartó, de még visszafordítható sterilitást idéz elő. A külföldi honlapokon is továbbkutakodva kiderül, hogy a retinsav receptor alfa (RAR-α) néven ismert fehérjéről van szó. A RAR-α egyike a három hasonló funkciójú fehérjének, és a remények szerint szelektív blokkolása elegendő ahhoz, hogy hosszan tartó, de visszafordítható sterilitást váltson ki, miközben alig vagy egyáltalán nem okoz mellékhatásokat. Szurkoljunk együtt, hogy minél előbb kereskedelmi forgalomban kapható termék váljék belőle, de addig is e tudományos előrelépés apropóján nézzük meg, hogy hogyan kapcsolódik az A-vitamin a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz!

Szerző: Várhegyi László

Timolol Az elmúlt héten vált online is elérhetővé Waldemar Elikowski (Poznań, Lengyelország) és munkatársainak a szemészeti timolol-terápia során fellépő bradycardiáról (lelassult szívverésről) korábban megjelent tanulmányának teljes szövege. Ez adja az apropóját annak, hogy a mostani blogbejegyzés témájául a timolol és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását válasszuk. A béta-adrenerg receptor antagonistát szájon át magasvérnyomás, anginás fájdalom és szívritmuszavarok kezelésére használják. Alkalmazása kiterjed migrénes fejfájás és tremor kezelésére is. 2019-ben ez volt a 160. leggyakrabban felírt gyógyszer az Egyesült Államokban, több mint 3 millió recepttel. Még 2013-ban a JAMA Dermatology c. folyóiratban jelent meg Liza R. Braun (Miami, USA) és munkatársainak esettanulmánya, amely szerint a nem gyógyuló krónikus sebek reagálhatnak a topikális timololra.

Szerző: Várhegyi László

Agárkosbor 2022-ben az agárkosbor (Anacamptis morio) érdemelte ki az Év Vadvirága címet – adta hírül a versenyt szervező Vadonlesők közössége TE Facebook-oldala. A védett növény a mocsári békaliliomot és a csillagőszirózsát megelőzve vált méltóvá e cím viselésére. Megérdemli tehát, hogy ezen a héten ennek a lágyszárú, évelő növénynek a terápiás hatásaival foglalkozzunk, s megnézzük, van-e valamilyen kapcsolata a sebkezelés-sebgyógyulás tudományával. Az agár kosbor, agár sisakoskosbor vagy agármony, régebben szentgyörgyi virág, meresztőfű, embererő, nőszőfű nevet is viselő, április-júniusban virágzó növény réteken, nedves homoki gyepekben és sztyeppéken él. Európában, a Közép-Keleten és Észak-Afrikában honos. A görög anakampto szó jelentése „hátrahajolt”, ami a virág sarkantyú formájára utal.

Szerző: Várhegyi László

Ukrajna Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A hatalmas emberi áldozatokat és anyagi károkat okozó háború a jelen blogbejegyzés írásakor is javában tart. Aki csak teheti megmozdult, hogy valamely formában támogassa a hazájukat elhagyni kényszerülő menekülteket. Mi pedig a sebkezeléssel és sebgyógyulással foglalkozó ukrán tanulmányok rövid szemlézésével fejezzük ki szolidaritásunkat a háború érintettjeivel, s kiemelten a 2009-ben alapított Ukrán Sebkezelő Társaság (UWTO, Всеукраїнська громадська організація «Лікування Ран») tagjaival. A dolgom viszonylag könnyű, hiszen az Mskt.hu portál naponta szemlézi a tudományos híreket, s közte időnként felbukkannak ukrán szerzők cikkei is.

Szerző: Várhegyi László

Koffein A múlt héten jelent meg egy tudósítás a Medicalonline.hu-n, amely szerint a kanadai McMaster University kutatói megfejtették a koffein érvédő hatásának biokémiai hátterét. A Nature Communications folyóiratban közölt cikkükben tisztázták, hogy a koffein (1,3,7-trimetilxantin) és származékai a SREBP2 fehérje aktivitásának blokkolásán keresztül érik el ezt a hatást. Akit részletesebben is érdekel a téma, az a fenti linkek valamelyikén tovább böngészhet, mi pedig használjuk a hírt kiindulópontként ahhoz, hogy röviden áttekintsük a koffein és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását! A kérdéskört a mostani szilveszterre időzített, a csokoládéval foglalkozó blogbejegyzésemben már érintettük. Az ausztrál Cosmos Clinic cikkére hivatkozva megemlítettem, hogy a táplálkozás döntő szerepet játszik a sebészeti beavatkozások során keletkező hegesedés megelőzésében.

Szerző: Várhegyi László

Emu Február 11-én jelent meg a Glam.com portálon Jenn Sinrich írása az emuolaj használatának a bőrre, a hajra és a test egyéb részeire gyakorolt kedvező hatásáról. Sőt egy houston-i bőrgyógyászra, Kemunto Mokaya-ra hivatkozva azt is állítja, hogy az emuolajat hatékonyan használták az égési sebek gyógyulásának felgyorsítására, beleértve a lábfejen, lábszáron, fenéken és más nehezen gyógyuló helyeken kialakuló fekélyeket, valamint a sugárterápia által okozott dermatitist is. Mondanom sem kell, hogy a cikk felkeltette érdeklődésemet, s arra ösztönzött, hogy ezt válasszam a Sebkezelés Blog eheti témájának.

Szerző: Várhegyi László

Radar A múlt héten jelent meg a tudósítás több hazai médiumban (így például a Medicalonline.hu-n), hogy a Sidney-i Egyetem kutatói egy olyan radart fejlesztettek ki, amelyet akár az egészségügyben is hasznosítani lehet. A fejlett fotonikus radar olyan érzékeny, hogy az objektumok helyét, sebességét és/vagy orientációját akár hüvelykes pontossággal is meg tudja határozni. A szerkezet tehát a kórházakban légzés- és pulzusfigyelőként, illetve az intézményen belüli mozgások nyomon követésére is szolgálhat. S vajon megjelent már a radartechnológia a sebkezelésben is? Erről szól az e heti bejegyzésünk.

Szerző: Várhegyi László

Cickafark A múlt héten számos hazai médium (köztük pl. a Házipatika.com) adta hírül, hogy a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a 2022-es év gyógynövényének a cickafarkat választotta. Jóllehet a Magyar Gyógyszerkönyvben a közönséges cickafark (Achillea millefolium) szerepel, hazánkban főként az elterjedtebb mezei cickafark (Achillea collina) virágos hajtását gyűjtik és használják. A Társaság közleménye szerint e gyógynövény teáját gyomor- és bélgörcsökkel járó emésztési panaszokenyhítésére, valamint étvágyjavítóként és menstruációs fájdalmak esetén használják. Külsőleg nőgyógyászati, húgyúti és végbéltáji gyulladások esetén és felületi sebek kezelésére alkalmazzák. Ilymódon már meg is van az apropója a Sebkezelés Blog következő bejegyzésének, annál is inkább, mert pont egy éve egy cikksorozat formájában visszafelé haladva áttekintettük az év gyógynövényeinek a sebkezeléssel-sebgyógyulással való kapcsolódási pontjait a 2013-as máriatövissel bezárólag.

Szerző: Várhegyi László

Enset Egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer – adta hírül a múlt héten a BBC News tudósítása nyomán több hazai portál, köztük például a Medical Online is. Egy az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis az Etiópián kívül szinte ismeretlen enset (Ensete ventricosum), amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában. Jóllehet a világon, így hazánkban is szinte teljesen ismeretlennek számít az abesszin vadbanán, a sebkezelés – sebgyógyulás területével foglalkozó (szak)irodalomban már találhatunk néhány utalást rá. Hogy melyek ezek? – ezt tekinti át röviden ez a blogbejegyzés. Az angol nyelvű Wikipedia szerint először egy híres skót utazó, James Bruce készített róla leírást és meglehetősen pontos rajzokat 1769-ben.

Szerző: Várhegyi László

Titán-dioxid Mintegy két hete jelentették be, hogy az Európai Bizottság betiltotta a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként (E171) történő használatát. A tilalom július elején lép majd életbe. A döntést az indokolta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tavaly május elején közzétett szakvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a TiO2 a továbbiakban már nem tekinthető biztonságosnak ahhoz, hogy a vegyületet élelmiszer-adalékanyagként használják. Több mint kétszáz év telt el azóta, amióta a titánt William Gregor cornwalli pap és amatőr ásványkutató először feldezte 1791-ben. (Eredményeit figyelmen kívül hagyták, s a titánt a neves német kémikus, Martin Heinrich Klaproth fedezte fel újra 1795-ben.) Az azóta eltelt időszakban ennek az átmeneti fémnek és vegyületének a felhasználási köre egyre csak bővült, beleértve a sebgyógyulás gyorsításában történő felhasználását is. Meglátjuk, hogy élelmiszer-adalékanyagként történő alkalmazásának (uniós) tiltása kihatással lesz-e a sebkezelés tudományára.

Szerző: Várhegyi László

Ezüst pénz Még a múlt év végén egy az ezüstnek a sebgyógyulásban betöltött szerepével, illetve az erre a célra történő használatának történelmével foglalkozó blogbejegyzés jelent meg a WoundSource portálon. Ez a cikk, illetve az a körülmény, hogy a sebkezelő társadalom januárt az ezüst biztonságos alkalmazása hónapjának nyilvánította, adja az apropóját annak, hogy ezúttal a „WoundSource Practice Accelerator” által jegyzett írásra alapozva, de annál részletesebben e témakör történeti vonatkozásaival foglalkozzak. Hippokratész ezüstkészítményeket használt a fekélyek kezelésére és a sebgyógyulás elősegítésére. A macedónok ezüstlemezeket alkalmaztak a jobb sebgyógyulás érdekében, talán ez volt az első kísérlet a műtéti fertőzések megelőzésére vagy kezelésére. Az ezüst-nitrátról szóló első feljegyzés egy Rómában kiadott gyógyszerkönyvből származik (i. e. 69).

Szerző: Várhegyi László

Csattanó maszlag Még az elmúlt év végén, december 29-én tudósított az Index.hu arról, hogy egy élelmiszerlánc a csattanó maszlag lehetséges jelenléte miatt visszahívja egyik termékét a boltjaiból. Ez a rövid hír késztetett arra, hogy megnézzem, vajon van-e ennek a mérgező gyomnövénynek kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz. Minden bizonnyal igen, hiszen például szerepel a 139, sebgyógyulásra hatásosnak tartott iráni gyógynövény között. A maszlagot (Datura nemzetség) a chumash indiánok érzéstelenítőként használták „csontkötésre”, sebek, zúzódások és aranyér kezelésére, valamint „vérfrissítésre”. A navahóknál a szárított gyökereket szertartások alkalmával lázcsillapítóként rágták meg, míg a levélforrázatát sebgyógyító szerként használták „a juhok kasztrálásából származó sebek mosására”. Az ájurvédikus orvostudományi rendszer a D. stramoniumot értékes terápiaként írja le számos emberi betegség, például sebek, fekélyek, reuma, láz, gyulladások, asztma és fogfájás esetén.

Szerző: Várhegyi László

Lencse A lencse (Lens esculenta) „adas” néven már Avicenna (980-1037) Kánonjában is szerepel, mint az egyik növényi szer a felhólyagosodás utáni égési sebek kezelésére. A 23% fehérjét és kevesebb, mint 1% zsírt tartalmazó lencse (Lens) a hüvelyesek közé tartozó növénynemzetség. Az egyik legrégebbi és legmegbecsültebb élelmiszernövény a Mediterráneumban, valamint Elő- és Közép-Ázsiában őshonos. Neve a latin lens szóból származik, és valóban, olyan alakú, mint a dupla konvex optikai lencse, amely e növényről kapta a nevét. Éppen az alakja miatt vált a születés és a halál körforgásának a jelképévé a zsidó vallásban. Hogy hogyan kapcsolódik a növény a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? Például úgy, hogy a páciens odafigyel a táplálkozására. A sebbel élőnek a korábbinál több kalóriára és tápanyagra van szüksége, hogy segíteni tudja a gyógyulási folyamatokat. Például a fehérje biztosítja az izmok felépítését és a bőr regenerációját.

Szerző: Várhegyi László

Csokoládé A csokoládénak a sebkezelésben betöltött szerepéről magyar nyelven alig található valami az Interneten. Létezik csokoládé ízű, krónikus sebekben, fekélyekben, égési sérülésekben a sebgyógyulás elősegítése érdekében, valamint dekubituszban alkalmazható tápszer, vagy olyan szintén csokoládé ízű gyógyászati célra szánt élelmiszer, amely a sebgyógyítás terén mutatott kiváló tulajdonságai mellett a tavaszi fáradtság megelőzésére és az immunrendszer támogatására is kiválóan alkalmas. Ugyanakkor olvashatunk arról is, hogy a kakaóbab hasznos a gyors sebgyógyuláshoz, vagy hogy a kakaóextraktumokat megbízhatónak tartják a terápiás sebgyógyító tulajdonságaik miatt a természetes gyógyszerek gyártásában. A kakaókivonatok segítenek megakadályozni a különböző típusú fertőzések kialakulását a szervezetben. Átfogó hazai tanulmány azonban nem készült, legalábbis én nem találtam ilyet.

Szerző: Várhegyi László

Torma virág A Sokszínűvidék december 12-én szentelt egy cikket a tormának, amelyet gyógy- és fűszernövényként a magyarok terjesztettek el Európában. A hagyományos orvoslában mind a gyökerét, mind a leveleit használták. Csak később vált ételízesítővé. A tormatinktúrából készített borogatást üszkösödő sebekre is javasolták, ami a friss sebre téve azonnali enyhülést eredményez, illetve gyorsítja a gyógyulást. Persze nem minden fájdalom nélkül… Emellett a benne található fitoncidok megölik a gennyesedést okozó baktériumokat. Zsenge levelével fájós sebeket lehet borogatni. A téma kapcsán említsük meg a glikozid vegyületek csoportjába tartozó glükozinolátot, a szinigrint is. A brokkoliban és a fekete mustárban is megtalálható anyag aránya a torma kifejlett gyökerében 83%-os. A szinigrin felelős a mustár és a torma csípős ízéért, s meglehet, a sebgyógyító tulajdonságaiért is.

Szerző: Várhegyi László

D-vitamin A hazai szakemberek új ajánlást fogalmaztak meg az októbertől-márciusig tartó időszakra, illetve a legyengült állapotban, például koronavírusos betegség esetén javasolt D-vitamin pótlásra – tájékoztatott a Semmelweis.hu. A legújabb tudományos kutatásokra alapozva a napi dózis nem változott, de a szükséges mennyiségű vitamint – egészséges felnőtt 2000 NE vitaminigényével kalkulálva – akár heti egy alkalommal (14 ezer) vagy havi egyszeri adagban (60 ezer) is lehet pótolni. A témában nyilatkozó professzor azt is kiemelte, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és az emlőrák – megelőzésében, valamint a daganattúlélésben, illetve az autoimmum betegségek elleni küzdelemben is. És a sebgyógyulásban? – erre keressük a választ az e heti blogbejegyzésben.

Kövessen bennünket:

Megosztás:

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!