Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Útiparéj Május 5-én jelent meg a Journal of Inflammation Research c. folyóiratban Teklie Mengie (Debre Tabor, Etiópia) és munkatársainak cikke, amelyben az Achyranthes aspera levelének 80%-os kivonata frakcióinak sebgyógyító- és gyulladáscsökkentő aktivitását vizsgálták patkányokban. Ez a publikáció adja az apropóját annak, hogy röviden bemutassam az útiparéj kapcsolatát a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz. De mi is a növény, amely szerepel a tradicionális japán (kampo) és apamarga néven az indiai medicina fontosabb gyógynövényeinek listáján? Egy világszerte elterjedt gyomnövény. Gyógyászati célokra elsősorban a magas szintű polifenolt, flavonoidot és antioxidánsokat tartalmazó gyökerét használják fel. A hagyományos gyógyítók szerint a gyökérkivonat hozzáadása bármely gyógynövényalapú gyógyszerhez adva növeli annak hatását. Alkalmazási területei a homeopátiában: hasmenés, vérhas, vizelethajtó, menorrhágia, asztringens, kutya- és kígyómarás, bőrbetegségek.

Szerző: Várhegyi László

Artemisia vulgaris A fekete üröm (Artemisia vulgaris, common mugwort) különböző illóolajokat (kámfort, cineolt, borneolt, tujont), flavonoidokat, triterpéneket és kumarin-származékokat tartalmaz. A „gyógynövények anyját” bélféregűzőként is használták, ezért időnként összetévesztik azzal a szintén az őszirózsafélék közé tartozó fehér ürömmel, amelynek gyógyászati felhasználásáról és a sebkezeléshez való kapcsolódásával már foglalkoztam korábban. Teája kiváló étvágyjavító és epeműködést serkentő, de használják görcsoldóként és bélféregűzőként is. Gyökerének főzetét a népgyógyászatban erősítőként, görcsoldóként, epilepszia és hisztéria ellen használják. Külsőleg reuma ellen és a sebek gyógyítására is . Enyhíti a hegek vagy égések okozta viszketést. Az ájurvédában szívpanaszok, nyugtalanság, rosszullét és rossz közérzet ellen alkalmazzák. Kínában hagyományosan a kolerát és a leprát is kezelték vele, „Ai Hao” néven ismert illóolaját fekélyek és hasmenés gyógyítására írják fel.

Szerző: Várhegyi László

Bordáskel A Brassica rapa subsp. chinensis-nek, e kelkáposztával rokon növénynek flavonoid és mustárolaj tartalma miatt antibiotikus, tisztító hatást tulajdonítanak. Szinte nincs kalóriatartalma (mivel a 95%-a víz), viszont a vitamin- és nyomelem tartalma kiemelkedően magas. Gazdag C- és K-vitaminban, béta-karotinban, folsavban, emellett számos fontos ásványi anyagot tartalmaz. Antioxidánsai fontos szerepet játszanak a rákmegelőzésben és a koleszterinszint csökkentésében. A keleti gyógyítók már az ókorban használtak káposztalevet a nehezen gyógyítható sebek kezelésére. A friss leveleket égési sérülések kezelésére használták. Különösen hatékonynak bizonyult a tojásfehérjével való keverése. A tibeti szerzetesek pak choi-alapú gyógyszereket használtak gyulladáscsökkentésre és a rák ellen. Európában az 1800-as években jelent meg. Sebgyógyító hatásának tudományos vizsgálata és igazolása még várat magára. Az Advancedtissue.com a Healthline-ra hivatkozva azt javasolja, hogy a sebgyógyulás gyorsításához a sötét levelű zöldségek közül a hínár, a kelkáposzta, a spenót, a petrezselyem és a zöldbab mellett szerepeljen a pak choi is.

Szerző: Várhegyi László

Coco-de-mer A Föld Napja alkalmából egy veszélyeztetett fajnak, a tengerikókusznak (Lodoicea maldivica vagy coco-de-mer) a sebkezeléshez való kapcsolatával foglalkozunk. 2012-ben a Journal of Botany folyóiratban jelentek meg Stephen Blackmore-nak (Edinburgh, Egyesült Királyság) és nemzetközi kutatócsoportjának megfigyelései a L. maldivica morfológiájáról, beporzásáról és termesztéséről. Ebben azt is megemlítik, hogy a növényt az ott élő emberek számos módon hasznosították. Leveleiből nádtetőt készítettek, amelyek alkotóelemeit a levelek ereiből készült cérnával varrtak össze. Készítettek belőle kosarakat, kalapokat és szőnyegeket, sétabotokat és még sok mást. Dióját edényként használták. Az éretlen dió belsejében található zselét csemegének tekintették, míg a fiatal levelek indumentumát (a növényt borító szőrök összességét) párnák és matracok tömésére, illetve sebgyógyításra használták.

Szerző: Várhegyi László

Selymes döglégy Egy a közelmúltban megjelent cikk adja az apropóját annak, hogy röviden bemutassuk a lárvaterápiát. A bakteriális szennyeződés, az antibakteriális rezisztencia és más kapcsolódó tényezők miatt késleltetett sebgyógyulás nagy gondot okoz a krónikusan fertőzött sebekkel küzdő betegek kezelésében. A lepedék eltávolításának, az ún. debridementnek az egyik módja – a mechanikai és a kémiai mellett – a maggot-terápia. A Calliphoridae (fémes- légyfélék) család bizonyos lárváinak gyógyászati tulajdonságai már régóta ismertek. Hosszú és jól dokumentált történelme van; az ausztrál őslakosok és a maják kultúrájában egyaránt ismert volt, de a reneszánsz időkben is alkalmazták.

Szerző: Várhegyi László

Ózongenerátor Ana Paula Anzolin (Passo Fundo, Brazília) és munkatársai 2020-es cikkének konklúziója egyben e blogbejegyzés összegzése is lehetne: Az ózon gáz halmazállapotú vagy olajok formájában történő helyi alkalmazása kiemelkedő a szövetek helyreállításának kezelésében, mivel elősegíti a sebgyógyulást, valamint antimikrobiális, immunológiai, antioxidáns és oxigénellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Az ózonozott olaj hatékonysága integratív terápiát jelenthet a szöveti elváltozások kezelésében, különösen olyan betegeknél, akik olyan kórképekkel rendelkeznek, mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés és az öregedési folyamat. Olyan betegségek esetén, mint a fekélyek vagy az aftás szájgyulladás, az ínygyulladás és a dermatitis, az ózonozott olaj elősegíti a fájdalomcsillapítást és a gyógyulási folyamat gyorsulását.

Szerző: Várhegyi László

Máriatövis A Vitalitas-magazin.hu a máriatövist bemutató cikkében kitér arra, hogy külsőleg alkalmazva nagyszerű sebgyógyító, mert antioxidáns polifenoljainak köszönhetően remek bőrösszehúzó, valamint hozzájárul a vérzések elállításához. Rendszeres bemasszírozás mellett az ízületi fájdalmak, reuma, zúzódások és horzsolásos sebek ellen is hatékonynak tartják. Ezúttal hazai, igaz angol nyelven megjelent tudományos forrást is találtam. Fehér Pálma és munkatársai a Jurnal Medical Aradean c. romániai szaklapban megjelent tanulmányukban különböző területeken tekintették át a S. marianum kivonat helyi alkalmazását. Ali Aliabadi később általam is megemlített cikkére hivatkozva megállapítják, hogy a szilimarin kenőcsök 5, 10 és 20%-os koncentrációban történő lokális alkalmazása hatásos volt a diabéteszes sebek kezelésében.

Szerző: Várhegyi László

Citromfű A Közel-Keletről származó citromfű (Melissa officinalis) első ismert hazai írásos említése 1775-re datálható, amikor megjelent Csapó József, debreceni főorvos elsősorban gyógyászati célokat szolgáló füveskönyve, az Új füves és virágos magyar kert, ahol czitrom-fü alakban szerepel. Pedig már ott volt ereszoszi Theophrasztosz ie. 300 körül írt Historia Plantarum-ában, s a növényt vérzéscsillapításra ajánló idősebb Plinius, római író-polihisztor is beszámolt arról, hogy virágaiban különösen sok a nektár, ezért a méhek nagyon kedvelik. Nem is véletlen, hogy a görög eredetű Melissa női név jelentése „mézelő méh”. A görögök (Melissophyllon néven) és a rómaiak (Apiastrum) főként béltisztítóként használták, az arabok úgy vélték, hogy használata elűzi a rosszkedvet és a szomorúságot. Dioszkoridész a leveleit sebkezelésre is ajánlotta.

Szerző: Várhegyi László

Galagonya A galagonya jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Flavonoidokat (vitexint, hiperozidot, rutint), aminszármazékokat (feniletilamint, tiramint), proantocianidokat és triterpéneket tartamaz. Javasolt alkalmazásai területei: aritmiák, érelmeszesedés, Buerger-kór, keringési rendellenességek, pangásos szívelégtelenség (CHF), hiperlipidémia, magas vérnyomás (hipertenzió), alacsony vérnyomás (hipotenzió), emésztési zavarok és galandféreg-fertőzések. Sorozatunkban az első olyan gyógynövény, amelynek a sebkezeléshez és sebgyógyuláshoz való kapcsolódásához semmilyen hazai utalást nem találtam sem a hagyományos gyógyászat, sem a modern medicina területén. Sőt, a nemzetközi orvostudományi és más irodalom sem siet nagyon a segítségünkre.

Szerző: Várhegyi László

Kamilla Az ókori egyiptomiak a kamillát a Napisten ajándékának tekintették. Ramszesz fáraó múmiáján is találtak belőle, a hieroglifákon is látható, megfázás elleni szerként használták. Hippokratész úgy vélte, hogy a gyógynövény enyhíti a menstruációs görcsöket és alkalmas a vértolulás kezelésére. Dioszkoridész gyakran említette a különféle betegségekre történő felírását. Nevét a görög eredetű chamos (föld) és milos (alma) szavak összetételéből kapta, ami alacsonynövésű, almaillatú cserjét jelent. Idősebb Plinius megemlíti a kamilla virág illatának hasonlóságát az almavirággal, és ezért használhatták ezt a kifejezést. A rómaiak tömjén és italok készítésére használták. Szerepel a különféle angolszász orvosi szövegeknek és imáknak a gyűjteményében, a 10. századi Lacnunga-ban („Orvosságok”). Egy 11. századi óangol gyógynövénykönyvben illusztrált bejegyzés is található róla. A középkorban a komló előtt a kamillát használták a sör ízesítésére.

Szerző: Várhegyi László

Mákgubók Az Egészségtér.hu szerint a vér koleszterin- szintjének normalizálása, a bélrendszer tisztítása, a szellemi teljesítőképesség növelése, idegerősítő, idegfájdalom csökkentő, nyugtató, altató hatása mellett a mákolaj jótékony hatással van a sebek gyógyulására. A Végtagmentő.hu egy másik kapcsolódási pontra is felhívja a figyelmet: a mák a sebek gyógyulásához, regenerációhoz, esetleg a váladékozó sebeknél az elvesztett tápanyagok pótlásának egyik hasznos forrása lehet. A Healthline.com is megemlíti, hogy a mákolajban lévő zsírok támogatják a sebgyógyulást, valamint közvetlenül a bőrön alkalmazva megakadályozhatják a léziókat. Az egyiptomi Ebers-papírusz nyugtatóként említi, s Hippokratész is írt a gyógyászati alkalmazásáról. Az arab népekkel folytatott kereskedelem révén, illetve a Római Birodalom provinciáiból került Európába, s itt szinte minden országban elterjedt. Már a középkorban is alkalmazták fájdalomcsillapító, érzéstelenítőként.

Szerző: Várhegyi László

Levendula A levendula olaját már az ókori görögök és a rómaiak is használták az égési sebek kezelésére. Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően segít gyógyítani és megújítani a bőrt. Gyógyító és fertőzésgátló hatását a modern aromaterápia egyik kiemelkedő úttörője, Rene Gattefosse saját magán igazolta, amikor csúnyán megégette a kezét a laboratóriumában. Levendulaolajjal kezelte a sebét, és a fájdalom megszűnt, az égési sérülés pedig gyorsan begyógyult. Levendulaolajat használtak a háborús sebek tisztítására az I. világháború során, amikor kevés gyógyszeres fertőzésgátló állt rendelkezésre. A BioAngelica.hu beszámol egy 120 kismama bevonásával végzett vizsgálatról, amely a szülés utáni varratok gyógyulását volt hivatott vizsgálni; nevezetesen, hogy az orvosi levendula illóolaj milyen mértékben járul hozzá a sebhelyek gyógyulásához. A 10. napon ezek a nők kevésbé emlegettek fájdalmat, közöttük nem fordult elő 2 cm-esnél nagyobb ödéma, és jelentős mértékben csökkent a vörösesség.

Szerző: Várhegyi László

Orbáncfű Az ún. orbáncfűolaj az európai népi gyógyászatban évszázadok óta ismert készítmény, amelyet hagyományosan a friss virágok több héten át tartó olajos kivonásával nyertek, és amelyben a hipericin antibiotikus aktivitása érvényesül. Az egyik legelső írásos emléke i. e. 288-ból származik, ekkor írta le Euryphon, egy görög származású orvos a Kárpát-medencében is őshonos növény áldásos hatásait. Eredetmagyarázó mondája szerint az orbáncfű Jézus Krisztus keresztfája alatt nőtt, vörös nedve a szent vérre, 5 szirma Jézus sebeire utal. A belőle készült tinktúrát, kenőcsöt állítólag már a középkori keresztes lovagok is használták a sebek kezelésére. Angolszász neve (St. John’s wort) is keresztény gyökerekre utal, hiszen a legenda szerint a növény Keresztelő Szent János születésnapján virágzik.

Szerző: Várhegyi László

Bíbor kasvirág Az Echinacea purpurea-t a legjobb immunerősítő gyógynövénynek nevező Egészségkalauz.hu szerint hagyományosan kisebb sérülések, nehezen gyógyuló sebek esetén is használják (külsőleg). Neve a görög echinococcus (sündisznó) szóból származik. Az Észak-Amerikában őshonos növény kivonata számos randomizált, kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálatban rövidítette jelentősen a felsőlégúti fertőzések gyógyulási idejét. A Wikipédia.hu is kitér arra, hogy az őszirózsafélék családjába tartozó lángvörös kasvirág, vagy piros kasvirág vagy bíbor kúpvirág a nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. Poliszacharidokat, kávésavszármazékokat, alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat és poliineket tartalmaz. Gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza. A sziú indiánok századokon át használták sebek gyógyítására vagy kígyómarás ellenszereként, s ennek első bizonyítékai a XVII. századbeli településeik ásatásai nyomán elő is kerültek. Készítményeit vágások, égések, pikkelysömör, ekcéma, nemi szervi herpesz és ajaksömör kezelésére lehet alkalmazni. A fogászatban is elősegíti a sebgyógyulást, legyen az műfogsor okozta feltörés, a fogszabályozó készülék által kiváltott sérülés vagy műtét utáni heg.

Szerző: Várhegyi László

Fekete nadálytő A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a múlt héten a fekete nadálytövet választotta a 2021-es év gyógynövényének. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy egy bejegyzés-sorozat keretében megvizsgáljuk, hogy az ily módon „kitüntetett” gyógynövényeknek van-e kapcsolata a sebkezeléssel és a sebgyógyulással. A Weborvos.hu is megemlítette, hogy már az ókori csatákban szerzett sérüléseket, töréseket a gyökeréből készült masszával kenték be a seb védelme és a gyógyulás gyorsítása céljából. Japánban több mint 2000 éve használják égési sérülések kezelésére. Bingeni Hildegard és Paracelsus is ajánlották erre a célra. A Wikipédia.hu szerint a borogatás nyílt sebre nem használható, de a népies nevén forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér segíti az eltört csontok összeforradását. A szabad enciklopédia a tradicionális gyógyszer hiedelmek közé sorolja, hogy külsőleg kitűnő hatása van a fekélyekre és a csonttörésekre, égési és más sérülésekre, duzzanatok borogatására.

Szerző: Várhegyi László

Mississippi új zászlója A Telex.hu cikke szerint Mississippi állam kormányzója 2021. január 11-én írta alá azt a törvényt, amellyel megváltoztatták az amerikai tagállam lobogóját, száműzve ezzel az egykori konföderációs államok jelképét. Az új zászlón piros alapon két sárga csíkkal övezett kék mezőn fehér magnólia látható. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy megnézzük, vajon játszik vagy játszhat-e szerepet a Magyarországra a 18. század végén érkező, de már i. sz. 650-ben Kínában, buddhista szerzetesek által termesztett magnólia (liliomfa) a sebkezelésben és a sebgyógyulásban. Az Aloewebshop.hu a Magnolia officinalis 10 egészségünkre gyakorolt előnyét (és mellékhatásait) sorolja fel. A cikk hivatkozik egy harmincas csoporton végzett tanulmányra, amely kimutatta, hogy az ókori ázsiai gyógyászatban időszámítás után 100-tól használt növényből kivont honokiolt és a daganatellenes szerként is ismert magnololt tartalmazó krém hatékonyan ölte meg a bőrproblémákat okozó mikroorganizmusokat, miközben nem károsította az emberi bőr felületét. A tinktúrák megvédik a sebeket a fertőzéstől.

Szerző: Sebők Gáborné

Lovag A középkori felfogás szerint, ha az ember vére kifolyik, elszáll belőle az életerő is. Ezért nagy figyelmet szenteltek a vérzéscsillapításnak és a vér pótlásának. A vérző sebeket igyekeztek összevarrni, a vérveszteség pótlására viszont egyedül a vörösbor fogyasztását vélték helyesnek (ahol sört főztek, ott a barnasörét). A kéz sebeit, illetve a kéz érdes, száraz bőrét egy régi magyar hiedelem szerint úgy kell gyógyítani, hogy napi több alkalommal le kell azt vizelni. A 17. század egyik legnagyobb hatású orvosa, a német sebészet atyjának tartott Wilhelm Fabry olyan krémeket kísérletezett ki, amelyek puhító hatással voltak a bőrre, így csökkenteni lehetett a hegesedést. Az egyik receptben tyúk- és medvehájat, virágok illóolaját, tojássárgáját és összezúzott gilisztákat kell összekeverni, míg egy másik szerint a gyógynövények gyökerét, virágát és magvait kasztrált birka fejével kell összefőzni.

Szerző: Sebők Gáborné

Ókori orvoslás Az ókori világból már bőséggel maradtak ránk feljegyzések sebápolásról és az azokkal kapcsolatos babonákról. Ám orvosnak lenni például nem mindig jelentett magas társadalmi presztízst. Az ókori Rómában nem egyszer rabszolgák végezték ezt a munkát. Az ókori görög orvosok nem győzték hangsúlyozni a tisztaság fontosságát. Betegeiket alaposan kikérdezték a tüneteikről, igyekeztek mindent megtudni életükről és környezetükről, aminek szerepe lehet a betegségük kialakulásában. Sebellátás során növényi és állati eredetű anyagok keverékét használták, továbbá antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkező ecetet és bort. Már ismerték a vérzéscsillapítás módszereként a szorítókötést. Az ókori görög orvosok határozták meg először az akut és krónikus sebek közötti különbségeket, Galenus pedig felismerte, hogy a seb gyógyulásához a környező területet nedvesen kell tartani.

Szerző: Sebők Gáborné

Neander-völgy Ebben a cikkben érdekes, régi sebápolási „trükköket” mutatok be, amelyek néha mosolyra fakasztanak ugyan, de megláthatjuk, hogy bizony sok olyan dolgot használunk napjainkban (persze kicsit más formában), amelyeket a régi idők emberei fedeztek fel és használtak sebkezelésre, vérzéscsillapításra. Már az ősember felismerte a vér jelentőségét, az élettel való kapcsolódását. A sérüléseit növényi anyagokkal lekötötte, hogy ne veszítsen el sok vért, közben tapasztalati úton rájött arra, hogy egyes növényeknek vérzéscsillapító és sebösszehúzó hatása van. Előszeretettel használt fűzfaleveleket, amelyekről később kiderült, hogy szalicilát-tartalmuk miatt lázcsillapító hatásuk is van. Számos ősi gyógynövény és méreg szolgál ma a modern orvostudomány modelljeként.

Szerző: Várhegyi László

Alkohol Az alkoholfogyasztásnak a sebgyógyulásra gyakorolt hatásáról kiváló áttekintést nyújt az S. Guo - L. A. DiPietro szerzőpáros (Chicago, USA) 2010-es tanulmányának egyik fejezete. Klinikai bizonyítékok és állatkísérletek is azt mutatják, hogy az alkoholnak való kitettség rontja a sebgyógyulást és növeli a fertőzések incidenciáját. Az alkoholnak való kitettség csökkenti a páciens rezisztenciáját, és a sérülés idején az etanolos mérgezés kockázati tényező a sebben a fertőzés iránti fokozott fogékonyságra. Tanulmányok kimutatták, hogy az alkohol mély hatást gyakorol a páciens védekező mechanizmusaira, bár a pontos hatások az alkohol expozíciós mintázatától függenek (azaz a krónikus vagy akut alkohol-expozíciótól, az elfogyasztott mennyiségtől, a fogyasztás időtartamától, az alkohol-expozíciótól eltelt időtől és az alkohol megvonásától). Egy áttekintés azt sugallta, hogy általában a rövid távú akut alkohol-expozíció a gyulladásos kihívásra válaszul elnyomja a gyulladásgátló citokint.

Szerző: Várhegyi László

Fenyő A tűlevelűek gyantájának terápiás hatásairól szóló legrégebbi beszámolók az ókori Egyiptomból származnak, ahol gyantából készített salvát használtak az sérülések kezelésére. Az északi országokban, különösen a finn Lappföldön a norvég fenyőből készítettek kenőcsöt. Janne J. Jokinen (Helsinki, Finnország) és munkatársai tanulmányukban meg is említik, hogy a norvég lucfenyő (P. abies) finomított gyantájával végzett kezelés egy régi népi gyógyászati terápia, amelyet évszázadok óta alkalmaznak az északi országokban az emberek helyi bakteriális és gombás fertőzéseinek kezelésére, beleértve a fertőzött sebeket, fekélyeket, tályogokat, égési sérüléseket, és onychomycosist (a körmök gombák okozta fertőzését) is. De nem csak Európában. Például 2017-ben Jun Yeon Park (Szongnam, Dél-Korea) és munkatársai arról írtak, hogy a Resina pini néven ismert fenyőgyanta szerepel a koreai és a japán gyógyszerkönyvekben, és bőrsebek és gyulladások kezelésére használták.

Szerző: Várhegyi László

Fagyöngy (Viscum album) A Caféblog.hu egyik bejegyzése szerint a kelta népek hittek a fagyöngy csodatévő erejében (növeli a termékenységet, elűzi a rossz szellemeket) – és begyógyítja a sebeket. Ma már a karácsonyi hagyomány része a felfüggesztett fagyöngycsokor – csókot illik váltani alatta. Az Informed.hu megemlíti, hogy a középkorban a kelések és a sebek gyógyítása volt a legfontosabb feladata, s Szent Hildegard kehesség és köszvény, Hieronymus Bock pedig például nyavalyatörés ellen is ajánlotta. A Hieronymus-bock.hu idézi Pliniust: „Lágyító szer, feloszlatja a daganatokat és kiszárítja a görvélyes sebeket. Gyantával és viasszal alkalmazva bármely felszíni tályogot megpuhít. Néhányan minden egyes összetevővel külön-külön azonos mennyiségű galbánumot (gumigyanta) is adnak hozzá és ezt a keveréket szintén sebek kezelésére használják.”

Szerző: Várhegyi László

Euphorbia pulcherrima Az azték kultúrában a tisztaság jelképének számító cuetlaxochitl tejnedvét az orbánc és számos bőrbetegség gyógyítására használták. Lángvörös murvaleveleinek főzetét szoptatós anyákkal itatták, hogy több tejük legyen. Lázcsillapítóként is alkalmazták. A maják k'alul wits-nek (parázsvirágnak) nevezték. Atwazah Taisir Ibrahim (Mataram, Indonézia) és munkatársai 2019. áprilisában megjelent tanulmányukban arról írnak, hogy a Timbanuh-ban (Kelet-Lombok) lakó emberek 22 féle növényt használnak sebkezelésre, s a kastuba (a mikulásvirág) ezek közé tartozik. A szerzők a növény levelének kivonatának Staphylococcus aureus baktériumokkal szembeni aktivitását tesztelték, s a kivonat antimikrobiális hatását állapították meg. A szintén az országban kutató Eka Fathimatuz Zahroh ugyanebben az évben állatkísérletekkel már azt is meghatározta, hogy a 25%-os koncentrációjú kivonat gyógyítja azok vágásos sebeit.

Szerző: Várhegyi László

Spirulina platensis November 19-én jelent meg egy tudósítás a Devdiscourse.com-on, amely szerint az indiai kormány autonóm kutatóintézetének, az Institute of Nano Science and Technology-nak (Mohali) a tudósai κappa-carrageenan-ból, az ehető vörös hínárokban található vízben oldódó poliszacharidból és a spirulinában található pigmentált fehérjéből, a C-phycocyanin nevű anyagból egy injektálható hidrogélt fejlesztettek ki. Az Acta Biomaterialia c. szakfolyóiratban publikált tanulmányuk szerint a szintetizált hidrogél nagyon hasznos lesz minden korosztály számára. Injektálható tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a diabéteszes betegek sebeinek kezelése mellett a nehezen elérhető belső sérülésekben is alkalmazzák, a betegek hashártyájának megnyitása nélkül. Öngyógyító tulajdonságai miatt várhatóan a nagy magasságban bekövetkező fagykárosodás esetén is alkalmazható lesz. De mi is ez a spirulina (platensis), amit valójában két baktériumfaj, az Arthrospira platensis és az Arthrospira maxima alkot?

Szerző: Várhegyi László

Olajpálma gyümölcse 2016-ban Zaizuhana Shahrim és munkatársai megállapították, hogy az olajpálma (Elaeis guineensis) védelmet nyújt a szabad gyökök „kitörése” ellen a seb helyén, valamint segíti a sebgyógyulási folyamat felgyorsulását. A pálmaolajból nyert természetes, nem-toxikus, antioxidáns vegyületnek, a tocotrienol-gazdag frakciónak (a tocotrienolnak és a tocoferol „koktéljának”) a használata előnyökkel járhat a bőrsebek rendellenes vagy nem megfelelő gyógyulásának szabályozásában. 2012-ben egy szintén az ázsiai országból érkezett tanulmány jelent meg az IJMS-ben. Sreenivasan Sasidharan és munkatársai a levélkivonatából készült kenőcs sebkezelő hatását vizsgálták meg. Eredményeik farmakológiai bizonyítékokkal támasztották alá számos afrikai ország népi gyógyászatának gyakorlatát, a patkányokon helyileg alkalmazott kenőcs nekik is jelentős gyógyulást elősegítő aktivitást mutatott a fertőzött sebekben. Ezen kívül más, például antioxidáns, antibakteriális és gombaellenes tulajdonságai is igazolódtak.

Szerző: Várhegyi László

Ecet Az ecetet már Hippokratész is használta sebgyógyításra, s az Mskt.hu Tudta-e Ön… rovatában is az szerepel, hogy jóval később, 1799-es kalendáriumában Veszelszki Antal az ecet fertőtlenítő hatásáról ír, amelynek alkalmazását vágott sebeknél, fertőző beteg környezetében (,,füstölni'' a gőzével) és ájultak élesztésénél említi meg elsősorban. Szintén a honlapon található meg Mészáros Gábornak a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk 2004/1-es számában megjelent történeti áttekintése az égési sérülések kezeléséről. Az ecettel kapcsolatos utalások szerint Paulus Aegineta a 600-as években a hólyagképződés megelőzésére ecetes keveréket javasol földből, amelynek már valamelyes detergens hatása is lehetett. Fabricius Hildanus különböző recepteket ad, amelyekben sok egyéb mellett whisky, ecet, friss vaj, ópium, kámfor és belladonna is található, s ezen szerekből kenőcsök, szappanok készültek, amelyeket naponta többször kellett a sebekre felvinni.

Szerző: Várhegyi László

Kefires étel A WebMD a kefir nagyon széleskörű alkalmazhatóságról tesz említést (pl.): „diaré” az antibiotikumokat szedőknél (antibiotikumokkal összefüggő hasmenés); a rákellenes gyógyszeres kezelés okozta hányinger és hányás; székrekedés; gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás); emésztő- rendszeri fertőzés, amely fekélyekhez vezethet (Helicobacter pylori); magas koleszterinszint; a menopauza tünetei; cukorbetegség, szívbetegségek és stroke (metabolikus szindróma) kockázatát növelő tünetek csoportja; elhízás; gyenge és törékeny csontok (csontritkulás); laktóz intolerancia; az emésztés javítása és végül duzzanat (gyulladás) és sebek a száj belsejében (szájnyálkahártya-gyulladás). A külföldi szakirodalomban kutatva elsőként Hassan Fallah Huseini-nek (Kraj, Irán) és munkatársainak 2012 augusztusában, a Burns c. folyóiratban publikált tanulmányára bukkantam.

Szerző: Várhegyi László

Joghurt Az Advancedtissue.com szerint a joghurt cinket és fehérjét tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a sebgyógyuláshoz. A benne található egyéb vitaminok és tápanyagok, amelyek javíthatják a gyógyulást és az általános egészségi állapotot: vas, kálium, zsír, A-, D-, E- és K-vitamin. Ez az ízes, mégis egészséges étel a bakteriális erjedés terméke. Az ember a kőkorszak óta fogyasztja, és az ókori indiánok úgy vélték, hogy ez az „istenek ételének” egyik alkotóeleme. Már a Bibliában is megemlítik a savanyított tej jótékony hatásait, amelynek állítólag Ábrahám a hosszú életét köszönhette. Mindeddig kevés kutatást végeztek arról, hogy a joghurt mennyire hatékonyan javítja a sebgyógyulást; a klinikusok azonban továbbra is ezt az ételt javasolják a fehérje mennyiségének növelésére, ami elengedhetetlen az új szövetek kialakulásához. Egy 1993-as kutatásban úgy találták, hogy segíthet a sebek gyakran sértő szagának kontrollálásában, például egy fertőzötté vagy gangrénássá vált seb esetében. Ekkor a joghurtot tisztítás után helyileg alkalmazzák. Baktériumai csökkentik az érintett terület pH-értékét, ezáltal gátolják az egyéb baktériumok szaporodási folyamatát és az ebből eredő szagot.

Szerző: Várhegyi László

Édeskömény Az édesköményt az ősi Kínában és Indiában kígyómarás elleni szerként is használták. Hippokratész csecsemőkori bélgörcsök ellen ajánlotta, Dioszkoridész emésztést könnyítő gyógyszerként írja le. Magyarországra a rómaiak hozták el, a középkorban a kolostorok „füves kertjeiben” termesztették. Az Ankert.hu szerint „Olaja oldja a feszültséget a szorongást, meggyorsítja a sebek gyógyulást, kisebb sebek kezelésére kiválóan alkalmas”. A Healthline.com szerint a kömény nyolcféleképpen javíthatja egészségi állapotunkat, például bizonyos kultúrákban hagyományosan a sebek és a mérgező harapások gyógyítására, valamint a bevitt mérgek eltávolítására használják. Ugyanakkor sem az Rxlist.com, sem Wesam Kooti-nak (Sanandaj, Irán) és munkatársainak 2015-ös, a F. vulgrae Mill-t a világ 422.000 virágzó, ezen belül az 5.000-nél több gyógyászati célra használt növénye közül az egyik legfontosabbnak nevező áttekintése nem említi meg a sebgyógyulásban, annak esetleges elősegítésében játszott szerepét.

Szerző: Várhegyi László

Ánizs Az ánizs gyógyhatásával számos más hazai oldal foglalkozik, de a sebkezelésben való alkalmazására – a népi gyógyászaton kívül – nem találunk utalást, még folyóiratunkban, a Sebkezelés-Sebgyógyulásban sem. Nem véletlenül, mert a nemzetközi szakirodalma sem túl gazdag. 2020. augusztus 1-jén az International Journal of Biological Macromolecules című szakfolyóiratban jelent meg Zohra Ghlissi-nek és munkatársainak (Sfax, Tunézia) tanulmánya. Vizsgálataik során a Pimpinella anisum magvakból (PAP) származó poliszacharid készítményt izolálták és jellemezték annak lézeres égési seb-gyógyító és gyulladáscsökkentő aktivitásának értékelésére egerekben. Állatkísérletükben igazolták a PAP gyulladáscsökkentő hatását a karragenán által kiváltott láb-ödéma modellben, amelyet csökkent ödéma és sejtes infiltráció, valamint oxidatív stressz markerek mutatnak az izomszövetben. A sebgyógyító hatást is kimutatták. A PAP-alapú gél lézeres égési léziókon történő helyi alkalmazása hét napos kezelés után felgyorsítja a seb záródását, a re-epithelizációs és átalakulási fázisokat.

Kövessen bennünket:

Megosztás:

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!