Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Réti here November 22-én jelent meg a Processes c. folyóiratban Ina Andreea Antonescu Mintaș (Nagyvárad, Románia) és munkatársai cikke, amelyben az Ocimum basilicum és Trifolium pratense kivonatokon alapuló új hidrogél sebgyógyítási potenciáljának értékelését tűzték ki célul. Megállapították, hogy az új, bazsalikom és réti here keverékét tartalmazó gélkészítmény helyi alkalmazása sikeres terápiás alternatíva a bőrbetegségek kezelésében. A készítmény alkalmazásával végzett in vivo eredmények a sebösszehúzódási idő javulását és a teljes gyógyulást mutatták 13 napos kezelés után. Ezenkívül bemutatták a hidrogél hatásosságát a Psoriasis vulgaris esetében is, amelyben az egyhetes kezelés a beteg egészségi állapotának jelentős javulásához vezetett. Cikkükben hivatkoznak a WHO egy 2014-es globális állapotjelentésére, amely szerint a világ lakosságának mintegy 80%-a részesíti előnyben a gyógynövény-alapú kezeléseket bőrgyógyászati betegségek, rák, cukorbetegség és más oxidatív stresszel összefüggő betegségek esetén. Hogy milyen szerepet játszik a sebkezelésben és a sebgyógyulásban a réti here? – erre keresünk választ ebben a blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Cink-oxid Visszavonják a cink-oxidot tartalmazó állatgyógyászati készítmények engedélyeit – adta hírül november 17-én a Storeinsider.hu. Az intézkedést elsősorban az antimikrobiális rezisztencia elősegítésének kockázatával, valamint a cink-oxid által okozott jelentős környezetterhelésével indokolták. A cinktartalmú állatgyógyászati készítmények hosszú távú használata ugyanis folyamatos nettó cinkbevitelt eredményez a környezetben, a cink felhalmozódik a talajban vagy a felszíni vizekben. Érdemes erre a fejleményre odafigyelni, hiszen a cink-oxidot (ZnO) használják a sebkezelésben is! Hogy hogyan – erről szól a mostani blogbejegyzésünk. A cinknek (Zn) és a cinket tartalmazó anyagoknak a sebgyógyulás elősegítése érdekében történő használatának meglehetősen bőséges hazai irodalma is van. Elég csak például a cink-pótló (cink orotát-dihidrátot tartalmazó) tablettákra, a cink-hialuronát tartalmú gélre, vagy a cink-ferritre gondolnunk. A cink-szulfát viszont nem fokozza a sebgyógyulást, hanem késlelteti azt.

Szerző: Várhegyi László

Guarbab Egy érdekes írás jelent meg november 8-án a Scientific Reports-ban. Sakkarin Bhubhanil (Bangkok, Thaiföld) és munkatársai a guargumival/kurkuminnal stabilizált ezüst nanorészecskés hidrogélek fokozott sebgyógyító tulajdonságait elemző kutatásaikról számoltak be. A kórszövettani vizsgálataik azt mutatták, hogy a hidrogél kompozit elősegíti a sebgyógyulás gyulladásos szakaszából a proliferációs szakaszba való átmenetet, elősegítve a fibroblasztok és új erek képződését, míg a célgénexpressziós vizsgálataik azt erősítették meg, hogy a felgyorsult szöveti remodeling a normál útvonalak mentén megy végbe. Véleményük szerint ezek a hidrogél kompozitok nagy antibakteriális kapacitású sebkötöző anyagokká válhatnak. Folytassuk tehát a blogbejegyzéseink sorozatát a guargumi és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjainak rövid áttekintésével!

Szerző: Várhegyi László

Magnézium Magnéziumból is kevés van Európában – tudósított november 2-án a Storeinsider.hu. A globális termelés 87%-át adó Kínában ugyanis a kibocsátás-csökkentési céljaik elérése érdekében szeptembertől visszafogják egyes alapanyagok, köztük a magnézium előállításában résztvevő üzemek termelését. A döntés súlyosan érinti az európai alumínium-, vas- és acéltermelő, valamint -felhasználó iparágakat is. Vajon a sebkezelés-sebgyógyulás tudománya is veszítene azzal, ha nem lehetne magnéziumot beszerezni? Erre a kérdésre keresi a választ a mostani blogbejegyzés. Ami a modern tudományt illeti, B. Domres és munkatársai már 1977-ben arról számoltak be, hogy a sebgyógyulás anabolikus folyamata miatt növekvő Mg- és cink igény jelentkezik.

Szerző: Várhegyi László

Fogmosás A múlt héten, október 29-én tudósított a Storeinsider.hu arról, hogy a fogmosás amerikai napja, november 1. kapcsán saját márkás fogkrémet mutatott be a világ egyik legnagyobb gyümölcslégyártójának számító Tropicana. Döntésüket egy közvéleménykuta- tásuk eredményeire alapozták, amely szerint a fogyasztók nem szeretnek fogmosás után narancslevet inni, valószínűleg azért, mert a fogkrém egy ideig csökkenti az ízlelőbimbók azon képességét, hogy az édes ízt érzékelni tudják. A limitált kiadású termék a narancsdzsúsz-rajongókat a gyártó Instagram oldalának meglátogatására, minket meg arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk, vannak-e kapcsolódási pontok a fogkrémek és a sebkezelés – sebgyógyulás között. Rendszeres olvasóink, így remélhetőleg Ön is, már sejthetik, igen, vannak.

Szerző: Várhegyi László

Halloween Közeledik a Mindenszentek (All Hallows) előtti nap, október 31-e, Halloween napja, ez az ősi kelta hagyományokból kialakult ír ünnep. A kelták hite szerint ezen az éjszakán a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között, az elmúlt években meghaltak szellemei ekkor visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Napjainkban is elsősorban angolszász ünnepnek számít, de valamilyen formában a világ számos országában megünneplik. A Wikipédia szerint a halloweeni szokások Magyarországon a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni. A hagyományok közé tartozik a jelmezes kéregetés, a beöltözős parti, az almahalászat – és az ún. Jack-lámpának, a töklámpásnak a faragása. Menjünk tovább ezen a vonalon, s nézzük meg, hogy vannak-e a töknek (Cucurbita) és sebkezelésnek-sebgyógyulásnak kapcsolódási pontjai!

Szerző: Várhegyi László

Ftalátok - vértasak Több százezer ember halálát okozza egy veszélyes vegyület, ami mindenhol ott van – számolt be október 14-én a CNN cikke nyomán sok hazai portál, köztük például a Life.hu is. Az Enviromental Pollution című tudományos folyóiratban megjelent egyik publikáció ugyanis arra figyelmeztet, hogy azok, akiknek a szervezetében magas a ftalátok szintje, nagyobb eséllyel halnak meg számos egészségügyi problémában, főként szív- és érrendszeri megbetegedésekben. Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint a felnőttek leginkább akkor találkoznak ilyen vegyi anyaggal (hacsak nem dolgoznak például festőként, a nyomdaiparban, esetleg a műanyag-feldolgozás területén), amikor olyan ételeket fogyasztanak, amelyek érintkeztek az ezzel kezelt műanyaggal. A gyerekek pedig akkor, amikor a szájukba veszik a műanyag játékokat (és samponokban, hintőporokban, sőt akár már az anyaméhben). Nem kétséges tehát, hogy gyorsan meg kell néznünk, találkozhatunk-e a ftalátokkal a sebkezelés és a sebgyógyulás kapcsán.

Szerző: Várhegyi László

Chili paprika Ebben az évben a hőérzet és a tapintás receptorainak felfedezéséért David Julius (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) és Ardem Patapoutian (Scripps Kutatóintézet, La Jolla) kapta megosztva a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Julius professzor a paprikafélékben található alkaloidot, a kapszaicint használta fel kutatásaiban, hogy azonosítsa azt a szenzort a bőr idegvégződéseiben, amely a hőre reagál. A Nobel-díj bizottság október 4-i bejelentése adja az apropóját annak, hogy az eheti blogbejegyzésben a kapszaicin (transz-8-metil-N-vanillil-nona-6-énamid) és a sebkezelés, illetve a sebgyógyulás kapcsolódási pontjait keressük. Annál is inkább, mert a véletlen folytán ugyanazon a nap jelent meg a BioMed Research International c. folyóiratban Steve Endeguele Ekom, Jean-De-Dieu Tamokou és Victor Kuete (Dschang, Kamerun) tanulmánya a Capsicum annuum (közönséges paprika) kivonat antibakteriális és terápiás lehetőségeiről a fertőzött sebek ellen patkánymodellben, annak antibakteriális hatásmechanizmusával.

Szerző: Várhegyi László

Lipoprotein Egy új tanulmány szerint az Alzheimer-kór kialakulásáért a vérből az agyba jutó, toxikus hatású fehérjéket szállító lipidtranszporter proteinek a felelősek. Sikerült leírniuk azt a „vér-agy útvonalat”, amelyen keresztül a toxikus fehérjék a lipoproteinek segítségével az agyba jutnak. E kutatási eredmény adta az apropóját annak, hogy készítsünk egy gyors betekintést a lipoproteinek és a sebgyógyulás összefüggéseiről. A Lipoprotein(a)-t mintegy 60 évvel ezelőtt fedezték fel, kardiovaszkuláris rizikófaktorként kifejtett hatása pedig az 1980-as évek óta ismert. Szerepet játszik a sebgyógyulásban, mivel a gyógyuló sebek immunhisztokémiai elemzése kedvező eredményt hozott az immunsejtek infiltrációja, a granulációs szövet előállítása és a revaszkularizáció előidézése során. Emellett egy proteomikai tanulmány megállapította, hogy az Lp(a)-hoz kapcsolódó fehérjék nagy része részt vett a sebgyógyulási válaszban.

Szerző: Várhegyi László

Durián A Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) tudósai a kidobott durián héjat antibakteriális hidrogél kötszerré alakítják át – adta hírül szeptember 20-án a Reuters hírügynökség. Az eljárás során a gyümölcs héjából felszeletelt és fagyasztva szárított cellulózport kivonják, majd glicerinnel összekeverik. Ez a keverék lágy hidrogél lesz, amelyet kötszercsíkokra vágnak. A hagyományos kötszerekhez képest az organo-hidrogél kötszerek képesek hűvösebben és nedvesebben tartani a sebeket, ami felgyorsíthatja a gyógyulást. A szingapúri kutatók szerint a hulladékanyagok és az élesztő használata az antimikrobiális kötszereknél költséghatékonyabb, mint a hagyományos kötszerek előállítása, amelyek antimikrobiális tulajdonságait drágább fémvegyületek, például ezüst vagy rézionok okozzák. Maga az irány nem újdonság, hiszen éppen e hónap elején foglalkoztunk azzal, hogy ugyanennek az egyetemnek a kutatói szabadalmi kérvényt nyújtottak be a kidobott amerikai ökörbéka-bőrből és halpikkelyből készült bioanyag sebkezelő és csontszövet-építési alkalmazásaira.

Szerző: Várhegyi László

Komló A kenderfélék családjába tartozó (s ezért a kannabisszal szoros rokonságban lévő) komlók (Humulus) közé három faj tartozik, amelyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (H. lupulus). A Zöldszerész.hu 19 előnyét sorolja fel, köztük azt, hogy gyulladáscsökkentő hatása miatt hatásos a pattanások, ekcéma, bőrfertőzések, melanoma, és a bőr öregedése ellen, a sebgyógyulás elősegítésére. Az Egészségkalauz.hu ezt azzal egészíti, hogy külsőleg alkalmazva, borogatás gyanánt jótékony hatású a fekélyes sebek esetén. Ennél többet a hazai források nem árulnak el, még a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk sem. A külföldi szakirodalom valamivel bőségesebb. 2012-ben Rita Negrão (Porto, Portugália) és munkatársai kimutatták, hogy a xanthohumol bevitele „természetes sörkörnyezetében” csökkentette a gyulladást, az oxidatív stresszt és az angiogenezist, javítva a sebgyógyulási folyamatot, ami arra utal, hogy ez a polifenol táplálékkiegészítőként jótékony hatást fejthet ki.

Szerző: Várhegyi László

Komodói varánusz Egy 2017-es Origo.hu cikkben arról olvashatunk, hogy a George Mason Egyetem (Manassas, USA) kutatóinak sikerült a KV vérének felhasználásával olyan vegyületet előállítani, amely képes megakadályozni a sebek elfertőződését. Azok a megsebesített kísérleti állatok, amelyeket ezzel kezeltek, gyorsabban gyógyultak, mint azok, amelyek sebeit hagyományos módon ápolták. Úgy vélik, hogy a KV vérének felhasználása egy új típusú antibiotikum kifejlesztését eredményezheti. (Évente 23 ezer amerikai hal meg antibiotikum-rezisztens baktériumok miatt.) E nyomon elindulva, némi keresgélés után megtaláltam Ezra M. C. Chung és munkatársai az npj Biofilms and Microbiomes c. folyóiratban publikált tanulmányát, amelyben arról számoltak be, hogy a KV-ból származó H1 hisztonból származó peptidet azonosítottak, VK25 néven. E peptidtől inspirálva létrehoztak egy DRGN-1 nevű szintetikus peptidet, majd megvizsgálták e két peptid antimikrobiális és biofilm elleni aktivitását a Pseudomonas aeruginosa-val és a Staphylococcus aureus-szal szemben.

Szerző: Várhegyi László

Köpölyözés A múlt héten jelent meg a Wound Care Learning Network-ön egy háromrészesre tervezett sorozatnak az első része, amely – egyebek mellett – röviden foglalkozik a negatívnyomás-terápia történetével is. Ez adja az apropót ahhoz, hogy a mostani blogbejegyzésben e cikkre, illetve Nyárfádi Gabriella és munkatársai továbbképző tanulmányának egy részére (Érbetegségek) támaszkodva, de az ott találhatóaknál részletesebben foglalkozzunk az NPWT-történelemmel. A római korban azok, akikről azt hitték, hogy örökölt gyógyító erővel rendelkeznek, közvetlenül a szájukkal szívták ki a sebeket. A hadseregben „rendszeresítették” is őket, például Cato (i. e. 95 – i. e. 46) is vitt magával ilyen gyógyítókat az afrikai hadjáratához. Gaius Suetonius Tranquillus (?69 – ?160) levéltáros és életrajzíró azt írta, hogy egy ilyen gyógyítónak parancsolták meg, hogy szívja ki VII. Kleopátra sebét, hogy megkíséreljék újraéleszteni őt az áspiskígyó marása után. Mint mindannyian tudjuk, nem járt sikerrel.

Szerző: Várhegyi László

Lithobates catesbeianus, korábban Rana catesbeiana A békákat már hosszú ideje széles körben használják a biológia-oktatási folyamatban. Ez az egyik első organizmus, amelyet a szövet-szerv-rendszer koncepcióinak bemutatására használtak a biológiai képzésben. Az ifj. Dudley D. Culley 1973-as cikkében közölt adat szerint a kutatók és az oktatók csak az USA-ban évi 15 milliót használnak fel belőlük. Meg is említi az amerikai ökörbéka (Lithobates catesbeianus, korábban Rana catesbeiana) felhasználását a sebkezeléssel kapcsolatos kutatásokban. D. P. Clark (Philadelphia, USA) és munkatársai már 1994-ben arról jelentettek meg közleményt (Journal of Biological Chemistry), hogy az AÖ bőréből nyert új antimikrobiális peptid, a ranalexin szerkezetileg rokon egy bakteriális antibiotikummal, a polimixinnel. A poliximin már több alkalommal megemlítésre került a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratban, pl. a 2001/1-es számban abban az összefüggésben, hogy egy kutatás során az égési sebeknél a kollagenáz-polymyxin-bacitracin kombináció gyógyhatását jobbnak találták, mint a sulfadiazin egyedüli alkalmazását.

Szerző: Várhegyi László

Krokodil A hazai oldalakon kutatva egy érdekes összetett szóval találkoztam, a krokodilolajjal. A Cosmopolitan.hu 2015-ös cikke szerint a szert a hüllő bőr alatti zsírrétegéből nyerik ki, ami tele van E és A vitaminnal, valamint fontos zsírsavakkal, ennek köszönhetően gyulladásgátló hatású. Így állítólag minden bőrproblémára megoldást nyújt: gyógyítja a sebeket, ekcémát, pikkelysömört, csökkenti a bőrpírt és segíti a sejtek regenerálódását is. Dél-Afrikában, Mexikóban vagy Madagaszkáron már évszázadok óta használják a krokodilt ilyen célokra, az európai vagy amerikai szépségápolási ipar az utóbbi néhány évben „kapta fel”. Az ókori egyiptomiak kecske- és oroszlánzsírral kombinálva égési sérülések kezelésére használták. Mézzel vagy olívaolajjal keverve a végtagok remegésének enyhítésére is alkalmazták. Kleopátra és az afrikai sámánok is tudták, az élelemért folytatott küzdelemben gyakran súlyos sebeket szerző hüllők sérülései rendkívül gyorsan begyógyulnak, annak ellenére, hogy szennyezett és kórokozóktól nyüzsgő mocsarakban élnek.

Szerző: Várhegyi László

Kaméleon A kaméleon elsőként eszünkbe jutó tulajdonsága az, hogy képes változtatni a színét. Jelenlegi ismereteink szerint ennek inkább az egyedek közötti kommunikációban van szerepe, és nem a rejtőzködés az elsődleges funkció. Még 2011-ben Lien Van der Schueren (Gent, Belgium) és Karen De Clerck arról írtak, hogy a kaméleon textíliák a természetben található színváltó fajok mesterséges megfelelőjének tekinthetők. A textil anyagának színváltozása információt szolgáltathat a környező közegről, és a kaméleon textíliát figyelmeztető érzékelőként lehet használni. A színváltó textíliák csoportjában a halokróm textíliák, amelyek színe a pH-tól függően változik, jelentős potenciált kínálnak, mivel a természetben zajló folyamatok egész sorát érinti ez a paraméter. Például egy seb gyógyulási folyamata során a bőr pH-értéke változik. A gyógyulási folyamat előrehaladását tehát egy pH-érzékeny sebkötés jelezheti, s ezáltal elkerülhető a kötszer szükségtelen eltávolítása.

Szerző: Várhegyi László

PET palack A Store Insider múlt héten megjelent cikke szerint a csomagolóanyagként általánosan alkalmazott egyszerhasználatos műanyagok által okozott környezeti problémákért közel 85%-os részesedéssel öt polimer a felelős, s ezek egyike az ásványvizes palackok, tisztítószerek alapanyaga, a polietilén-tereftalát (PET), amelynek – mint majd látni fogjuk – bizony van kapcsolódása a sebkezeléshez és sebgyógyuláshoz is! A PET története 1941 körül kezdődött, amikor a Du Pont vegyészei a textilgyártásra alkalmasnak vélt polimerekkel kísérletezve kifejlesztették. A kutatásokat James Tennant Dickson és John Rex Whinfield vezették az Egyesült Királyságban, a Calico Printers Association cégnél. A Szovjetunióban először 1949-ben állították elő. Az első PET palackot 1973-ban ugyancsak egy Du Pont-tudós, Nathaniel Wyeth szabadalmaztatta.

Szerző: Várhegyi László

Iránytű Több hazai oldal is megemlíti, hogy Kínában már több ezer évvel ezelőtt is megfigyelték, hogy mágnesesség jelenlétében gyorsabban gyógyulnak a sebek és emellett szignifikánsan csökken a fájdalomérzet is. Ugyanakkor S. L. Henry és munkatársai szerint a műtéti gyógyulást elősegítő mágneses terápia legkorábbi alkalmazása az 1600-as évekre nyúlik vissza, amikor elektromosan töltött aranylevelet alkalmaztak a himlő lézióin annak érdekében, hogy megakadályozzák a hegesedést. Rikk János doktori értekezésében megemlíti, hogy mind a csontegyesítés, mind a sebgyógyulás szignifikáns gyorsulást mutatott az állandó mágnes alkalmazását követően. Itt M. G. Dunn (Piscataway, USA) és munkatársai tanulmányára hivatkozik, amelyben már 1988-ban megállapították, hogy az elektromos stimuláció kollagén mátrixszal kombinálva valószínűleg jó módszer lehet a krónikus bőrsebek gyógyulásának fokozására.

Szerző: Várhegyi László

Hepatitisz B A „hepatitis” szó a görög „hepar” és a gyulladást jelentő „-itis” tagokból áll, és szó szerint májgyulladást jelent. A vírusnak a sebkezeléssel és sebgyógyulással való kapcsolódása elsősorban az infekciók területén található meg. A sebészeti fertőzések okaik szerint lehetnek: gennykeltők által okozott (pyogen); anaerob (tetanusz, gázgangréna); vírus (veszettség, hepatitisz, AIDS); gomba (soor, candida); specifikus (TBC, lépfene) fertőzések. A hepatitiszek közül sebészetileg a HVB jelentős. A Gaál Csaba-féle Sebészet tankönyv szerint a hepatitis B és C fertőzés veszélye sokkal reálisabb és gyakoribb, mint AIDS-vírus esetén, ugyanis a tűszúrásos sérülés hepatitis B-vel fertőzött beteg esetén 20-30%-os valószínűséggel okoz infekciót, az AIDS-szel összehasonlítva a prevalencia hatszoros.

Kövessen bennünket:

Megosztás:

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!