Vinpocetin és sebkezelés

Augusztus 23-án jelent meg egy cikk a Medicalonline.hu-n, amelyben Szeszák Ferenc a vinpocetin használatát tekinti át a háziorvosi praxis speciális szempontjai szerint, kitérve a csoportpraxisok többletlehetőségeire. A téma aktualitását többek között az adta, hogy ez a magyar fejlesztésű szer (a Cavinton) bekerült az újonnan megjelent, demenciákat tárgyaló egészségügyi szakmai irányelv terápiás ajánlásai közé. Nekünk pedig apropót ad ahhoz, hogy áttekintsük a vinpocetin és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását.

Az etil-(3α,16α)-eburnamenin-14-karboxilát az agyi metabolizmusra és a véráramlásra, valamint a vér rheologiai viszonyaira gyakorol kedvező hatást. A memória javítására és az agyi anyagcsere fokozására használják. Ischaemia és reperfúziós sérülés esetén is alkalmazzák, és neuroprotektív szernek tartják, de egy 2015-ös vizsgálat szerint hatásos lehet a középfül fertőzéseinek kezelésében is. Először egy tipikus európai növényből, a Vinca minor-ból (kis meténg vagy kis télizöld, tudományos neve a latin vincire: „megkötni, megbéklyózni” szóból származik) izolálták, de 1975-ben Szántay Csabának sikerült szintetikusan is előállítania. Hatásáról, mellékhatásairól több magyar oldalon is olvashatunk, például a Wikipédián, ugyanakkor a témánkkal foglalkozó írást nem sikerült fellelnem.

A nemzetközi szakirodalma sem túl gazdag. 2011-ben Aziz Sümer (Isztambul, Törökország) és munkatársai a pentoxifillinek és a vinpocetinnek az ischaemiás vastagbél-anasztomózis gyógyulására kifejtett kedvező hatásáról jelentettek meg egy tanulmányt. Az ischaemia a nem megfelelő sebgyógyulás egyik vezető oka. Az ilyen seb könnyen elfertőződik, s a műtéti beavatkozások céljai között szerepel az ischaemiás károsodás megelőzése vagy csökkentése.

2021-ben Waleed Barakat, Hany Anwar és Mona Mahmoud (Zagazig, Egyiptom) a szildenafil és a vinpocetin sebgyógyulást elősegítő hatását vizsgáló állatkísérleteikről számoltak be. A mikroszkópos vizsgálataik kimutatták, hogy az újonnan kialakult bőr a diabéteszes csoportéval összevetve „normális megjelenésű” (epidermisz-vastagság, vaszkuláris terület sűrűsége stb.). Eredményeiket úgy összegezték, hogy a foszfodiészteráz-gátlók, mint például a szildenafil és a vinpocetin (5 mg/kg/nap), hatékonyan enyhítették a cukorbetegségnek a sebgyógyulásra gyakorolt káros hatásait, ami azt jelzi, hogy a diabéteszes lábszárfekély (DFU) kezelésére más standard terápiákkal együtt is használhatók. Ezeket a hatásokat a diabéteszes fekélyesedési folyamat visszaszorítása, a fájdalomérzet javulása és a sebgyógyulás javulása bizonyította. Ez részben gyulladáscsökkentő hatásuknak, illetve a szildenafilnél megfigyelt enyhe hipoglikémiás hatásnak tulajdonítható.

Ami magát a kis meténget illeti, a növény, Priyanka Verma (és mtsai) cikke szerint már ősidők óta ismert sebgyógyító hatásáról. Jun-Sub Kim (Chungju, Dél-Korea) és munkatársai 2016-ban pedig arról publikáltak, hogy a V. minor kivonattal végzett kezelések megnövelték a sebzáródást a kontrollhoz képest. Az alacsony dózisú (0,1% vagy 0,3%) kivonatok nem tértek el szignifikánsan, míg a 0,5%-os kivonat drámai hatással van a keratinociták sebgyógyító aktivitására. A kivonat hatásos a bőrsebek kezelésében.

Rokonának, a rózsameténgnek (Catharanthus roseus, korábban Vinca rosea) a sebgyógyulást elősegítő hatására egy másik blogbejegyzésben talán még visszatérünk.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!