Szójabab és sebkezelés

Július 22-én jelent meg a PubMed-en Peikun Xin (Kanton, Kína) és munkatársai „Natural Soybean Milk-Derived Bioactive Coatings for Enhanced Wound Healing” („Természetes szójababtejből származó bioaktív bevonatok a fokozott sebgyógyulásért”) című tanulmányának a kivonata. Eredményeik azt mutatják, hogy a szójababtej (SBM) jó biokompatibilitással és biológiai aktivitással rendelkezik. Hatékonyan megköti az intracelluláris reaktív oxigénfajtákat, jelentősen fokozza a hámsejtek migrációját és javítja az angiogenezist, ezáltal felgyorsítja a szöveti remodelinget. Az állatkísérleteik adatai megerősítették, hogy az SBM bioinspirált bevonat hatásos lehet a bőrsebek regenerációjában. E heti témánk legyen hát a szójabab és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolódási pontjainak áttekintése!

A szójabab (Glycine max) vagy szója egy Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju (szójaszósz) jelentésű szóból ered. A Glycine elnevezés Carl von Linnétől származik, aki megfigyelte, hogy a nemzetség egyik fajának édes gyökere van, s „latinosította” a görög édes szót, a glykóst. A FAO nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. Gazdag B-vitaminban, többszörösen telítetlen zsírsavakban, kalciumban, ásványi anyagokban (pl. magnézium, mangán, vas, cink), valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén. A szójakészítmények fogyasztása évekig kifejezetten egészségesnek számított, az utóbbi időben ugyanakkor számos tanulmány látott napvilágot, amelyek azt állítják, hogy a SBM és a tofu ártalmas is lehet az emberre. Olyannyira, hogy 2017-ben az FDA vissza is vonta azt az ajánlást, amelynek alapján a szójatermékeket úgy lehetett hirdetni, hogy segítenek csökkenteni a szívbetegségek esélyét. Mit ír róla szokásos kiindulási pontunk, a WebMD? A szóját főként magas koleszterinszintre, magas vérnyomásra, szívbetegségekre, cukorbetegségre, menopauza tüneteire és premenstruációs szindrómára (stb.) használják, de nincs megfelelő tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná alkalmazását. Alkalmazása valószínűleg hatástalan prosztata-megnagyobbodásra, mellrák miatt kezelt emberek hőhullámaira, vastag- és végbélrákra és edzés okozta izomfájdalomra. A sebgyógyulásra gyakorolt hatásáról szó sem esik.

A hazai források közül a Végtagmentő.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy sebek gyógyulásához, regenerációhoz, esetleg a váladékozó sebeknél az elvesztett tápanyagok pótlására az átlagosnál jóval több ásványianyagra, fehérjére (pl. szójából készült tofura) stb. van szükség. A Sebápolás.hu egy olyan vonatkozásra tér ki, amely szerint az élelmiszer-allergia (forrása lehet a szója) által kiváltott, kezeletlen ekcéma a bőr kisebesedését idézi elő.

A nemzetközi (szak)irodalom gyors áttekintését kezdjük 2009-ben, ekkor jelent meg ugyanis a dél-koreai Irina Tsoy Nizamutdinova és munkatársai tanulmánya, amelyben megállapítják, hogy a fekete szójabab maghéjából származó antocianinok serkentik a sebgyógyulást a fibroblasztokban és a keratinocitákban, valamint megakadályozzák a gyulladást az endothel sejtekben. Hasonló következtetésre jutottak 2013-ban Lianji Xu (Szöul, Dél-Korea) és munkatársai: az antocianinok citoprotektív hatásuk, angiogenezis fokozásuk és gyulladásgátló hatásuk révén fokozzák a sebgyógyulást.

Ugyanerre az évre datálható Zachi Peles (Tel-Aviv, Izrael) és munkatársai cikke, amelyben eredményeiket úgy összegzik, hogy az új, antibiotikumokat eluáló szójafehérje-izolátum filmek nagy potenciállal rendelkeznek kötszerként történő felhasználásra. 2014-ben jelent meg Rostislav V. Shevchenko (London, Egyesült Királyság) és Matteo Santin cikke, amelyben a hidrogélként vagy paszta készítményként formulázott, hőre keményedő vagy extrakciós eljárással feldolgozott zsírtalanított szójalisztből származó természetes bioanyagok potenciálját értékelték sebkötöző anyagként, vagy bőrhelyettesítőként. Úgy találták, hogy a nagyméretű, nem gyógyuló sebeknél a seb dermiszét legjobban a paszta készítménnyel lehet elérni, mivel a hidrogélek túl lazának tűntek ahhoz, hogy tartós scaffold-tulajdonságokat biztosítsanak.

2015-ben az International Wound Journal c. folyóiratban publikálták Ahmad Oryan (Shiraz, Irán) és munkatársai azon állatkísérleteik eredményeit, amely során az avokádó/szójabab (ASU) hatását elemezték patkányok bőrsebhibáinak gyógyulási reakciójára. A kezelés a kontrollokhoz képest szignifikánsan növelte a szövetek glikozaminoglikán- és kollagéntartalmát a sebgyógyulás különböző szakaszaiban. Modulálta a gyulladást, javította a fibroplasiát, és rövid távon nagy mennyiségű hegszövetet eredményezett. Hosszú távon a kezelés csökkentette a hegszövet méretét és növelte a sebösszehúzódás és a reepitelizáció minőségét és sebességét. A kezelt elváltozások kozmetikailag „kellemesebbek” lettek és lényegesen jobb biomechanikai jellemzőkkel rendelkeztek, mint a kontrollok.

2019-ben Fernanda Trindade Gonzalez Dias (Caxias do Sul, Brazília) és munkatársainak eredményei megerősítették a szójababbal módosított poliamid-6 potenciálját a bőr regenerálódását szolgáló helyi fedésként.

2020-as Patricia Inês Back (Porto Alegre, Brazília) és munkatársai beszámolója a szójabab izoflavon aglikonokban gazdag frakció-töltött nanoemulzióit tartalmazó hidrogélek sebkezelésre történő alkalmazhatóságát in vitro és in vivo vizsgálatáról. Az eredményeik azt mutatják, hogy az ilyen készítmények elősegítik a sebgyógyulást azáltal, hogy kb. 200%-kal növelik az angiogenezist, kb. 52%-kal csökkentik a lipidoxidációt és kb. 35%-kal csökkentik a gyulladást (TNFα), miközben ~500%-kal növelik a reepithelializációt. A sérült bőr lehetővé tette az izoflavonok mélyebb bejutását. A nanoemulziók elősegítették a keratinociták proliferációját és migrációját, in vitro. Az izoflavonok, aglikonokban gazdag frakciók in vivo csökkentették a lipidoxidációt és a gyulladást.

Ugyanebben az évben Jian Zhang (Peking, Kína) és munkatársai úgy összegezték eredményeiket, hogy a szójapeptid potenciálisan elősegíti a bőr regenerálódását. A szójafehérje és szójapeptid pótlása a leukocita termelés javulását, a szérum gyulladási index (IL-1β, IL-6, TNF-α) csökkenését, valamint a plazmafehérje koncentráció növekedését eredményezte. A gyulladásos faktorok túlzott termelődése pedig a 4. napon szignifikánsan visszaszorult a peptidcsoportban a fehérjecsoporthoz képest, ami azt jelzi, hogy a szójapeptid jobb hatással volt a bőr helyreállítási folyamatának elősegítésére. A kórszövettani elemzés azt mutatta, hogy a peptidcsoport jobban teljesített a fibroblasztok proliferációjában és a kollagénszintézisben, mint a fehérjecsoport, és több kollagénlerakódásban és jobb bőrjavítási arányban manifesztálódott.

Szintén két évvel ezelőtt, ugyanő, részben azonos szerzőgárdával arról írt a Food & Nutrition Research hasábjain, hogy a szójafehérje-eredetű peptid tápanyag a fehérvérsejtek és az immunfaktorok modulációja révén növeli a negatív nitrogén egyensúlyt az égési sérülések által kiváltott gyulladásos stresszválaszban idős patkányokban.

Tavalyi Lior Matsliah (Tel-Aviv, Izrael) és munkatársai publikációja, amelyből azt tudhatjuk meg, hogy új szójaprotein hibrid kötszereik biológiailag kompatibilisek, különböző gyógyszereket képesek egyidejűleg, ellenőrzött módon külön-külön szállítani, és igazíthatók a különböző típusú sebekhez azáltal, hogy tulajdonságaikat formulációs hatások révén megváltoztatják. Már idén számoltak be Wei He (Peking, Kína) és munkatársai arról, hogy a bakteriális cellulóz/szójafehérje izolátum kompozitok gyulladásgátló, angiogenezist és szőrtüsző regenerációt támogató hatással rendelkeznek, s ezáltal potenciálisan kötszer fejleszthető belőlük. És a sort lehetne folytatni tovább.

Úgy vélem, e rövid felsorolás is meggyőzte Önt arról, hogy a XX. század karriernövényének ott van és ott lesz a helye a sebkezelés eszköztárában.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!