A Sebkezelés Blog archívuma - 11

A The Guardian online kiadására hivatkozva április 6-án jelent meg a magyar médiában (pl. a Portfolio.hu-n) a tudósítás arról, hogy először találtak műanyag mikroszemcséket élő emberek tüdejének a mélyén. A műtéten átesett páciensek tüdejében talált mikroszemcsék közül a leggyakoribb a csomagolóanyagokban lévő polipropilén (PP), valamint a palackgyártáshoz használt PET volt. Ez utóbbi anyaggal már foglalkoztam egy korábbi blogbejegyzésben, így most e hír apropóján a polipropilén és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát tekintem át. Ellenállása, alakíthatósága miatt a PP-t széles körben alkalmazzák a gyógyítás és az orvostechnika területén is. Megtalálhatók a laborokban, tartályok alapanyagaként és a különböző eszközök alkatrészeiben is. Legismertebb felhasználási módja a (Prolene) sebészeti varróanyag.

Kisebbfajta szenzációnak számít, hogy a svédországi Lund Egyetem biológusai nemrégiben arról adtak tájékoztatást, hogy sikerült megfejteniük egy rejtélyt: a struccok nyakát az evolúció egy még kevéssé ismert hajtóereje, a termoreguláció kényszere nyújtotta ilyen hosszúra. Tehát a nyak funkciója a hőszabályozás – tudósított a múlt héten a New Scientist cikkére hivatkozva Qubit.hu. Ez az egyelőre preprintként olvasható kutatás adja az apropóját annak, hogy a mostani blogbejegyzésünkben a struccoknak a sebkezelés tudományához való esetleges kapcsolódását vizsgáljuk meg. Rendszeres olvasóink már előre sejthetik, bizony, van ilyen kapcsolódási pont.

Egereknél 99 százalékos hatékonyságot mutatott egy új fogamzásgátló tabletta, amelyet férfiak részére fejlesztettek ki – adta hírül több hazai portál, például a Házipatika.com a múlt héten. A szert a Minnesotai Egyetem kutatói fejlesztették ki. Elmondásuk szerint a hatóanyag az emberi szervezet és az A-vitamin kölcsönhatását célozza, ez utóbbi nélkülözhetetlen a termékenységhez. A kísérleti vegyület blokkolja a sejtekben a vitamin egyik formájához való kötődésért felelős fehérjét, így hosszan tartó, de még visszafordítható sterilitást idéz elő. A külföldi honlapokon is továbbkutakodva kiderül, hogy a retinsav receptor alfa (RAR-α) néven ismert fehérjéről van szó. A RAR-α egyike a három hasonló funkciójú fehérjének, és a remények szerint szelektív blokkolása elegendő ahhoz, hogy hosszan tartó, de visszafordítható sterilitást váltson ki, miközben alig vagy egyáltalán nem okoz mellékhatásokat. Szurkoljunk együtt, hogy minél előbb kereskedelmi forgalomban kapható termék váljék belőle, de addig is e tudományos előrelépés apropóján nézzük meg, hogy hogyan kapcsolódik az A-vitamin a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz!

Az elmúlt héten vált online is elérhetővé Waldemar Elikowski (Poznań, Lengyelország) és munkatársainak a szemészeti timolol-terápia során fellépő bradycardiáról (lelassult szívverésről) korábban megjelent tanulmányának teljes szövege. Ez adja az apropóját annak, hogy a mostani blogbejegyzés témájául a timolol és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását válasszuk. A béta-adrenerg receptor antagonistát szájon át magasvérnyomás, anginás fájdalom és szívritmuszavarok kezelésére használják. Alkalmazása kiterjed migrénes fejfájás és tremor kezelésére is. 2019-ben ez volt a 160. leggyakrabban felírt gyógyszer az Egyesült Államokban, több mint 3 millió recepttel. Még 2013-ban a JAMA Dermatology c. folyóiratban jelent meg Liza R. Braun (Miami, USA) és munkatársainak esettanulmánya, amely szerint a nem gyógyuló krónikus sebek reagálhatnak a topikális timololra.

2022-ben az agárkosbor (Anacamptis morio) érdemelte ki az Év Vadvirága címet – adta hírül a versenyt szervező Vadonlesők közössége TE Facebook-oldala. A védett növény a mocsári békaliliomot és a csillagőszirózsát megelőzve vált méltóvá e cím viselésére. Megérdemli tehát, hogy ezen a héten ennek a lágyszárú, évelő növénynek a terápiás hatásaival foglalkozzunk, s megnézzük, van-e valamilyen kapcsolata a sebkezelés-sebgyógyulás tudományával. Az agár kosbor, agár sisakoskosbor vagy agármony, régebben szentgyörgyi virág, meresztőfű, embererő, nőszőfű nevet is viselő, április-júniusban virágzó növény réteken, nedves homoki gyepekben és sztyeppéken él. Európában, a Közép-Keleten és Észak-Afrikában honos. A görög anakampto szó jelentése „hátrahajolt”, ami a virág sarkantyú formájára utal.

Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A hatalmas emberi áldozatokat és anyagi károkat okozó háború a jelen blogbejegyzés írásakor is javában tart. Aki csak teheti megmozdult, hogy valamely formában támogassa a hazájukat elhagyni kényszerülő menekülteket. Mi pedig a sebkezeléssel és sebgyógyulással foglalkozó ukrán tanulmányok rövid szemlézésével fejezzük ki szolidaritásunkat a háború érintettjeivel, s kiemelten a 2009-ben alapított Ukrán Sebkezelő Társaság (UWTO, Всеукраїнська громадська організація «Лікування Ран») tagjaival. A dolgom viszonylag könnyű, hiszen az Mskt.hu portál naponta szemlézi a tudományos híreket, s közte időnként felbukkannak ukrán szerzők cikkei is.

A múlt héten jelent meg egy tudósítás a Medicalonline.hu-n, amely szerint a kanadai McMaster University kutatói megfejtették a koffein érvédő hatásának biokémiai hátterét. A Nature Communications folyóiratban közölt cikkükben tisztázták, hogy a koffein (1,3,7-trimetilxantin) és származékai a SREBP2 fehérje aktivitásának blokkolásán keresztül érik el ezt a hatást. Akit részletesebben is érdekel a téma, az a fenti linkek valamelyikén tovább böngészhet, mi pedig használjuk a hírt kiindulópontként ahhoz, hogy röviden áttekintsük a koffein és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódását! A kérdéskört a mostani szilveszterre időzített, a csokoládéval foglalkozó blogbejegyzésemben már érintettük. Az ausztrál Cosmos Clinic cikkére hivatkozva megemlítettem, hogy a táplálkozás döntő szerepet játszik a sebészeti beavatkozások során keletkező hegesedés megelőzésében.

Február 11-én jelent meg a Glam.com portálon Jenn Sinrich írása az emuolaj használatának a bőrre, a hajra és a test egyéb részeire gyakorolt kedvező hatásáról. Sőt egy houston-i bőrgyógyászra, Kemunto Mokaya-ra hivatkozva azt is állítja, hogy az emuolajat hatékonyan használták az égési sebek gyógyulásának felgyorsítására, beleértve a lábfejen, lábszáron, fenéken és más nehezen gyógyuló helyeken kialakuló fekélyeket, valamint a sugárterápia által okozott dermatitist is. Mondanom sem kell, hogy a cikk felkeltette érdeklődésemet, s arra ösztönzött, hogy ezt válasszam a Sebkezelés Blog eheti témájának.

A Sokszínűvidék december 12-én szentelt egy cikket a tormának, amelyet gyógy- és fűszernövényként a magyarok terjesztettek el Európában. A hagyományos orvoslában mind a gyökerét, mind a leveleit használták. Csak később vált ételízesítővé. A tormatinktúrából készített borogatást üszkösödő sebekre is javasolták, ami a friss sebre téve azonnali enyhülést eredményez, illetve gyorsítja a gyógyulást. Persze nem minden fájdalom nélkül… Emellett a benne található fitoncidok megölik a gennyesedést okozó baktériumokat. Zsenge levelével fájós sebeket lehet borogatni. A téma kapcsán említsük meg a glikozid vegyületek csoportjába tartozó glükozinolátot, a szinigrint is. A brokkoliban és a fekete mustárban is megtalálható anyag aránya a torma kifejlett gyökerében 83%-os. A szinigrin felelős a mustár és a torma csípős ízéért, s meglehet, a sebgyógyító tulajdonságaiért is.

A hazai szakemberek új ajánlást fogalmaztak meg az októbertől-márciusig tartó időszakra, illetve a legyengült állapotban, például koronavírusos betegség esetén javasolt D-vitamin pótlásra – tájékoztatott a Semmelweis.hu. A legújabb tudományos kutatásokra alapozva a napi dózis nem változott, de a szükséges mennyiségű vitamint – egészséges felnőtt 2000 NE vitaminigényével kalkulálva – akár heti egy alkalommal (14 ezer) vagy havi egyszeri adagban (60 ezer) is lehet pótolni. A témában nyilatkozó professzor azt is kiemelte, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és az emlőrák – megelőzésében, valamint a daganattúlélésben, illetve az autoimmum betegségek elleni küzdelemben is. És a sebgyógyulásban? – erre keressük a választ az e heti blogbejegyzésben.