Vazelin és sebkezelés

Szép szemeket ígér a TikTok-trend, de komoly fertőzést okozhat – írta január végén a Házipatika.com. Egy fiatal lány videójáról számoltak be, amelynek megjelenését követően sokan vazelinnel kenik be a szemük sarkát, ez ugyanis állítólag megakadályozza, hogy hideg időben könnyezzen a szem és ennek köszönhetően a smink is érintetlen marad. A jelenség ellen több szakember is felemelte már a szavát, ugyanis ez homályos látáshoz, illetve a szem irritációjához vezethet, sőt akár komoly fertőzést is okozhat. Vajon van-e keresnivalója a vazelinnek a sebkezelés eszköztárában? – erre a kérdésre keresem a választ e hír apropóján ezen a héten.

A petrolátum (más néven puha paraffin vagy vazelin) egy olyan szénhidrogén-vegyület, amelyet egy amerikai gyógyszerész, Robert Augustus Chesebrough fedezett fel. Egy olajmezőn járva egy sötét, a kőolajtól csöpögő viaszos, rúdszerű anyagra lett figyelmes a fúrótorony mellett. A munkások utálták ezt az anyagot, mert folyton eltömte a fúrótorony csőrendszerét, még nevet is adtak neki: „viaszrúdnak” hívták. A munkásokkal beszélgetve Chesebrough megtudta, hogy a furcsa, kenőcsös állagú anyagnak van viszont egy előnyös tulajdonsága: be tudja gyógyítani a vágott sebeket és az égési sérüléseket, valamint ápolja a repedezett bőrt. Ezt követően sokat utazott, és különféle bemutatókat tartott a vazelinnel kapcsolatban: nyilvánosan megégette a bőrét, vagy savat öntött rá, majd vazelinnel bekente az égett bőrfelületet, azt állítva, hogy ez az új csodaszer meggyógyítja azt. A bemutatók annyira sikeresek voltak, hogy 1870-ben gyárat alapított Brooklynban, és Vazelin néven árusítani kezdte a petrolátumot.

Az alapanyagot kőolajból nyerik ki, majd hidrogénezik és finomítják, hogy az a végső termékben a lehető legtisztább formában jelenjen meg. A vazelin jellemzően színtelen vagy fehér, viszkózus anyag, amelyet napjainkban kozmetikai, gyógyszerészeti és ipari célokra használnak. Összetételében nincsenek irritáló vagy allergén anyagok, ami miatt széles körben elfogadott és alkalmazott az érzékeny bőrű emberek és az érzékeny területek kezelésében.

A ChatGPT szerint az alábbi módon járulhat hozzá a sebek gyógyulásához:

1. Párolgásgátló hatás
A vazelin vastag réteget képez a bőr felszínén, amely megakadályozza a nedvességvesztést és a párolgást. Ez segít nedves állapotban megőrizni a seb környezetét, ami kedvező feltételeket teremt a sebgyógyuláshoz.

2. Védőréteg képzése
A vazelin egyfajta védőgátat képez a seb körül, ami megvédi azt a külső irritációktól, például a ruházat dörzsölő hatásától vagy a környezeti szennyeződésektől. Ez segít csökkenteni a fertőzés kockázatát és elősegíti a sebgyógyulást.

3. Lágyító hatás
A vazelin hidratáló hatással rendelkezik, amely segít lágyítani és puhítani a seb körül lévő száraz, berepedezett bőrt. Ez elősegíti a sebgyógyulást és csökkenti a hegképződés esélyét.

4. Érzékeny bőr kezelése
A vazelin nem tartalmaz irritáló vagy allergén anyagokat, így ideális választás az érzékeny bőrű emberek és a gyengéd területek, például az arcbőr vagy az ajkak kezelésére.

5. Sebészeti beavatkozások utáni kezelés
A vazelin gyakran alkalmazzák sebészeti beavatkozások után, például műtét utáni sebek vagy varratok ápolására. A lágyító és hidratáló hatás segítheti a gyorsabb gyógyulást és a hegesedés minimalizálását.

Bár számos hazai honlap – valószínűleg a hosszú idő óta történő alkalmazása miatt – készpénzként kezeli a sebkezelésben történő alkalmazhatóságát, s egyik fajtáját például a közkedvelt dexpantenol-kenőcs is tartalmazza, a témánkról hazai szakirodalmat nem találtam. A Szegedi Tudományegyetem gyakorlati képzéssel és készségfejlesztéssel foglalkozó anyagának Sebészeti műtéttani részében (Sebek) megemlítik a vazelin kenőcsöt, mint ami meggátolja a seb és a kötszer közötti összetapadást, illetve az impregnált lapot (vazelin, paraffin: pl. Jelonet).

Ami a külföldi forrásokat illeti, a vazelin (petroleum jelly) történetéről, alkalmazásáról, biztonságosságáról tavaly nyáron jelentettek meg egy közleményt Payvand Kamrani (USA) és munkatársai. Következtetéseik szerint a petrolátum hasznos hidratáló az érzékeny bőrű egyének számára, mert nem okoz égést vagy szúrást, ha felviszik, alacsony allergén potenciállal rendelkezik, és nem tartalmaz allergiás tartósítószereket. Ez az előny, amelyre Chesebrough szabadalma is hivatkozik, lehetővé teszi az oxidációval szembeni ellenállást és megakadályozza a mikrobiális szennyeződést. Széles körben alkalmazható a bőrgyógyászatban, többek között tapasz-teszt eszközként, gyógykenőcsök hordozójaként és önálló kezelésként. Tanulmányuk bizonyítékokon alapuló áttekintést nyújt, kiemelve az anyag nem gyúlékony, nem komedogén (nem okoz eldugult vagy gyulladt szőrtüszőt) és ritka allergiás tulajdonságait.

2013-as cikkükben Adisbeth Morales-Burgos (USA) és munkatársai arról írtak, hogy a posztoperatív sebvörösség és duzzanat csökkent a sima fehér vazelin használatával, összehasonlítva a vazelin alapú kenőcsökkel, például az Aquaphor gyógyító kenőccsel (AHO). Az AHO-val kezelt műtéti sebeknél nagyobb volt a sebvörösödés (52%), mint a sima fehér petrolátummal kezelteknél (12%). A posztoperatív sebkezelésben előnyben részesítik a nem antibiotikus kenőcsöket az antibiotikumokat tartalmazó kenőcsökkel szemben.

2017-ben jelent meg egy Cohrane-tanulmány Gill Norman elsőszerzőségével az égési sérülésekre alkalmazott antiszeptikumokról. Ebben a témánkban az szerepel, hogy mérsékelt bizonyosság támasztja alá, hogy a nanokristályos ezüst kötszerrel kezelt égési sérülések átlagosan valamivel rövidebb gyógyulási idővel rendelkeznek, mint a vazelin gézzel kezeltek (átlagkülönbség -3,49 nap, 2 vizsgálat, 204 résztvevő). Máshol arról írnak, hogy az antiszeptikumokkal, például nanokristályos ezüsttel vagy merbrominnal kezelt égési sérülések átlagosan gyorsabban gyógyulhatnak, mint a vazelines gézzel vagy más nem antibakteriális kezeléssel kezeltek (közepes vagy alacsony bizonyosságú bizonyíték).

Megemlítették, hogy az ezüst xenograft talán nem vagy csak kis mértékben befolyásolja a 14 napon belül gyógyuló égési sebek arányát a nem antimikrobiális (paraffinos géz) kötszerhez képest (alacsony bizonyosságú bizonyíték, kétszer leminősítve pontatlanság miatt). Az ezüst nanorészecskés kötszerek valószínűleg valamivel rövidebb átlagos idő alatt gyógyítják az égési sérüléseket a vazelinnel/petroléteres gézzel összehasonlítva (közepes bizonyosságú bizonyíték, amelyet pontatlanság miatt leminősítettek). Nagyon bizonytalan, hogy van-e különbség a kötések között a fertőzési arányok tekintetében (nagyon alacsony bizonyosságú bizonyíték, amelyet közvetlenség és pontatlanság miatt leminősítettek).

Hivatkoztak Jiong Chen (Kína) és munkatársai 2006-os cikkére, amelyben a szerzők arra az eredményekre jutottak, hogy a másodfokú égéses páciensek „A” (ezüst nanorészecske kötszerrel kezelt) és „B” (1%-os ezüst szulfadiazin krémmel és vazelin gézzel) csoportjában a baktérium.kolonizáció a seben hasonló volt a kezelés után, és hasonló hatással voltak a baktérium kolonizáció csökkentésére a seben a kezelés után, míg a vazelin géz csoportban a baktérium kolonizációja a seben a kezelés után nőtt. Az „A” csoportban a felületes másodfokú sebgyógyulás ideje szignifikánsan rövidebb volt, mint a „B” és a „C „csoportban. A mély másodfokú sebek gyógyulási ideje az „A” csoportban sokkal rövidebb volt, mint a „C” csoportban, de nem volt szignifikáns különbség a „B” csoporttal összehasonlítva. Ugyancsak hivatkoztak Jiao Jian-qiang (Kína) és munkatársai 2015-ös tanulmányára, amely során 76 részleges vastagságú égési sérülésben szenvedő résztvevőt randomizáltak nanokristályos ezüst vagy vazelin gézre; a kötést minden esetben humán epidermális növekedési faktoron keresztül alkalmazták.

2019-ben számoltak be Qing-Qing Fang (Kína) és munkatársai a kitozán-vazelin gézkötés fejlesztése során szerzett tapasztalataikról. Megfigyeléseik szerint a kötszer hatásosnak bizonyult a sebgyógyulás állatmodelljeiben, és potenciálisan sebkezelő anyagként szolgálhat.

Az Aquacel® Ag és a vazelin géz együttes alkalmazásának a toxikus epidermális nekrolízis (TEN) kezelésében történő alkalmazhatóságáról Shu-Hung Huang (Tajvan) és munkatársai jelentettek meg egy tanulmányt 2020-ban. Eredményeiket úgy összegezték, hogy az Aquacel® Ag kötszer könnyen eltávolítható a hidroterápia során. A sebfájdalom csökken. A kötés mindössze heti kétszeri cseréjével csökkentették a szagot és javították a betegek életminőségét. Ezenkívül a kötéscserék kisebb gyakorisága csökkenti a munkaerőigényt és emellett költséghatékony is. Az Aquacel® Ag és a vazelines géz használata jó alternatíva a TEN sebek kezelésére. Ugyancsak ő az elsőszerzője annak a még 2014-ben megjelent munkának, amelyben az Aquacel Ag + vazelin géz hatásosságát vetették össze az 1%-os ezüst-szulfadiazin krémével. Ebben kimutatták, hogy a kombináció csökkentette a fájdalmat és a munkaerő-költségeket, de nem rövidítette le a sebgyógyulási időt.

Azt hiszem, e pár forrás is meggyőzi Önt arról, hogy a vazelin használata a sebkezelésben több okból is előnyös. Először is képes arra, hogy egy védőréteget képezzen a seb felületén, amely megakadályozza a baktériumok bejutását a sebbe, és ezzel csökkenti a fertőzés kockázatát. Másodszor hidratáló hatása segít megőrizni a seb nedvességtartalmát, ami elősegíti a sebgyógyulást. Ugyanakkor hátrányai közé tartozik, hogy a vazelin zsíros textúrája miatt nehéz lehet eltávolítani a sebről, ami irritációt okozhat. Ezenkívül, mivel a vazelin nem oldódik vízben, nem ajánlott olyan sebek kezelésére, amelyek nedvesek vagy váladékoznak. Ahogy a BMJ.com-on olvasható, a vazelin hatását a kisebb sebek hatékony gyógyulására a vizsgálatok kimutatták, lehetővé teszi a sebek egészséges gyógyulását fertőzés, irritáció vagy anélkül, hogy a kötszer a sebbe ragadna, miközben fenntartja a bőr hidratáltsági szintjét. Használata napégés és kisebb égési sérülések esetén hasonlóképpen védi a sérült területet, miközben nem zavarja a természetes helyreállítási folyamatot.

Az illusztrációk forrása a Wikimedia.org: 1, 2.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!