Mikrobiom és sebkezelés

Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – számolt be magyar kutatók vizsgálati eredményeiről a Tudas.hu. A mikrobiom (például a bélflóra) a különféle betegségek és az öregedés hatására változik, mégis a kapcsolata az epigenetikai öregedésórákkal eddig ismeretlen volt. Ennek kiderítésére vállalkoztak a hazai szakemberek. Úgy találták, hogy a középkorú, illetve idős emberek között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult. Megállapításaikról bővebben olvashat a fenti linken, mi pedig tekintsük át röviden, hogy mi a kapcsolat a velünk, bennünk, rajtunk élő, minket tápláló, védő mikrobák (mikrobioták) és a sebkezelés – sebgyógyulás között.

A mikrobiom, vagyis az emberi testben található mikroorganizmusok összességének fontossága egyre inkább felismerésre kerül a sebkezelés és sebgyógyulás terén is. Magát a kifejezést Joshua Lederberg amerikai kutató alkotta meg, aki az emberi testben helyet foglaló mikroorganizmusok életműködésekre és betegségekre gyakorolt hatásának fontossága mellett érvelt. Az utóbbi évtizedek kutatásai során megfigyelték, hogy a mikrobiom jelentős hatással van az immunrendszer működésére, a gyulladásos folyamatokra, valamint az sejtek regenerálódására és a sebgyógyulásra is.

Mivel a bőr az emberi test legnagyobb és leginkább kitett szerve, a bőr mikrobiótája mikroorganizmusok trillióit tartalmazza, beleértve a baktériumokat, gombákat és vírusokat, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a gazdaszervezettel a gazdaszervezet egészségének és betegségeinek szabályozása érdekében.

Immunrendszer
Az immunrendszer egyik legfontosabb feladata a test védelme a káros mikroorganizmusok ellen. Az egészséges mikrobiommal rendelkező szervezet képes egyensúlyban tartani a mikrobapopulációt, és ezzel elnyomni a potenciálisan kórokozó mikroorganizmusok elszaporodását. Az immunrendszer és a mikrobiom közötti kölcsönhatások meghatározóak a sebgyógyulásban, mivel az immunrendszer aktivitása és hatékonysága alapvető fontosságú a seb körüli gyulladások és fertőzések elleni küzdelemben.

Gyulladásos folyamatok
A sebgyógyulás részét képező gyulladásos folyamatok szorosan kapcsolódnak a mikrobiom állapotához. Az egészséges mikrobiommal rendelkező bőr képes hatékonyabban kezelni a ezeket a folyamatokat. Azonban, ha antibiotikumok vagy egyéb külső tényezők hatására a mikrobiom egyensúlya felborul, ez hajlamosíthat a gyulladások krónikussá válására, és csökkentheti a sebgyógyulás sebességét.

Sejtek regenerálódása
A mikrobiom befolyásolja a sejtek regenerálódását és az új szövetek képződését is. Bizonyos mikroorganizmusok elősegíthetik a sejtek megfelelő migrációját és differenciálódását, ami kulcsfontosságú a sebgyógyulás folyamatában. Egyes mikroorganizmusok serkenthetik a kollagén termelődést is, ami hozzájárul az új szövetek kialakulásához és a sebgyógyulás gyorsabb lefolyásához.

Probiotikumok
Az utóbbi években egyre növekvő érdeklődés övezi a probiotikumok szerepét a sebkezelésben és sebgyógyulásban. A témakörnek már mi szenteltünk egy blogbejegyzést. A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek kedvező hatással vannak a gazdaszervezetben, és segíthetik a mikrobiom egyensúlyának helyreállítását. A probiotikumok helyi alkalmazása vagy akár szájon át történő bevitele segíthet fenntartani vagy helyreállítani az egészséges mikrobiomot a seb körül, ezáltal felgyorsítva a sebgyógyulást és csökkentve a komplikációk kockázatát.

Vonatkozó tanulmányok

A téma meglehetősen kutatott, így az utóbbi bő egy év eredményeiről számolok be röviden. 2023 januárjában jelent meg Ludivine Canchy (Levallois-Perret, Franciaország) és munkatársai áttekintése a sebgyógyulás és mikrobiom „váratlan” kapcsolatáról. Következtetéseikből kiderül, hogy közelmúltban elért eredmények kimutatták, hogy a mikrobiális környezeten belül a különböző fajok közötti kölcsönhatások dinamikusak és módosítják a baktériumok viselkedését, ami diszbiózis (egy adott környezetben élő mikrobiális közösség egyensúlyhiánya) esetén fokozott virulenciát és késleltetett sebgyógyulást eredményez. Ezzel szemben a kiegyensúlyozott, azaz diverzifikált mikrobiom fontos az optimális sebgyógyuláshoz, mivel korlátozza a kórokozók elszaporodását, csökkentve a fertőzés, az elhúzódó gyulladás és a seb krónikussá válásának kockázatát. A bőr sebgyógyulási folyamatának összetettsége és dinamikája miatt kombinált kezelések kifejlesztésére van szükség, amelyek mind a gazdaszervezetet, mind a mikrobiomot célozzák. A bőrmikrobiom manipulációjának ígéretes in vitro és in vivo eredményei a sebgyógyulásban, valamint a diszbiózissal társuló bőrbetegségekben új terápiás stratégiák felé nyitják meg az utat.

Małgorzata Zielińska (Varsó, Lengyelország) és munkatársai a sebmikrobiótáról és annak a sebgyógyulásra gyakorolt hatásáról szintén tavaly jelentettek meg egy áttekintést, felvázolva a sebmikrobióta hatását a gyógyulásra, s kiemelve az olyan elkülönült fázisokat, mint a vérzéscsillapítás, a gyulladás és a sejtburjánzás. Absztraktjukban leírták, hogy a sebgyógyulás egy olyan összetett folyamat, amelyet az életkor, a szisztémás állapotok és a helyi tényezők befolyásolnak. A növekedési faktorok és citokinek által irányított gyulladásos válaszok neutrofileket és monocitákat toboroznak a kórokozók és törmelékek eltávolítására. A mikrobióta változásai különösen a sebgyógyulás dinamikájának változásaihoz kapcsolódnak. A hasznos, a szervezetünkkel szimbiózisban élő (kommenzális) baktériumok befolyásolják az immunválaszokat, a keratinociták növekedését és az erek fejlődését. Például a Staphylococcus epidermidis segíti a keratinociták fejlődését, míg a S. aureus kolonizációja akadályozza a gyógyulást. Más baktériumok, mint az A csoportú Streptococcus spp. és a Pseudomonas szintén befolyásolják a sebgyógyulást. A mikrobióta-alapú sebkezelés klinikai alkalmazásai ígéretesek, a probiotikumok és az olyan specifikus baktériumok, mint az Acinetobacter baumannii a molekulaszekréció révén segítik a szövetek helyreállítását.

A mikrobióta sebgyógyulásra gyakorolt hatásának megértése terápiás lehetőségeket is kínál. A probiotikumokat, prebiotikumokat és antibiotikumokat is magában foglaló, személyre szabott megközelítések manipulálhatják a mikrobiótát az immunmoduláció, a szövetjavítás és a gyulladáscsökkentés fokozása érdekében. Az előrelépés ellenére kritikus kérdések továbbra is fennállnak. Az optimális sebgyógyuláshoz szükséges ideális mikrobióta-összetétel meghatározása, a pontos hatásmechanizmusok feltárása, hatékony manipulációs stratégiák kidolgozása, valamint a mikrobióta, a gazdaszervezet és más tényezők közötti bonyolult kölcsönhatás megértése további kutatást igényel.

Ugyancsak 2023-as Caglar Ersanli (Arta, Görögország) és munkatársai cikke a bőr mikrobióta biodiverzitásáról, mint a sebgyógyulás fontos biomarkeréről. Következtetéseik szerint a baktériumok a bőr mikrobiótájában élnek, amely normális körülmények között egyensúlyban van, és fontos szerepet játszanak a természetes sebgyógyulási folyamatban. A bőr mikrobiótája a bőrszövet sebesülése után könnyen egyensúlytalanná válhat, és több okból, például a mikrobiális terhelés, a domináns baktériumfajok és az immunrendszer közötti kommunikáció miatt fokozhatja vagy csökkentheti a gyógyulási folyamatot. Ezért előtérbe került a sebágyban jelen lévő főbb baktériumok, az immunrendszer és a hámsejtek közötti kommunikációjuk, azonosítási folyamatuk és a bőr mikrobiótájának egyensúlyát helyreállító manipulációs stratégiáik megértése.

Már idén jelent meg Yuyan Yang (Peking, Kína) és munkatársai tanulmánya a bőr mikrobiom szerepéről a sebgyógyulásban. Megállapították, hogy az elmúlt évtizedben a bőr mikrobiótájának kultúra-független módszerekkel történő azonosítása terén elért előrelépés figyelemre méltó volt, ami a sebgyógyulás és a korábban nem ismert mikrobiális összetétel és diverzitás kapcsolatának összetettebb és alaposabb megértéséhez vezetett. A csíramentes és gnotobiotikus (baktériummentes) állatkísérletekből, valamint humán sebvizsgálatokból származó jelenlegi bizonyítékok azt jelzik, hogy a nagy gyulladásos potenciállal rendelkező mikrobák hatékony eltávolítása káros a megrekedt gyulladásos állapot és a gyógyulás elhúzódó időtartamának elkerülése szempontjából, míg a mérsékelten nem agresszív komensálok kolonizációja segítheti a gyors gyógyulást.

Az ismeretlen mikrobák által okozott tartós bőrgyulladás aláhúzhatja a hipertrófiás hegek és keloidok túlzott fibroproliferatív válaszainak patogenezisét. Ezek az eredmények feltárták a sebgyógyulás minőségével összefüggő potenciális biomarkereket, és megalapozzák a bőr mikrobiomjának manipulálását és célpontjait, megnyitva az utat a lehetséges kielégítő sebgyógyulás indukciója előtt.

Összegzésként mi is megállapíthatjuk, hogy a mikrobiom szerepe a sebkezelés és sebgyógyulás folyamatában egyre inkább felismerésre kerül, és a kutatások folyamatosan bővítik ismereteinket ezen a területen. A bőr mikrobiomjának pozitív és negatív hatásai egyaránt vannak a sebgyógyulásra, és a bőrön található kommenzális baktériumok befolyásolják a seben belüli immunválaszt, amely védelmet nyújthat a bakteriális sebfertőzés ellen vagy korlátozhatja azt. Az egészséges mikrobiom fenntartása vagy helyreállítása kulcsfontosságú a sebgyógyulás hatékonyabbá és gyorsabbá tétele érdekében. A probiotikumok és más mikrobiom-barát kezelési módszerek potenciális megoldást jelenthetnek a sebkezelés és sebgyógyulás terén, és további kutatásokra van szükség az optimális kezelési stratégiák kifejlesztéséhez és alkalmazásához.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!