Fuzobaktériumok és sebkezelés

Bizonyos baktériumok, amelyek a szánkban vannak, megtalálhatók a vastagbelünkben is, hiszen a véráramba kerülve az egész testünkben kárt okozhatnak – számolt be április 9-én egy brit orvos figyelmeztetéséről a Noklapja.hu. A szájhigiénia elhanyagolása sokféle betegség forrása lehet. Az egyik fuzobaktérium (Fusobacterium nucleatum), amely egy cukormegkötő fehérje segítségével tapad a vastagbélben található polipok és daganatok szöveteihez, például vastagbélrákot okozhat. Van-e kapcsolatuk ezeknek a baktériumoknak a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Az emberi mikrobiom az emberi testben élő mikroorganizmusok ökológiai rendszere. Magában foglalja a vírusokat, gombákat, baktériumokat és más mikroorganizmusokat. Ezek a mikroorganizmusok velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, és időnként kihasználnak minket. Részt vesznek az emberi szervezet integritást biztosító határok védelmében, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák idegen (és betegséget okozó) mikroorganizmusok tartós megtelepedését.

Az emberek mikrobióta-közössége több ezer fajból áll, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a mindennapi egészségben, a szövetek homeosztázisában és a betegségek megelőzésében, az „eubiózis” néven ismert (egyensúlyi) állapotban. Ezen belül a humán szájüregi mikrobiom több mint 600 baktériumfajból áll. A száj-, orr- és gasztrointesztinális mikrobiom változatossága ugyanazon faj tagjai között, valamint a különböző fajok között is megfigyelhető, ami arra utal, hogy több genetikai és környezeti tényező is hozzájárulhat az egyén egyedi mikrobiom-összetételéhez.

Ezen baktériumok egyike a F. nucleatum, egy Gram-negatív anaerob baktérium, amely természetes módon jelen van az emberi szájüregben. Általában nem okoz problémát, amikor a szájban egyensúlyban van a többi mikroorganizmussal. Azonban bizonyos körülmények között, például, ha sebek jelennek meg a szájban vagy fogászati beavatkozások során, elszaporodhat és fertőzést okozhat.

A mesterséges intelligencia, a ChatGPT szerint a fuzobaktérium-fertőzés gyulladást és más komplikációkat okozhat a seb területén. Ennek megelőzése érdekében fontos a megfelelő higiéniai intézkedések betartása, például a sebek tisztítása és fertőtlenítése. A F. nucleatum fertőzés összefüggésbe hozható bizonyos betegségekkel és állapotokkal, például ínygyulladással és fogínybetegségekkel. Ezek a betegségek további szövődményeket okozhatnak, ha nem megfelelően kezelik őket, és elősegíthetik a sebek kialakulását és nehezebb gyógyulását. A sebek kezelése során fontos a megfelelő antibiotikum-kezelés alkalmazása a baktériumok ellen, beleértve a F. nucleatumot is, ha szükséges. Emellett a seb tisztán tartása és megfelelő sebfertőtlenítés is létfontosságú a gyógyulási folyamat elősegítése érdekében.

Vonatkozó tanulmányok

Veli-Jukka Uitto (Kanada, Finnország) és munkatársai 2005-ben számoltak be arról, hogy vizsgálataik szerint a F. nucleatum elsősorban a marginális hámsejtekhez kötődik, és serkenti azok migrációját. A hámsejtek és a baktériumok kölcsönhatását olyan sebmodell alkalmazásával vizsgálták, amely során egyenletes szélességű karcolásokat hoztak létre a konfluens keratinocita tenyészetekhez. Megfigyelték, hogy a F. nucleatum a tenyészetek kiválasztott hámsejtjeihez kötődik. A mesterséges sebszegélyek vándorló sejtjei egyértelműen a baktériumok preferenciális célpontjai voltak. Magas baktérium- koncentrációnál (sejtenként 260 baktérium) csaknem az összes marginális sejtben volt fuzobaktérium, míg a konfluens sejteknek csak 6%-a kötődött egy vagy több F. nucleatum sejthez. A konfokális mikroszkópos vizsgálat kimutatta, hogy a baktériumok a marginális hámsejtek felszínén és citoplazmájában egyaránt lokalizáltak. Ezek a sejtek fertőzöttek maradtak, miután a sebszegélyek összeolvadtak. Még alacsony bakteriális inokulum mellett is (26 baktérium sejtenként) a sebszegély keratinocitáinak körülbelül 50%-a egyértelmű bizonyítékot mutatott a többszörös bakteriális invázióra.

Kitértek arra is, hogy a sebek bezáródása sokkal gyorsabban ment végbe az F. nucleatum-mal kezelt tenyészetekben, ami azt jelzi, hogy az F. nucleatum képes serkenteni a sejtnövekedést vagy a vándorlást. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fokozott sejtproliferációval és -vándorlással járó fekélyes hámban bizonyos baktériumok képesek behatolni a sejtek egy alpopulációjába, és bennmaradni anélkül, hogy megzavarnák a gazdasejt életképességét. Ez a fajta helyzet áll fenn a gyulladt periodontális tasakokban, amelyekben krónikus mikrofekélyek, hámsejt-kontaktusok elvesztése, megváltozott integrinexpresszió és fokozott sejtnövekedés jelentkezik.

Rupa Bhattacharya (Philadelphia, USA) és munkatársai 2014-ben jelentettek meg egy közleményt a baktériumok hatásáról az orális hámsejtek sebgyógyulási viselkedésére. A sebzett szövet lehetőséget kínál a mikroflóra számára, hogy megtapadjon, megtelepedjen, behatoljon és megfertőzze a környező egészséges szöveteket. A szájüreg baktériumai a keratinocitákkal kölcsönhatásba lépve képesek megváltoztatni a sebgyógyulási folyamatot. A szájüreg normál mikroflórája változatos és bőséges. A szájüreget kezdetben Gram-pozitív baktériumok tenyésztik, majd később a Gram-negatív anaerobok eltolódnak, különösen a szubgingivális plakkokban. Az ínyhám a külső környezet határfelületén helyezkedik el, és elsődleges fizikai gátként működik a szájbaktériumok által okozott fertőzésekkel szemben. Említést tesznek két korábbi vizsgálatról, amelyek szerint két anaerob szájbaktérium, a Porphyromonas gingivalis és a F. nucleatum szorosan érintkeznek a fogíny hámjával.

Mindkét említett baktérium képes csökkenteni a seb bezáródását azáltal, hogy negatívan befolyásolják a keratinociták proliferációját és migrációját. A baktériumok által okozott sejt halál a seb szélén volt a legnagyobb, és a baktériumok hatása térbeli komponenssel is rendelkezett, a hatás a seb szélén volt a legfeltűnőbb. A F. nucleatum tehát képes gátolni a sebgyógyulást, ami különösen fontos a szájüregi sebek esetében.

2018-ban jelent meg Eline Vanlancker (Ghent, Belgium) és munkatársai tanulmánya arról, hogy az orális mikrobiota csökkenti a hám egyrétegű rétegeinek sebgyógyító képességét, függetlenül az 5-fluorouracil jelenlététől. A Streptococcus és Veillonella mellett a kezdeti nyálmintákat a Prevotella, a Neisseria, a Granulicatella, a Haemophilus, az Actinomyces, a Porphyromonas, a Fusobacterium és a Megasphaera is népesítette, amelyek szintje a donortól függött. A sokféleség nagy része ugyanakkor elveszett a 24 órás inkubáció során a ko-kultúra modellben. Egyes donorok esetében a legtöbb nemzetség még mindig jelen volt, bár viszonylag alacsony abundanciával.

2022-es tanulmányukban Yuanxin Chen (Kanton, Kína) többek között arra is kitértek, hogy a F. nucleatum nemcsak fogágybetegséget és halitózist okoz, hanem fontos szerepet játszik a foghús fertőzésében is. Ezenkívül számos epidemiológiai adat azt mutatja, hogy a szájüregi laphámsejtes karcinóma (OSCC) előzmozdításában is elengedhetetlen, és rákkeltő baktériumnak számít. Bár a parodontitis és a rák különböző betegségek, a hozzájuk kapcsolódó sebek nem gyógyulnak be. Itt hivatkoznak Carla Cugini (USA) és munkatársai eredményeire (2013), amelyek szerint (pl.) a parodontitis ismérve, hogy a betegség a szövetpusztulás időszakos „kitöréseiben” halad előre, majd nyugalmi időszakok következnek, amelyek során részleges gyógyulás következik be; ezért van egy gyulladást előidéző, sebző esemény, amely elengedhetetlen a későbbi patológia stádiumba állításához. A későbbi kollagénpusztulás megelőzi a parodontális betegségre jellemző csontleépülést és -vesztést. A fogínygyulladás, amely klasszikusan megelőzi a felnőttkori parodontális betegséget, gyulladást előidéző, sebzést okozó eseményt jelent, amely elengedhetetlen a P. gingivalis által közvetített későbbi patológia kialakulásához.

A fuzobaktériumok és a sebkezelés közötti kapcsolat fontos tényező a sebek sikeres gyógyulásában. A hatásos sebkezelési protokollok kialakítása és alkalmazása elengedhetetlen a fertőzések minimalizálása és a gyorsabb gyógyulás érdekében. Az egészségügyi szakembereknek, az orvosoknak és a szakdolgozóknak valamint a pácienseknek egyaránt tudatosnak kell lenniük az ezen baktériumok által jelentett potenciális veszélyekkel és a védekezés lehetőségeivel annak érdekében, hogy maximálisan támogassák a sebgyógyulási folyamatot és csökkentsék a szövődmények kockázatát.

Az illusztrációk forrása a Flickr.com és a Phylopic.org.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!