Szőlő és sebkezelés

Hogyan is búcsúzhat az ó évtől és köszöntheti az újat egy a sebkezeléssel és a sebgyógyulással foglalkozó blog, mint egy olyan szilveszteri szokás bemutatásával, amely valamilyen formában kapcsolódik annak tematikájához?! A mikulásvirág, a fagyöngy, a fenyő, az alkohol és a lencse után ebben az évben a szőlőt választottam erre a célra, hiszen a Netspanyol.com cikkében azt olvashatjuk, hogy az egyik kapcsolódó spanyol hagyomány szerint minden ottani település és nagyobb város főterén egy arra kijelölt óra hangjátéka (la campanada) jelzi az év utolsó másodperceit. A 12 hangos óraütés ritmusára mindenki egy-egy szőlőszemet vesz a szájába, jelképezve az új év hónapjait, és biztosítva a jólétet. Mexikóban minden elfogyasztott szőlőszem előtt kívánnak is valamit, és azt remélik, hogy az a következő esztendőben valóra is válik.

Az egészség és a természetes gyógymódok iránti érdeklődés egyre nő világszerte, és számos kutatás támasztja alá, hogy bizonyos növények és termékek rendkívül hasznosak lehetnek az egészségmegőrzés és a betegségek kezelése során. Az egyik ilyen természetes „csodaszer”, amely évezredek óta alkalmazzák különféle kultúrákban, a szőlő. A szőlő (Vitis) nem csupán finom gyümölcs, bor, juice (stb.) „alapanyag” hanem számos egészségügyi előnnyel is rendelkezik. Egy kilogramm szőlő elfogyasztásával 180 gramm szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 6-9 g fehérjét, sőt 5 g zsírt is juttathatunk a szervezetünkbe. Maga a szó ótörök eredetű, a csuvas sirla (bogyó) szóból származik.

Az ókori görögök a szőlőt különféle gyógyászati célokra használták, beleértve a sebkezelést is. A növény leveleit, magjait és héját kivonatok formájában alkalmazták sebekre és sebfertőzésekre. A rómaiak is ismerték a gyógyító tulajdonságait. Például Plinius említést tett arról, hogy a szőlőlevelek használata elősegíti a sebgyógyulást. Az egyiptomiak is használták a szőlőt gyógyászati célokra, és az Ebers papirusz nevű ókori egyiptomi orvosi tekercsen is említik gyógyító hatásait. Az indiai ayurvédikus gyógyászat is használja a szőlőt, beleértve a szőlőmagolajat is, amelyet a bőr hidratálására és a sebek gyógyítására használnak. A középkori Európában ismert volt a szőlőlevelek és a szőlőmagolaj gyógyító hatása.

A kerti szőlő (Vitis vinifera L.) etnobotanikai, gyógyszerésztörténeti és gyógyászati jelentőségéről Papp Nóra (Pécs) és munkatársai jelentettek meg egy kiváló tanulmányt 2015-ben. Ebben megemlítik például, hogy Szardínia szigetén a termés borogatóként és szirupként, fertőtlenítő hatása révén gyomorgyulladás és sebek kezelésére is ismert. Törökországban a nyers termés vérszegénység, meghűlés, magas vérnyomás, mandulagyulladás, meszesedés, bronchitis, gyomor- és bélrendszeri panaszok, görcsök és láz valamint égés és a sebek kezelésére ismert. Leveléből kenőcsöt készítenek az égési sebekre. Kalotaszegen és Gyergyóban a levelet gennyes sebekre tették.

A ChatGPT szerint rendkívül gazdag antioxidánsokban, például polifenolokban, flavonoidokban és rezveratrolban. Ezek az anyagok hozzájárulnak a szervezet védekező rendszerének erősítéséhez és az oxidatív stressz elleni küzdelemhez. Az antioxidánsok segítenek megelőzni a sejtek károsodását, amely fontos szerepet játszik a sebgyógyulás folyamatában. Ezenkívül a szőlőmagolajban található E-vitamin is elősegítheti a bőr regenerálódását és hidratálását.

A szőlő leveleinek kivonataiban található polifenolok kifejezetten jótékony hatással lehetnek a sebkezelésre. Ezek az anyagok antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek segíthetnek a seb gyógyulási folyamatának felgyorsításában. Emellett a szőlő kivonatainak régóta ismert a véralvadásgátló hatása, amely szintén fontos szerepet játszhat a sebkezelés során.

A szőlőmagolajnak további előnyei is vannak a sebgyógyulás terén. Az olaj gazdag esszenciális zsírsavakban, például linolsavban, amelyek hozzájárulnak a bőr hidratálásához és rugalmasságának megőrzéséhez. A szőlőmagolaj rendszeres alkalmazása segíthet csökkenteni a hegek kialakulását és elősegítheti a sima, egészséges bőrképződést a seb területén.

Milyen tudományos kutatások támasztják alá ezeket az állításokat? A rezrevatrolnak a sebgyógyításban való szerepével már foglalkoztam egy korábbi blogbejegyzésben.

2002-ben jelent meg Savita Khanna (Columbus, USA) és munkatársai tanulmánya arról, hogy az 5000 ppm resveratrolt tartalmazó szőlőmag proanticianidin kivonat (GSPE) helyi alkalmazása felgyorsította a sebösszehúzódást és -záródást. A GSPE kezelés egy jobban körülhatárolható hiperproliferatív epiteliális régióval, magasabb sejtsűrűséggel, fokozott kötőszöveti lerakódással és javult szövettani felépítéssel járt. A GSPE kezelés szintén növelte a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) és a tenascin expresszióját a sebszél szövetében valamint javította az oxidáló környezetet a seb helyén. Az oxidánsokról ismert, hogy elősegítik mind a VEGF, mind a tenascin expresszióját is, tehát a GSPE helyi alkalmazása megvalósítható és produktív megközelítést jelent a bőrsebek gyógyulásának támogatására.

2010-ben számoltak be B. Shivananda Nayak (St. Augustine, Trinidad and Tobago) és munkatársai kutatási eredményeikről, amely szerint a 13. napon a sebek szőlőhéjporral (V. vinifera) történő kezelése jelentősen (100%) növelte a sebösszehúzódás mértékét. A kezelt állatok szignifikáns csökkenést mutattak az epithelializációs periódusban és a hidroxiprolin tartalom növekedésében a kontrollhoz és a standardhoz képest. A szövettani elemzés összhangban volt azzal a javaslattal is, hogy a szőlőhéjpor jelentős sebgyógyító potenciált mutat. A kezelt állatokban megnövekedett sebösszehúzódás, hidroxiprolin-tartalom és a hámképződési idő csökkenése támogatja a szőlőhéjpor használatát a sebkezelésben.

2011-ben ugyanez a szerzőgárda a V. vinifera és az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) olajainak sebgyógyító tulajdonságairól publikált. A gyógyulást a sebösszehúzódás sebessége és a hidroxiprolin tartalom alapján értékelték. A 13. napon az áfonyaolajjal kezelt állatok sebterülete (88,1%) csökkenést mutatott a szőlőolajjal kezelt állatokhoz (84,6%), a kontrollokhoz (74,1%) és a standard csoporthoz (78,4%) képest. A granulációs szövet hidroxiprolin tartalma szignifikánsan magasabb volt az áfonyával és szőlőolajjal kezelt állatokban.

2015-ös Ali Asghar Hemmati (Ahvaz, Irán) és munkatársai közleménye, amely szerint a szőlőmag-kivonatban található proantocianidinek beindítják a vaszkuláris endothel növekedési faktor felszabadulását, helyi alkalmazása pedig sebösszehúzódást és -záródást okoz. A bőrelváltozások szőlőmag-kivonattal történő gyógyítása a hámban védett határvonalakkal rendelkező proliferációs területeket, megnövekedett sejtsűrűséget és fokozott kötőszövet-lerakódást okozott a seb helyén, ami általában javítja a seb sejtszerkezetét. Ezenkívül gyulladáscsökkentő és antimikrobiális tulajdonságai is hatékonyak a sebgyógyulásban.

2016-ban Dorsaf Moalla Rekik (Sfax, Tunézia) és munkatársai a szőlőmag-, a szezám- és a görögszénaolaj sebgyógyító tulajdonságait értékelték. Megállapították, hogy ezek jobb hatást gyakorolnak a sebgyógyulásra, mint a „CICAFLORA”. Ennek oka az olajokban jelenlévő fitokomponensek szinergikus hatása lehet. Mindazonáltal szükség van klinikai vizsgálatok megkezdésére embereken, hogy megerősítsék ezek hatásosságát a humán patológiában.

A téma egy másik aspektusát világítja meg Hongshi Ma (Sanghaj, Kína) és munkatársai közleménye a szőlőmag ihlette intelligens hidrogél speciális vázaknak (scaffoldok) a melanoma-terápiában és a sebkezelésben történő alkalmazásáról. Úgy vélik, hogy a szőlőmag-kivonatok flavonoidokban gazdag oligomer proantocianidineket (OPC) tartalmazó hidrogél vázszerkezettel rendelkeznek, szabályozott fototermikus, reológiai és kompressziós mechanikai tulajdonságokkal, valamint kiváló biokompatibilitással.

2021-ben Amita Ajit, A. G. Vishnu és Prashanth Varkey (Thrissur, India) a szőlőmag-kivonatnak a sebkezelő termékek fejlesztésébe történő bevonásáról jelentettek meg egy áttekintést. Összegzésük szerint a szőlőmag kivonat farmakológiailag fontos és bőséges bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek terápiás hatásosságát elsősorban in vitro és in vivo vizsgálatok mutatják ki, igazolva a sebgyógyulást elősegítő gyulladásgátló, antimikrobiális és antioxidáns tulajdonságokat. Az egyetlen közölt klinikai adat a szőlőmag-kivonat komplikált császármetszéssel járó sebek gyógyulására való felhasználásáról jelzi, hogy a termék értékes lehet. Remélik, hogy ösztönözni fogják a tudósokat, hogy dolgozzanak azon, hogy a sebgyógyulást felgyorsító GSE-termékek fejlesztése során hatékony eredményeket érjenek el.

2023-ban jelent meg Manuel Alexandru Gitea (Nagyvárad, Románia) és munkatársai cikke a szőlőmagolaj fitokémiai-terápiás tevékenységéről. Megállapították, hogy a szabadgyökök negatív hatásainak csökkentésével és a biológiai membránok szerkezetének és stabilitásának megőrzésével a szőlőmagból származó karotinoidok, polifenolok, szterinek és E-vitamin kedvező hatást gyakoroltak a kollagén-szintézisre és a sebgyógyulásra. A szterinek szintén hatékony anyagok, amelyek segíthetik a szisztémás gyulladás csökkentését. A makrofágok aktiválásával és a fibroblaszt- és kollagéntermelés fokozásával felgyorsíthatják az új bőr képződését.

Úgy vélem, e néhány szemlézett cikk is igazolja, hogy az egészségügyi alkalmazások és a természetes gyógymódok egyre inkább jelen vannak az egészségügyi szektorban, és a szőlő sebkezelésre gyakorolt hatásai egyértelműen bizonyítják a természetes módszerek értékét és hatásosságát. A növény alkalmazása nemcsak a sebgyógyulás felgyorsításában játszhat szerepet, hanem hozzájárulhat az általános egészség és jóllét támogatásához is. A bornak a sebkezelésben és a sebgyógyulásban játszott szerepére talán még visszatérünk. Talán jövő szilveszterkor.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!