Szelén és sebkezelés

A szelenoprotein P hiány a szívelégtelenség incidenciájának magasabb kockázatával társul – adta hírül még szeptember végén a Medicalonline.hu. A kutatók úgy találták, hogy a legnagyobb mennyiségben előforduló szelenoprotein, a szérumban jelenlévő szelén fő hordozója, a SELENOP szerepet játszik a szelén homeosztázisában és megoszlásában, és korábban már kapcsolatba hozták a kardiovaszkuláris betegségekkel. Vajon a szelén kapcsolatba hozható a sebkezeléssel és a sebgyógyulással is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

A szelén (nyelvújításkori nevén reteny) egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34. Elnevezése a Hold görög nevéből, a szelénéből (σελήνη) származik. A svéd Jöns Jakob Berzelius nevezte el, utalva arra, hogy a szelén ugyanúgy kísérője a tellúrnak, mint a Földnek a Hold. Széles körben alkalmazzák az iparban. Olyan mikroelem, amely mindössze 10-15 mg mennyiségben található meg az ember szervezetében. Legfontosabb szerepe az antioxidáns tulajdonságából következik. Immunrendszert erősítő tulajdonsággal rendelkezik, illetve számos, a kórokozók elleni védekezéshez szükséges folyamat intenzívebben zajlik szelén jelenlétében. Az élettani szükségletet kevéssel meghaladó mennyisége segít csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, ugyanakkor túlzott bevitele növeli ugyanezt a kockázatot. Hiánya egyebek mellett közreműködhet a szervek, szövetek degenerációjában.

Amikor a bevezetőben feltett kérdésről a mesterséges intelligenciát is megkérdeztem, a ChatGPT-nek, akkor válaszul azt kapjuk, hogy a szelén egy fontos ásványi anyag, amely számos biokémiai folyamatban vesz részt a szervezetben, beleértve az immunrendszer működését és a sebgyógyulást is. A szelénnek szerepe van az antioxidáns védekezésben, és segít megvédeni a sejteket az oxidatív stressz okozta károsodástól. Az oxidatív stressz olyan folyamat, amely során a szabad gyökök károsítják a sejteket, és lassíthatják a sebgyógyulást.

Ezenkívül a szelén részt vesz a kollagén képződésében is. A kollagén egy fehérje, amely fontos szerepet játszik a bőr és a szövetek szilárdságában. A sebgyógyulás folyamatában a kollagén képződés kulcsfontosságú, mivel segít a sebszélek összehúzódásában és a sérült terület helyreállításában.

Ami a szakirodalmat illeti, 2011-ben Surabhi Bajpai (Varanasi, India) és munkatársai egy közleményt jelentettek meg szelén hatásáról a konnexin expressziójára, az angiogenezisre és az antioxidáns állapotra a diabéteszes sebgyógyulásban. A vaszkuláris endoteliális növekedési faktor, a szuperoxid-diszmutáz, a lipid-peroxid és a connexinek szintjét elemezték diabéteszes és nem-cukorbeteg egerek sebszöveteiben a nátrium-szelenit beadása előtt és után.

Szelén adása után a connexin expressziója a szérum glükózzal együtt szignifikánsan csökken a diabéteszes sebekben, mint a nem-diabéteszes sebekben. Diabéteszes sebekben a vaszkuláris endothel növekedési faktor és az extracelluláris szuperoxid-diszmutáz alacsony szintje szelén adása után visszaállt a normál szintre. A lipid-peroxidáció szignifikánsan csökkent diabéteszes egerekben a szelén beadása után. A kórszövettani elemzés kimutatta, hogy a szelén adagolása javítja az angiogenezist a seb helyén. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a szelén, mint az antioxidáns rendszer esszenciális összetevője, normalizálja az antioxidáns státuszt, inzulinutánzó vegyületként pedig csökkenti a connexin expresszióját és indukálja az angiogenezist. A szelén ezen hatásai együttesen felgyorsítják a sebgyógyulást diabéteszes állapotokban.

2012-ben jelent meg Ursula Mirastschijsk (Koppenhága, Dánia) és munkatársai cikke a cink, a réz és a szelén szöveti szintjéről és kapcsolatukról a szubkután tályogokkal, kisebb műtétekkel és a humán sebgyógyulással. Úgy találták, hogy a réz robusztus mobilizációja a fertőző és helyreállító helyekre jelzi ennek a nyomelemnek a jelentős biológiai funkcióit a sebgyógyulási homeosztázisban, amely kiegészítheti a cinket és a szelént. A cinkkel, rézzel és szelénnel kombinált helyi kiegészítés ezért különálló, nem átfedő utakat stimulálhat a sebgyógyulás során.

2014-ben Oliver Chow és Adrian Barbul (USA) az immun-nutríciónak a sebgyógyulásban és a szövetek regenerációjában betöltött szerepével foglalkozó publikációjukban kitértek a szelénre is. Utaltak arra, hogy meggyorsíthatja a sebgyógyulást égési sérüléseknél, ugyanis egy 2007-es prospektív, randomizált, kontrollált vizsgálatban a nyomelemek (réz, szelén és cink) nagy intravénás dózisainak hatását vizsgálták súlyos égési sérülésekben szenvedő betegeknél, és megállapították, hogy ezeknek a nyomelemeknek a bőrkoncentrációja megnőtt, és az antioxidáns státusz (a plazma glutation-peroxidáz szintjének normalizálásával mérve) javult, a sebgyógyulás pedig a csökkent graft-szükséglettel mérve. A szelén antioxidáns tulajdonságai javítják a sebgyógyulást.

A szelénnek és a szelenoproteineknek a gyulladás szabályozásában betöltött szerepéről Sneha Hariharan és Selvakumar Dharmaraj (Kojambuttúr, India) jelentettek meg egy áttekintést 2020-ban. Összefoglalójukban leírták, hogy a szelenoproteinek antioxidáns harcosként működnek a pajzsmirigy szabályozásában, a férfi termékenység fokozásában és a gyulladásgátló hatásban. Közvetetten részt vesznek a sebgyógyulás mechanizmusában is, mint oxidatív stressz csökkentő anyagok. A glutation-peroxidáz (GPX) az emberi szervezetben jelenlévő fő szelenoprotein, amely segít a túlzott szabadgyök-termelés szabályozásában a gyulladás helyén. A GPX-en kívül más szelenoproteinek közé tartozik a gyulladásos citokineket szabályozó szelenoprotein-S és a homeosztázis indukálójaként szolgáló szelenoprotein-P. A korábbi beszámolók főként a sebgyógyulás sejtes és molekuláris mechanizmusára összpontosítottak, különféle állatmodellekre és sejtvonalakra hivatkozva. Áttekintésükben részletesen bemutatták a szelén szerepét és lehetséges útjait a szelenocisztein transzlációs dekódolásában, a szelenoproteinek szintézisében, a szelenoproteinek szisztémás hatásában és indirekt asszimilációjában a sebgyógyulás folyamatában. Megemlítenek néhány szeléntartalmú vegyület is, amelyek rákmegelőző és terápiás hatásúak lehetnek. Ezek a vegyületek közvetve vagy közvetlenül antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek fenntartják az intracelluláris redox állapotot, és ezek a tevékenységek megvédik az egészséges sejteket a reaktív oxigénfajták által kiváltott oxidatív károsodástól. Bár az áttekintés kiterjed a szelén/szelenoproteinek fontosságára a sebgyógyulási folyamatban, még mindig marad néhány megfejtetlen rejtély, amely – véleményük szerint – a közeljövőben megoldódhat.

2022-ben megjelent tanulmányában June Seok Heo (Szöul, Dél-Korea) a szelénnel stimulált exoszómák szerepét vizsgálta a sebgyógyulásban. A mezenchimális őssejtből (MSC) származó exoszómák vonzó sejtmentes eszközként jelentek meg a szövetfejlesztésben és a regeneratív gyógyászatban. Vizsgálatának célja az exoszómák és a szelénnel stimulált exoszómák gyulladáscsökkentő, pro-angiogén és sebjavító hatásának vizsgálata volt, valamint annak ellenőrzése, hogy az utóbbiak jobb sebgyógyító képességgel rendelkeznek-e, mint mások. Fel kívánta tárni az exoszómák kulcsfontosságú közvetítőit a sebgyógyulásban. A szelén kritikus szerepet játszik az MSC-k proliferációjának, multipotenciájának és gyulladáscsökkentő hatásának fokozásában. Úgy találta, hogy a szelénnel stimulált exoszómák jelentős hatást mutattak a gyulladás gátlásában és a pro-angiogenezis javításában humán köldökvéna (vena umbilicalis) endothel sejtjeiben. A sejtnövekedés és a humán dermális fibroblasztok migrációja és a sebregeneráció jobban fokozódott a szelénnel stimulált exoszóma csoportban, mint a szelén és az exoszóma csoportokban, ezáltal tovább elősegítve a sebgyógyulást in vivo. Összességében azt találta, hogy a szelén fokozza az adiposus MSC-eredetű exoszómák terápiás hatásait a szövetek regenerációjában. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szelén létfontosságú szernek tekinthető a sebgyógyulásban az őssejt-alapú sejtmentes terápiákban.

Már idén mutatták be Mengkun Fang (Nanking, Kína) és munkatársai in vivo eredményeiket, amelyek különösen figyelemreméltó sebgyógyulási teljesítményt mutattak a szelén nanorészecskék (SeNP-k) segítségével, amelyek a gyulladás csökkentésén, a sebzáródás javításán, a granulációs szövetképződés, az angiogenezis és a kollagén lerakódáson keresztül kiemelkedően felgyorsíthatták a belső sebgyógyulási folyamatot. Így a membránba zárt szelén nanorészecskék (R-SeNP-k) potenciális klinikai alkalmazást jelentenek a sebgyógyításban az immunelkerülés tökéletes biomimetikus tulajdonságuknak, valamint a kiváló antibiotikum-mentes hatásuknak köszönhetően.

Szintén 2023-as Heba El-Sayed (Helwan, Egyiptom) tanulmánya, amelyben bemutatták, hogy a sebgyógyulási kapacitás in vivo értékelésük szerint a SeNP-k potenciális sebgyógyító hatást mutattak egerekben a sebzáródási sebesség felgyorsításával és az IL-6 és a TNF-α citokinek szintjének csökkentésével, a sebek gyógyulását feltáró hisztopatológiai vizsgálaton felül. A SeNP-kkel kezelt szövet és a kollagén képződése. Ennek eredményeként ez a tanulmány azt mutatja, hogy a mikoszintetizált SeNP-k hatékony jelöltek lehetnek a Staphylococcus aureus sebfertőzések kezelésére és a sebgyógyulás felgyorsítására.

Ugyancsak idei Wenjing Huang (Nanchang, Kína) és munkatársai közleménye arról, hogy a látható fény-érzékeny szelén nanorészecskék szonodinamikai terápiával kombinálva elősegítik a sebgyógyulást. A meticillin-rezisztens S. aureus (MRSA) és Escherichia coli (E. coli) antibakteriális hatásossága az in vitro és in vivo kísérletekben 10 percen belül több mint 99%-ot ért el, ami biztonságosan és gyorsan elpusztíthatja a gyógyszerrezisztens baktériumokat a sebek helyreállítása és gyógyulása érdekében.

Mint láthattuk, a szelén számos ígéretes tulajdonsággal rendelkezik a sebkezelés terén, és bár további kutatásra van szükség annak érdekében, hogy teljes körűen megértsük a potenciálját, már most is láthatjuk, mennyire ígéretes célpontot jelent. Jóllehet a szelén nem egy csodaszer, az itt röviden bemutatott tények és kutatások azt mutatják, hogy érdemes lehet figyelembe venni a sebkezelés egyik eszközeként.

Az illusztrációk forrása a Wikimedia.org: 1 és 2.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!