Koriander és sebkezelés

Utálod a koriandert? Nem kell megenned, elég, ha szagolod! – ezzel a címmel választotta a zellerfélék családjába tartozó növényt cikkének témájául október 31-én a Marieclaire.hu. A Cornell Egyetem kutatói ugyanis kiderítették, hogy genetikai oka van annak, hogy sokan, az emberek 10-14%-a utálja a koriandert. Pedig érdemes minél nagyobb mennyiségben fogyasztani, mert például gyulladáscsökkentő flavonoidokat tartalmaz, amelyek segítenek a krónikus balesetek megelőzésében. Találhatunk benne kalciumot, vasat és folsavat is. Emellett kiváló lutein- és zeaxantinforrás, így a szem egészségét is támogatja. Vajon alkalmazható a sebkezelésben is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Az ősidők óta használt, a Földközi-tenger vidékéről származó, népies nevén belénd, beléndfű, bolhafű, bors, cigánypetrezselyem, csimázillatúfű, kertibors, kerti koriander, sobrabori, sobraborifű, vetési koriander, kínaipetrezselyem, koriandrom, koriandromfa, pakilintsfű, temondádfű, zergefű) illóolaja és termése is szerepel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. Az előbbi inkább élelmiszeripari és kozmetikai alapanyag, az utóbbi felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító hatású. A vásárlási adatok szerint a fűszernövények közül 2022-ben a koriander került leggyakrabban az amerikai emberek kosarába.

A bevezetőben említett kérdésre a ChatGPT válasza nemleges, a Coriandrum sativum-ot (CS-t) általában nem használják sebkezelésre. (A Coriandrum elnevezés valószínűleg a görög „korisz”, poloska szóból ered, ami a friss hajtás poloskaszagára utal.) Pedig több forrás is ennek ellenkezőjét állítja. Például a Drimmun.com szerint tinktúrájával való öblögetéssel kezelhetők a szájüregi sebek, fertőzések, valamint az ínygyulladás. A friss korianderből égési sebek kezelésére pakolás készíthető, levelével és porított termésével pedig a bőrfelszín sebeit fertőtleníthetjük. A Wikibooks.org pedig megemlíti, hogy a sebek kitisztítása után a korianderpor a fertőzések megelőzésre alkalmazható.

A mesterséges intelligencia „tiltakozása” annál is érdekesebb, mert már Avicenna Kánonjában is megemlítésre kerül a CS sebgyógyító képessége, hasznos forró duzzanatoknál, az égési sebek hólyagosodásának megakadályozásánál, különösen, ha fehér ólommal és ecettel együtt alkalmazzák. Ugyanakkor a perzsa származású, a X-XI. században élt polihisztor szerint kivonatának túlzott használata „hűsítő tulajdonságai” miatt végzetes lehet.

A CS zsírsavakat, például olajsavat, linolsavat és palmitinsavat is tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, fokozzák a sebgyógyulást, és hidratáló hatásúak. Hosana G Rodrigues (São Paulo, Brazília) és munkatársai 2012-ben igazolták, hogy a palmitinsav vagy linolsav szájon át történő alkalmazása felgyorsítja a sebgyógyulás gyulladásos fázisát. Ezt különböző mechanizmusokon keresztül érik el.

2014-ben jelent meg M. Balamurugan és Sami Nathan R. (Thiruninravur, India) tanulmánya a koriander által mediált ezüst nanorészecskék jellemzéséről valamint antimikrobiális és sebgyógyító hatásának értékeléséről. Cikkük magában foglalta az ezüstionok biológiai redukcióját gyógynövénykivonatokon keresztül, valamint antimikrobiális hatásuk vizsgálatát. A kivonatoknak kitett vizes ezüstionokat, az ezüst nanorészecskék szintézisét a növényi kivonatok színváltozása igazolta. Ezeket a környezetbarát ezüst nanorészecskéket UV-Vis spektroszkópiával és SEM analízissel is igazolták. Bebizonyosodott, hogy az ezüst nanorészecskék képesek magas antibakteriális hatást kifejteni, és ezért nagy potenciállal rendelkeznek a bakteriális betegségek elleni gyógyszerek előállításában.

2015-ben Bochra Laribi (Sousse, Tunézia) és munkatársai a CS bioaktív összetevőit áttekintve úgy találták, hogy az olyan aktív vegyületek, mint a terpenoid és a koriander fenol antioxidáns tulajdonságokkal és sebgyógyító képességgel rendelkeznek.

2020-ban publikálták Flor Rivera-Barbosa (Torreon, Mexikó) és munkatársai preklinikai kutatásainak eredményeit a CS metalonos kivonata gyógyító hatásáról állatok diabéteszes sebeiben. Az Artemia salina (sórák) modellel végzett biotoxicitási vizsgálatuk alapján a koriandermagból származó kivonat nem bizonyult toxikusnak. A kísérleti csoportok közül a kivonattal kezeltek a szövettani elemzés alapján gyorsabb és jobb gyógyulást mutattak. Ez nagyrészt a kivonatban található fitokémiai vegyületeknek köszönhető, mivel tulajdonságaik csökkentik a gyulladás időtartamát, serkentik a kollagénrostok termelődését és életképességét. A flavonoidok, tanninok és terpenoidok fitokémiai vegyületek úgy tűnik, hogy elősegítik a szabad gyökök eliminációját és csökkentik az oxidatív stressz okozta károsodást, ami a sebgyógyulás javulását eredményezi.

Már idén szeptemberben jelent meg Joyjit Ghosh, Nishat Sarmin Rupanty és Shohag Chandra Das (Dakka, Banglades) tanulmánya a koriandernek orvosi pamut kötszerben történő alkalmazásáról az antimikrobiális és sebgyógyító tulajdonságok fejlesztése érdekében. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a pamutszövetben lévő korianderlevél kivonat kötszerként nagy potenciált mutatott. Enyhe sebek esetén a kivonat kötszerként használható első védelmi vonalként a fertőzések ellen. A kivonat magasabb koncentrációja jobban gátolja a baktériumok szaporodását, és a pamutszövetre történő alkalmazás nem volt hatással. A természetes gyógynövényekkel kezelt pamutszövetek erős antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek mind a gram-pozitív, mind a gram-negatív baktériumok ellen. A kezelt anyag higiénikusabb és gombamentesebb.

E rövid áttekintésből úgy tűnik, hogy a koriandernek a sebkezelésben történő alkalmazhatóságának vizsgálata ígéretes eredményeket mutat, azonban további tudományos vizsgálatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük és kihasználjuk e gyógynövény potenciálját ezen a területen. A jövőbeli kutatásoknak szélesebb körű és mélyebb vizsgálatokra kell összpontosítaniuk annak érdekében, hogy megerősítsük és kiterjesszük ezen ígéretes kezelési módszernek a napi gyakorlatban történő alkalmazhatóságát.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!