Jatropha és sebkezelés

Az elmúlt héten egy lista jelent meg a 24.hu-n tíz csábító, mégis mérgező gyümölcsről és növényről. A szerző rangsorát a nálunk szinten teljesen ismeretlen manszanilyafa vezeti, amelynek még az érintése is veszélyes, míg a második helyen a jatropha található. A hazánkban számos változatban, mint például a korallbokor (Jatropha multifida) vagy a palackfa (J. podagrica) megtalálható növény minden része, de különösen a termése fokozottan mérgező, elfogyasztása égő torokhoz, hasi fájdalomhoz, erős hányáshoz vezet. A mérgezés következménye kiszáradás, összeomló keringés, károsodó idegrendszer lehet, de az ellátatlan betegek esetében akár halálos végkimenetelűvé is válhat. A cikk az olvasókat a növények rangsorolására biztatja, engem pedig arra, hogy nézzem meg, van-e a kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

A ChatGPT erre a kérdésre az alábbi választ adta: A növény magjából kinyert olajnak különböző orvosi alkalmazásai vannak, többek között a sebgyógyításban is. Az olaj gazdag telítetlen zsírsavakban, többek között oleinsavban, linolsavban és linolénsavban. Ezek az esszenciális zsírsavak nagyon fontosak az emberi test számára, mivel a test nem tudja előállítani őket, így csak az étkezéssel juttathatóak be. Az oleinsav különösen hasznos a bőr egészsége szempontjából, mivel segít megőrizni a bőr hidratáltságát és rugalmasságát.

A jatropha olajat a trópusi országokban nagyon régóta használják sebkezelésre. Az olajat közvetlenül a sebre kell felvinni, és az nagyon hatékonyan segíti a sebgyógyulást. A jatropha olajban található vegyületek gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatással rendelkeznek, amelyek segítenek a sebek gyógyulásában. Az olaj a bőrön keresztül könnyen felszívódik, így hatékonyan jut be a sebbe.

Ezenkívül a jatropha olajnak antimikrobiális hatása is van, amely segíti a sebek fertőtlenítését és megelőzi a fertőzéseket. Az olaj kémiai összetevői csökkentik az oxidatív stresszt és az enzimek aktivitását, amelyek a sebgyógyulás folyamatában játszanak szerepet.

A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó, biodízel alapanyagként is szolgáló jatrophának (elnevezése a görög ἰατρός, azaz „orvos” és a τροφή „táplálkozás” szavakból származik) a sebkezelésben történő alkalmazhatóságát számos tudományos kutatás vizsgálta már. Nézzünk meg közülük néhányat!

A gyógynövényről 2012-ben készítettek átfogó áttekintést Shivani Sharma, Hitesh K. Dhamija és Bharat Parashar a Manav Sharti magánegyetemről (India), többször is megemlítve annak sebgyógyító hatását. „Terápiás biológiájáról”, benne a sebgyógyítóról az akkor rendelkezésre álló ismereteket még 2008-ban összegezték Reena Thomas, Nand K Sah és P. B. Sharma (India).

S. Shetty (India) és munkatársai 2006-os közleménye nem a növényből származó olajnak, hanem a kéregkivonatának a sebgyógyító hatását vizsgálta albínó patkányokban. A kapott eredményeik azt mutatták, hogy a J. curcas felgyorsítja a gyógyulási folyamatot azáltal, hogy növeli a bőr szakítószilárdságát, a granulációs szövet törési erejét, a sebösszehúzódást, a száraz granulációs szövet tömegét és a hidroxiprolin szintet. Az epithelizációs periódus jelentős csökkenését is megfigyelték, tehát a növény nyers kérgének a kivonata nagyon hatékonyan gyorsította a sebgyógyulási folyamatot.

Az IJARNP folyóirat 2008. decemberi-2009. januári számában jelent meg C. O. Esimone, C. S. Nworu és C. L. Jackson (Nigéria) tanulmánya a J. curcas L levélkivonatát tartalmazó gyógynövényes kenőcs bőrsebgyógyító aktivitásáról. Az elkészítéséhez használt metanolos kivonat fitokémiai elemzése glikozidok, alkaloidok, szaponinok, tanninok, flavonoidok, gyanták, szterolok, terpenoidok és szénhidrátok jelenlétét mutatta ki. A fitokémiai vizsgálatok eredményeként számos összetevőt izoláltak annak különböző részeiből. Kimutatták, hogy a levél és a kéreg glikozidokat, tanninokat, fitoszterolokat, flavonoidokat és szteroid szapogenineket tartalmaz. A magvak forbol-észtereket tartalmaznak, amelyeket a magvak toxicitásáért felelős fő összetevőként azonosítottak, valamint kurcint, lektint, flavonoidokat, vitexint és izovitexint és 12-dezoxil-16 hidroxiforbolt is tartalmaznak. Eredményeik azt mutatták, hogy a J. curcas kivonat kenőccsé formálása hatásos a sebkezelésben, és ösztönzi e kivonatok felhasználását a kereskedelmi forgalomban kapható bőrgyógyászati kenőcsök készítésekor.

Ugyanakkor José Roberto Passarini Junior (Brazília) és munkatársai úgy összegezték 2012-es cikküket, hogy a J. curcas magjából készült olaj önmagában nem volt hatásos a Wistar patkányok hátbőrén kísérletileg előidézett sebek gyógyulásának elősegítésében, míg a mikroáramos alkalmazás önmagában vagy az olajjal kombinálva szignifikáns hatást gyakorolt a különböző vizsgált paraméterekre a kontrollcsoporthoz képest.

A J. neopauciflora Pax tejének (latex) antimikrobiális és gyulladáscsökkentő hatásáról valamint sebgyógyító tulajdonságairól A. B. Hernandez-Hernandez (Mexikó) és munkatársai jelentettek meg egy tanulmányt 2017-ben. Kutatásaik alátámasztják, hogy az anyag elősegíti a sebgyógyulási folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy kitér a mikroorganizmus fertőzések elől, gátolja a gyulladást és antioxidánsként hat. 2018-ban Muhammad Nur Salim (Indonézia) a J. curcasnak a tejéből készült krém gyulladáscsökkentő hatásáról pubikáltak egy közleményt. Ugyancsak 2018-as keltezésű Ummu Balqis (Indonézia) és munkatársai cikke, amely szerint a növény latexéből készített 10 és 15%-os krémek angiogenezis-hatást fejtenek ki az egerek bőrének sebgyógyulása során.

2021-ben a már említett A. B. Hernandez-Hernandez elsőszerzőségével jelent meg egy másik tanulmány, amelyben úgy összegezték eredményeiket, hogy a J. neopauciflora teje olyan molekulákat tartalmaz, amelyek megakadályozzák a seb fertőződését, valószínűleg semlegesítik a szabad gyököket és szabályozzák az immunrendszert, megakadályozva a krónikus gyulladás kialakulását a sérülésben, ezáltal elősegítve a sebgyógyulási folyamat integrált felgyorsítását és javítását, különös tekintettel a cukorbetegek sebeinek terápiás alkalmazására.

Összességében a jatropha egy ígéretes természetes forrás a sebkezelésben, amely számos előnnyel jár. Gazdag tápanyagokban, gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatású, és könnyen alkalmazható. Bár további kutatások szükségesek, a növény ledarált magjából nyert olajnak a seb területére történő kenése vagy permetezése, illetve a latexének az alkalmazása megfontolandó lehet a sebkezelésben, egyelőre különösen olyan helyzetekben, ahol a modern orvosi ellátás nem áll rendelkezésre.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!