Hisztamin és sebkezelés

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, aki hisztamin intolerancia diagnózisa miatt szigorú diétára kényszerülnek – vette át a Semmelweis Egyetem portáljának a cikkét a Weborvos.hu. Az ismertetőben kitérnek arra is, hogy jelenleg egyetlen kiforrott diagnosztikus módszer sem áll rendelkezésre a kórkép fennállásának igazolására. Maga a hisztamin (az elnevezés a görög hisztosz (ιστός = szövet) és az ammónia szavak összevonásából származik) részben a szervezetünk immunsejtjeiben termelődő, allergiás reakciók során élettani folyamatokban részt vevő, részben pedig bizonyos élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő természetes anyag, amelynek lebontásáért a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim a felelős. Ha ennek működése valamilyen okból gátolt, vagy hiányos, akkor a szervezetben lassul a hisztamin lebontása és esetlegesen allergiaszerű tüneteket, például orrfolyást, orrdugulást, csalánkiütést, ekcémát, viszketést okozhat.

Számos növény és állat is tartalmaz hisztaminokat. Némely rovarméregben is megtalálható. Vajon a sebgyógyulásban is szerepet játszik? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

A ChatGPT-t segítségül hívva az alábbi információkhoz jutunk: A hisztamin egy biológiailag aktív anyag, amely számos élettani folyamatban vesz részt, beleértve az immunválaszt, a gyulladást és a sebgyógyulást. A sebgyógyulás összetett folyamat, amely összehangolt események sorozatát foglalja magában, beleértve a gyulladást, a sejtburjánzást és a remodellinget. A hisztamin jelentős szerepet játszik a sebgyógyulás ezen szakaszaiban.

A sebgyógyulás kezdeti szakaszában a sérülés által aktivált hízósejtekből hisztamin szabadul fel. A kristályos anyag felszabadulása értágulathoz vezet, ami növeli a véráramlást a sérült területen, és növeli az érpermeabilitást, lehetővé téve az immunsejtek vándorlását a sérülés helyére. A hisztamin elősegíti a neutrofilek és makrofágok felszaporodását is, amelyek fontosak a törmelékek és baktériumok eltávolításához a seb helyéről. A gyulladásban betöltött szerepe mellett a sejtproliferációban és a szövetek átépülésében is részt vesz a sebgyógyulás során. Elősegíti a fibroblasztok proliferációját, amelyek felelősek a szövetek helyreállítását támogató extracelluláris mátrix szintéziséért.

A hisztamin serkenti az új szövetek kialakulásához nélkülözhetetlen kollagén termelődését is. A kutatók azt is kiderítették, hogy fokozza az új vérerek képződését is. Az angiogenezis fontos a fejlődő szövet oxigén- és tápanyagellátásában, ami elősegíti a szövetek helyreállítását. A hisztamin azáltal serkenti az angiogenezist, hogy fokozza annak a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) az expresszióját, amely részt vesz az új vérerek kialakulásában. Ugyanakkor a hisztamin túlzott felszabadulásának káros hatásai lehetnek, ami krónikus gyulladáshoz és sebgyógyulási zavarokhoz vezethet. Például a krónikus sebek gyakran magas hisztaminszinttel járnak, ami hosszan tartó gyulladáshoz és szövetkárosodáshoz vezethet.

Tekintsünk át néhány, a témában az Interneten fellelhető tudományos cikket! A sort N. Sandbergnek (Lund, Svédország) a Nature folyóiratban 1962-ben megjelent tanulmánya nyitja a felgyorsult kollagénképződés és a hisztamin kapcsolatáról. Ebben utalt olyan korábbi tanulmányokra is, amelyek kimutatták, hogy a patkányok bőrsebeinek reparatívan növekvő szövetei a hisztidin-dekarboxiláz megnövekedett aktivitása következtében nagy sebességgel termelnek hisztamint. Rámutatott, hogy a gyógyuló seb in situ szakítószilárdságával mért javulási sebessége növelhető vagy késleltethető a növekvő szövetek hisztaminképző képességének mesterséges növelésével vagy gátlásával. Ezekben a kísérletekben a hisztamin-felszabadító 48/80 injekcióval növelték a hisztamin-képző képességet, ami kimeríti a bőr hisztamintartalmát, és ezzel párhuzamosan megemeli a bőr hisztidin-dekarboxiláz szintjét.

K. L. Bairy és munkatársai tanulmánya 1991-ben igazolta, hogy a szemikarbazid (hisztamin szintézis gátló) elnyomta a gyógyulási folyamatot (a bőrmetszéses seb szakítószilárdságát), csökkentette a granulációs szövet szakítószilárdságát és hidroxiprolin tartalmát, valamint késleltette az epithelializáció időszakát. Másrészt a 48/80 vegyületről (a hisztaminképző képesség elősegítője) azt találták, hogy elősegíti a sebgyógyulást. Az exogén hisztamin (helyileg) megfordította a szemikarbazid gyógyulást gátló hatását a bemetszéses és kimetszéses sebeken.

Yukikazu Numata (Sendai, Japán) és munkatársai 2006-ban írták le a hisztamin az alapvető fibroblaszt növekedési faktor hatásán keresztül kifejtett gyorsító hatását a bőr sebgyógyulási folyamatára. Tanulmányuk feltárta, hogy a hisztamin hiánya a hisztidin-dekarboxiláz gén-knockout (HDC-/-) egerekben késleltetett bőrsebgyógyulást eredményezett, és az exogén módon beadott hisztamin kompenzálta ezt a folyamatot. A HDC gén-transzgénikus egerekben a hisztamin túltermelésével a gyógyulás felgyorsult a HDC+/+ egerekhez képest. Eredményeik tehát azt mutatták, hogy a hisztamin pozitívan gyorsította a bőrsebek gyógyulását. Ezekből és más megfigyeléseikből arra a következtetésre jutottak, hogy a hisztamin felgyorsult sebgyógyulási aktivitását a bFGF aktivitása közvetíti, amely angiogenezishez és a makrofágok toborzásához vezet a sebgyógyulási folyamatban.

2014-ben D. Gutowska‐Owsiak (Oxford, Egyesült Királyság) és munkatársai egy közleményt jelentettek meg arról, hogy a hisztamin fokozza a keratinociták által közvetített gyulladás eloszlatását azáltal, hogy elősegíti a sebgyógyulást és a fertőzésre adott választ. Megállapították, hogy az anyag aktiválja a sebgyógyulást és a keratinociták fertőzéssel kapcsolatos funkcióit. Míg a hisztamin által közvetített sebgyógyulás fokozása túlnyomórészt a HRH1 receptoron keresztül történik, más keratinociták által expresszált receptorok is szerepet játszanak. Ezek a hatások elősegíthetik a fertőzés vagy felületi sérülés által okozott bőrgyulladás megszűnését.

2020-ban Monika Wolak (Lodz, Lengyelország) és munkatársai arról számoltak be, hogy a hisztamin a H1 receptor stimuláció révén növeli a kollagéntartalmat a sebgranulációs szövetből vett myofibroblaszt tenyészetekben. A gyulladásos reakció befolyásolja a kollagén lerakódását a sebgranulációs szövetben. Az általuk bemutatott mechanizmus potenciális célpontja lehet a nem gyógyuló sebek kezelésére javasolt gyógyszereknek. Eredményeik összességében azt mutatták, hogy a kollagéntartalom szabályozásában szerepet játszó hisztamin receptor típus függ a célszövettől is.

Már tavalyi Taufiqur Rakhim Aditra, Agus Santoso Budi és Iswinarno Doso Saputro (Surabaja, Indonézia) tanulmánya az orális antihisztaminok hatásáról a granulációs szövet képződésére fehér patkányok teljes vastagságú sebeiben. Eredményeiket úgy összegezték, hogy ezek gátolhatják a granulációs szövet képződését, valamint csökkenthetik a kollagén sűrűségét és az angiogenezist.

Ugyancsak tavaly, szintén surabajai szerzők, Magda Rosalina Hutagalung, David S. Perdanakusuma és Pratidina Wulandari jelentettek meg egy közleményt a helyileg alkalmazott H1-antihisztamin hatásáról a transzformáló növekedési faktor béta (TGF-β) és az akut seb kollagén szintjére. Megkísérelték feltárni a hipertrófiás hegek és keloid kialakulásának egyik lehetséges mechanizmusát, amely az antihisztamint használja a hisztamin hatásának gátlására a sebgyógyulási fázisban. Adataik arra utalnak, hogy az antihisztaminok helyileg történő alkalmazása csökkentheti a TGF-β és a kollagén szintjét az akut sebekben állatmodellben a proliferációs fázis végén vagy a remodelling fázis elején.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a hisztamin kritikus szerepet játszik a sebgyógyulásban, elősegíti a gyulladást, a sejtproliferációt, a szövetek átalakulását és az angiogenezist. A hisztamin-felszabadulás egyensúlyát azonban gondosan szabályozni kell az optimális sebgyógyulás érdekében, és a túlzott hisztamin felszabadulás krónikus gyulladáshoz valamint sebgyógyulási zavarokhoz vezethet. Ezért további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a hisztamin szerepét a sebgyógyulásban, és olyan célzott terápiákat dolgozzanak ki, amelyek módosíthatják a hisztamin felszabadulását és aktivitását a sebgyógyulás vonatkozásában.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!