Hemoglobin és sebkezelés

A hemoglobin nem csak a vérben tölt be kulcsfontosságú szerepet – tudósított még október 26-án egy a Nature-ben nemrégi publikált tanulmányról a Qubit.hu. Emlősökben ez a vastartalmú metalloprotein teszi ki a vörösvértestek szárazanyag-tartalmának 97%-át, s ez a fehérje szállítja az oxigént a tüdőtől vagy kopoltyútól a szervezet többi részébe. Most kínai kutatók hemoglobint tartalmazó struktúrákat találtak a kísérleti állatok bordáiban és végtag-ízületeiben, sőt humán térdízületek porcos képleteiben is. Ezek az eredmények a kóros csontnövekedési zavarok mellett olyan vele született rendellenességek terápiáit is megalapozhatják, mint például a törpenövését. Vajon milyen szerepet tölt be a hemoglobin a sebkezelésben és a sebgyógyulásban? – erre a kérdésre keresem a választ röviden az e heti blogbejegyzésben.

A mesterséges intelligencia, a ChatGPT szerint a hemoglobin és a sebgyógyulás közötti kapcsolat elsősorban az oxigénszállítás révén értelmezhető. Amikor egy szövet sérül, a vérzés révén oxigénveszteség következik be. Az oxigénhiány károsíthatja a környező szöveteket és lassíthatja a sebgyógyulást. A sebgyógyulási folyamat hatékony működéséhez viszont az érintett területnek elegendő oxigénre van szüksége. A hemoglobin szerepe az oxigénszállításban azonban csak az egyik aspektusa ennek a kapcsolatnak. A hemoglobinhoz kötött vas is kulcsszerepet játszik a sebgyógyulásban. A vas szükséges az új szövetek kialakításához és a kollagén termeléshez. Emellett nélkülözhetetlen a hemoglobin újraépítéséhez is, ami fontos az oxigénszállítás fenntartásához.

Nem mellékes az étrend szerepe sem, hiszen jelentős hatással lehet a hemoglobin szintjére és így a sebgyógyulásra. A vasban gazdag ételek fogyasztása hozzájárulhat a hemoglobin-szint fenntartásához. A C-vitamin is segíthet a vas felszívódásában, így az ételek megfelelő kombinálása előnyös lehet. Az egészséges étrend és a megfelelő tápanyagbevitel hozzájárulhat a sebgyógyulás felgyorsulásához.

Milyen tudományos vizsgálatok támasztják alá a fentieket?

Még 1974-ben jelent meg Christopher Heughan (San Francisco, USA) és munkatársai cikke a vérszegénység hatásáról a sebgyógyulásra. Ebben áttekintették az akkor a meglévő bizonyítékokat, amelyek összekapcsolják az anémiát a gyógyulással. Megállapították, hogy a gyógyulást rontják az olyan állapotok, amelyek gyakran vérszegénységgel járnak, mint például az alultápláltság, a keringő vérmennyiség rendellenességei és a traumát követően megnövekedett vérviszkozitás. Az enyhe vagy közepesen súlyos, szövődménymentes, normovolémiás vérszegénység azonban egyébként egészséges egyénekben nem rontja a seb oxigénellátását, és nincs hatással a sebgyógyulásra. A sebgyógyulás várható stimulálása nem indokolja a transzfúziót az enyhe vagy közepesen súlyos normovolémiás anémia korrigálására.

1998-ban Wayne K. Stadelmann (Louisville, USA) és munkatársai a sebgyógyulás akadályairól értekezve arról írtak, hogy meglepő módon az alacsony hemoglobin-koncentráció nem rontja jelentősen a sebgyógyulást, mindaddig, amíg a kompenzációs mechanizmusok, mint például a perctérfogat és a megfelelő pulmonális gázcsere, képesek fenntartani a megfelelő perifériás szöveti perfúziót. Úgy tűnik, hogy a hemoglobin mennyisége, amely oxigént juttat a sebbe, nagy jelentőséggel bírna, de az adatok ebben a témában kétértelműek. Az alacsony hemoglobinkoncentrációnak a seb szakítószilárdságára gyakorolt hatását nagymértékű vérveszteség esetén az irodalom nem írja le megfelelően, és a rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak. Általában mindent meg kell tenni a vér oxigénszállító képességének javítására. Ha a beteg állva szédül, tachycardiás és tachypnoés, akkor valószínűleg szuboptimális a seb oxigénellátása. Nyilvánvaló, hogy a sebgyógyulás javítása érdekében a beteg transzfúziójára vonatkozó döntés ellentmondásos, és erősen egyénre szabottan kell meghozni.

2009-ben Jan A. Plock (Bern, Svájc) és munkatársai megállapították, hogy egerek kritikusan ischaemiás bőrében a hemoglobin vezikulák javítják a sebgyógyulást és a szövetek túlélését. Arra a következtetésre jutottak, hogy a balra eltolt (left-shifted) liposzómális hemoglobin vezikulák valószínűleg az endoteliális nitrogén-monoxid szintáz (eNOS) által közvetített neovaszkularizáció stimulálásával javíthatják a kritikusan ischaemiás sebszegélyek túlélését és elsődleges gyógyulását.

Ray Norris (London, Egyesült Királyság) 2014-es pilot vizsgálatában vénás lábszárfekélyben szenvedő betegek vettek részt. Az eredmények azt mutatták, hogy a tiszta hemoglobin vizes oldata több mint 2 hétig kezelt 17 sebből 14-ben elősegítette a sebgyógyulást. Ezek a betegek korábban a standard ellátásban részesültek, beleértve a kompressziós terápiát is.

Sharon Dawn Bateman (Egyesült Királyság) 2015-ben jelentetett meg egy közleményt a lokális hemoglobin spray diabéteszes lábszárfekély kezelésére történő alkalmazhatóságáról. 2017-ben hasonló témát tekintett át akut ellátási körülmények között Sharon Hunt (Egyesült Királyság). Cikke a DFU 28 hetes értékelésének pozitív eredményeit mutatja be azok körében, akiknél helyi hemoglobin-terápiát alkalmaztak a standard ellátás mellett, akut körülmények között, összehasonlítva az azonos gondozási környezetben lévő betegek hasonló csoportjával, akik csak standard ellátásban részesültek. A helyi hemoglobinterápia a szokásos ellátás kiegészítéseként pozitív eredményeket mutatott a sebcsökkentés, a sebzáródás, a sebek és a váladékszint csökkentése tekintetében, valamint a fájdalompontszámok javulása a 28 hetes megfigyelési időszak során azokhoz a betegekhez képest, akik nem kaptak ilyen terápiát.

2016-ban publikálták Ping Xie (Chicago, USA) és munkatársai eredményeiket az oxigéndús hemoglobin helyi alkalmazásáról. Eredményeik az sugallják, hogy egy bizonyos oxigéndús IKOR 2084 helyi alkalmazása javítja az ischaemiás sebek reparatív előrehaladását a fokozott angiogenezis, a sejtproliferáció és a kollagén lerakódás révén.

2018-as közleményükben (a már említett) Sharon D. Hunt valamint Fredrik Elg és Steven L Percival (Egyesült Királyság) a hemoglobin spray klinikai hatásosságát értékelték kiegészítő, adjunktív terápiaként a pörkös sebek kezelésében. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a spray hozzáadása a standard sebkezeléshez pozitív klinikai eredményeket ért el azon betegek esetében, akik önállóan kezelték a bonyolult, pörkös sebeket, támogatva a sebváladék és a pörkök sebgyógyulási folyamatának összetett, sokrétű folyamatában történő csökkentését.

2019-ben Ibrahim D. Gezawa (Kano, Nigéria) és munkatársai arról számoltak be, hogy a diabéteszes lábszerfekéllyel kezelt betegeik több mint felénél észleltek vérszegénységet. Szignifikáns összefüggést találtak az anémia és a rossz sebgyógyulás, az amputáció és a mortalitás között. Úgy vélik, hogy a jövőbeni tanulmányoknak azt kell feltárniuk, hogy a DFU miatt kórházba került alanyok vérszegénységének gyors korrekciója javítaná-e a kimenetelt.

2020-ban, az International Wound Journal hasábjain jelent meg Jieman Hu (Changchun, Kína) és munkatársai szisztematikus áttekintése a lokális hemoglobin terápia sebkezelésben történő alkalmazásának hatásosságáról. A hypoxia a gyenge sebgyógyulás gyakori oka, amelyre számos oxigénterápiát fejlesztettek ki. A hagyományos kezelési módszerek korlátainak, nevezetesen az eszközök típusának, beállításának, biztonságosságának és költségének leküzdésére helyi hemoglobin terápiát dolgoztak ki. E terápia képes biztonságosan és hatásosan elősegíteni számos sebfajta gyógyulását, különösen a krónikus és a nem gyógyuló sebekét. A kezelés idő előtti abbahagyása azonban akadályozhatja a sebgyógyulást, sőt a seb állapotának romlását is eredményezheti. A pörk megszüntetésének és a fájdalom csillapításának egyértelmű előnye arra utal, hogy ez a technika a debridálási technológia új generációját képviselheti. Ezenkívül könnyű kezelhetősége és kényelme lehetővé teszi a betegek önmenedzselését, ezáltal jelentősen csökkentve az egészségügyi ellátás költségeit.

2021-es Neetin P. Mahajan (Mumbai, India) és munkatársai közleménye a hemoglobinszintek hatásáról a végtagok nagy energiájú traumájával járó lágyszöveti sebek gyógyulása során. Eredményeiket úgy összegezték, hogy a normál hemoglobinszintnek nagy szerepe van a gyógyuló szövetek oxigén- és tápanyagellátásában. Ezért azt javasolják, hogy az ortopédiai sebek kezelésében a vér hemoglobinszintjét 12 g% felett tartsák, ami elősegíti a sebek korai gyógyulását, a kevesebb kórházi tartózkodást és a fertőzés esélyét. Csökkenti a sebkezeléshez szükséges másodlagos eljárásokat és az ezzel kapcsolatos morbiditást is.

Ning Ma (Peking, Kína) és munkatársai 2022-es tanulmányának absztraktjából pedig azt tudhatjuk meg, hogy a „bioinspirált” polidopaminnal bevont hemoglobin (Hb-PDA) nanorészecskék javítják a sebek oxigénellátását a sebterületen, valamint csökkentik a hypoxia indukált faktor-1α (HIF-1α) expresszióját. Az eredmények azt mutatják, hogy a Hb-PDA nanorészecskék ígéretes megközelítést jelenthetnek a hatásos sebkezelésben, és képesek javítani az oxigénellátást. Tavaly decemberben jelent meg Shaobing Li (Kanton, Kína) és munkatársai áttekintése a hemoglobinhoz kapcsolódó bioanyagokról és alkalmazásukról. Beszámoltak arról, hogy a több évtizedes kutatás és fejlesztés során számos hemoglobinhoz kapcsolódó vérhelyettesítő termék számos klinikai vizsgálaton esett át, és végül 2022-ben sikerült elérni, hogy az első vérhelyettesítő terméket forgalomba hozzák. Időközben a tudósok kiterjesztik a Hb funkcióit, például többféle gázhordozóként (O2, CO, NO), peroxidáz-szerű katalízisként és makrofág-célzó molekulaként használják, hogy különböző hemoglobinhoz kapcsolódó bioanyagokat tervezzenek a daganatok, gyulladások, sebek és más betegségek kezelésére.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a hemoglobin és a sebgyógyulás közötti kapcsolat összetett és kulcsfontosságú az egészség megőrzése és a sebek gyógyulása szempontjából. A hemoglobin oxigénszállítási képessége és a benne található vas szerepe közvetlen hatással van a sérült területek gyógyulási folyamatára. Az oxigén vagy a vas hiánya lassíthatja a sebgyógyulást, és hosszabb gyógyulási időt okozhat. A hemoglobin és a sebgyógyulás kapcsolatának mélyebb megértése lehetővé teszi a kutatóknak és a gyakorló orvosoknak, hogy hatásosabb gyógyítási és sebkezelési módszereket fejlesszenek ki. Ezáltal segíthet a betegeknek abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjanak felépülni a sebeikből és sérüléseikből valamint jobb minőségű életet élhessenek.

Az illusztrációk forrása a Flickr.com: 1, 2.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!