Dapagliflozin és sebkezelés

A Magyar Kísérletes Klinikai és Farmakológiai Társaság közel három évtizede tünteti ki a legkorszerűbb készítményeket, amelyek modern terápiás lehetőségekhez segítik hozzá a betegeket hazánkban. A rangos szakmai elismerést ebben az évben az AstraZeneca (központja Cambridge, Egyesült Királyság) cég dapagliflozin hatóanyagú gyógyszere nyerte el, amely a cukorbetegségben érintettek, valamint a szívelégtelenségben és az idült vesebetegségben szenvedők túlélési esélyeit és életminőségét javíthatja – tudósított a döntésről május 11-én számos hazai médium, köztük például a Weborvos.hu. A termék komplex terápiás módszert jelent a három népbetegség bármelyikében szenvedő páciensek számára. A medicina a világ több mint 100 országában rendelkezik ezekkel a jóváhagyott indikációkkal. Vajon alkalmazható a sebgyógyulás segítésére is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

A kérdést elsőként a ChatGPT-nek tettem fel: A dapagliflozin az úgynevezett SGLT2-gátlók közé tartozik. Ezek nem csak a glükózszint csökkentésében mutatnak előnyöket, hanem más egészségügyi előnyöket is hordoznak, beleértve a sebgyógyulás fokozását is. Csökkentik a sejtek glükóz felvételét és javítják az inzulin-érzékenységet, amely előnyös hatással van a sebgyógyulásra. A cukorbetegeknek gyakran lassú a sebgyógyulása, mivel a magas vércukorszint a sejtek gyulladását és az immunrendszer működési zavarát okozhatja, A dapagliflozin csökkenti a vércukorszintet és javítja az immunrendszer működését, így elősegítheti a sebgyógyulást.

Ami ezen megállapítások tudományos hátterét illeti, egy korábbi blogbejegyzésben már bemutattam Jasper Sung (Sydney, Ausztrália) és munkatársainak 2018-as cikkét, amelyben a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT2) gátlók használatát és amputációs kockázat elemezték egy a diabéteszes láb sebeivel foglalkozó klinikáról származó valós adatok segítségével. Leírták, hogy az EMEA által is hivatkozott CANVAS és CANVAS-R vizsgálatok az alsó végtag amputációk (LLA-k) előfordulásának kétszeres növekedéséről számoltak be a kanagliflozint kapó résztvevők körében. Más SGLT2-gátlókat nem hoztak összefüggésbe az LLA fokozott kockázatával. Ilyen előzmények után végeztek egy retrospektív esetkontrollos vizsgálatot, amely – állításuk szerint – az első tanulmány volt, amely valós adatokkal szolgált az SGLT2-gátlók nyílt lábsebekben szenvedő betegek körében történő alkalmazásáról, és némi megnyugvást nyújtott az empagliflozinnek és a dapagliflozinnek (DA) az alkalmazásáról olyan betegeknél, akiknél nagy az amputáció kockázata.

2019-ben Valerie L. Marmolejo és Jonathan F. Arnold (West Burlington, USA) a leggyakrabban alkalmazott antidiabetikumokkal kapcsolatos komplikációkkal foglalkozó közleményükben szintén kitértek erre a témakörre, s hivatkoztak Charles Khouri, Jean-Luc Cracowski és Matthieu Roustit (Grenoble, Franciaország) tanulmányára, amely kismintás vizsgálat alapján úgy találta, hogy a DA alkalmazása lábujj-amputáció megnövekedett kockázatával jár együtt.

2022-ben Qianyi Luo (Indianapolis, USA) és munkatársai úgy összegezték eredményeiket, hogy a DA-kezelés hatásosan korrigálja a retina idegi és vaszkuláris diszfunkcióját cukorbetegségben. Ezt a hatást a gyulladás csökkenése és a jobb glikémiás kontroll közvetíti.. Így a DA hasznos lehet a diabéteszes retinopátia kezelésében, multimodális terápiás hatással.

Ugyancsak 2002-ben értékelték R. Nandhidha és K. Punnagai (Chennai, India) az SGLT2-inhibitorok gyulladásgátló és sebkezelő aktivitását. Úgy találták, hogy a DA a standard fenitoinnál több mint 60%-kal nagyobb sebzáró aktivitást mutatott.

Szintén tavaly jelent meg Weiyue Zhang (Wuhan, Kína) és munkatársai tanulmánya, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy a DA-t tartalmazó exoszóma utánzók az angiogenezis HIF-1α által közvetített fokozásával elősegítik a diabéteszes sebek gyógyulását. Az endothel sejtek megcélzása és az angiogenezis szabályozása ígéretes stratégia lehet a diabéteszes sebek kezelésében.

Úgy tűnik, hogy a dapagliflozin és más SGLT2-gátlók hatásosak lehetnek a sebgyógyulás fokozásában, mivel javítják a sejtek glükóz felvételét és az inzulin-érzékenységet, valamint csökkentik a gyulladást és javítják az immunrendszer működését. Azonban további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük az SGLT2-inhibitorok hatásait a sebgyógyulásra, és hogy azok biztonságosak-e a hosszú távú használat során.

Az első illusztráció forrása a Pixabay.com, a másodiké a Wikipedia.org.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!