Bodza és sebkezelés

Nem éri meg leszedni a bodza-termést – adta hírül szeptember 6-án a Kisalföld.hu. Immunerősítő hatása miatt a Covid-világjárvány ideje alatt megnőtt iránta a kereslet, ezért az elmúlt három évben sokan telepítettek a növényből, s ezek a területek mostanában fordulnak termőre. A kereslet csökkenésével viszont csökkentek a felvásárlási árak is. A Sebkezelés Blogon azonban nem gazdasági jellegű írásokat jelentetünk meg, ezért foglalkozzunk e cikk apropóján azzal, hogy vajon van-e a bodzának (sambucus) kapcsolódása sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz!

A Wikipédia a köptető, izzasztó hatását említi meg. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Alkalmazzák a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is. A gyümölcs főzetét a görcsszerű fejfájásra is ajánlják. A sebkezelést ugyanakkor nem említik meg. Nem úgy a most 20 éves szabad enciklopédia földi bodzával (Sambucus ebulus, gyalogbodza vagy borzag) foglalkozó oldalán, ahol azt írják, hogy annak levelét a népi gyógyászatban sebek kezelésére használják.

A Gyógynövények.info oldalon található információk szerint a törökországi Gazi Egyetem Gyógyszerésztudományi karán (Ankara) végzett kísérlet szerint a földi bodza hatékonyan használható sebgyógyításra. A cikk szerint a levelét négy különböző oldószerben (n-hexán, dietil-éter, etil-acetát és metanol) áztatták, majd ebből készítettek kivonatot. A kenőcs formájában elkészített metanolos extraktumnál jelentős sebgyógyulásos aktivitást figyeltek meg. Az ily módon kezelt állatcsoportok esetében 84,3% hatékonyságú sebösszehúzó hatást értek el. Emellett a sebek szakítószilárdsága 43,7%-os változást mutatott. A kutatók a kivonatban azonosított kvercetin-3-O-glükozidnak tulajdonították ezt a hatást. Sikerült azonosítanom a forrást, Ipek Peşin Süntar és munkatársainak 2010-es munkáját.

Hazai kutatásról szóló beszámolót nem találtam ebben a témában. A nemzetközi szakirodalomból elsőként említsük meg Davood Nasiry Zarrin Ghabaee és Mohammad Ali Ebrahimzadeh (Sari, Irán) cikkét, akik 2016-ban egy átfogó tanulmányt jelentettek meg a S. ebulus sebgyógyító hatásáról. A gyógynövények sok helyen nő az országban, s a népi gyógyászatban is gyakran használták és használják bizonyos gyulladások, például az ízületi gyulladás kezelésére. Korábbi kutatások a S. ebulus gyümölcsének az egyik dermatitisz-típusra gyakorolt hatásáról számoltak be az égő érzés, a fájdalom, a gyulladás és a fertőzés szabályozásán keresztül. Antibakteriális, antioxidáns hatását, égési sérülések, sebek, ekcéma, kiütések, gyulladások és reuma kezelésére kifejtett hatását is vizsgálták. Úgy tűnik, hogy a S. ebulus szerepet játszik a krónikus gyulladásos folyamatok kezelésében a TNFα 6 expresszió gátlásával. A szerzők vizsgálatának célja a S. ebulus gyümölcskivonat in vivo sebgyógyító hatásának értékelése volt patkányokban. Eredményeik azt mutatják, hogy a kivonat a revaszkularizációs útvonalon, a kollagénlerakódáson, a szemcsés szövetképzésen, a reepitelializáción és a sebfelszín összehúzódásán keresztül befolyásolja a sebgyógyulás proliferációját és regenerációját. A növény könnyen hozzáférhető, természetes forrása lehet majdani sebkezelő-szereknek.

2017-ben Esmaeil Babaei (Sari, Irán) és munkatársai arról számoltak be, hogy az Urtica dioica (nagy csalán) és a S. ebulus kivonataiból és ezek kombinációiból készült topikális kenőcsök erős sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek. Feltételezik, hogy a két kivonat között szinergikus hatás állhat fenn, mivel a 2%-os kombináció jobb eredményeket mutatott, mint az egyedüli kivonatok.

2021-ben Seyed Hassan Seyed Sharifi (Mashhad, Irán) és munkatársai arra vállalkoztak, hogy értékelik a S. ebulus gyümölcskivonat hatásosságát diabéteszes patkányok teljes vastagságú sebeinek gyógyulásában. Absztraktjuk szerint az 5%-os gyümölcskivonat gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású, s nagy hatást gyakorolt a diabéteszes és krónikus sebek gyógyulási folyamatára. A sebzáródási sebesség, az új epidermisz és a dermisz térfogata, az összes fibroblaszt sejt és a kollagén lerakódás szignifikánsan nőtt a kezelt csoportban a diabéteszes kontrollcsoporthoz képest (P<0,05). A gének expresszióját is szignifikánsan magasabbnak találták a kezelt csoportban.

2022-ben W. Skowrońska, S. Granica és A. Bazylko (Varsó, Lengyelország) a fekete bodzával vagy festőbodzával (Sambucus nigra) kapcsolatos azon kutatásaikról számoltak be, amelynek célja a 70%-os etanolos kivonat és frakciói (diklór-metán, dietil-éter, etil-acetát, n-butanol és vízmaradék) vizsgálata volt a sebgyógyulásban közvetlenül részt vevő sejtek gyulladásos válaszreakciójára (neutrofilek, keratinociták és fibroblasztok). Úgy találták, hogy a vizsgált minták erősen gátolják a TNF-α és a reaktív oxigénfajok emberi neutrofilek általi kiválasztását. Ezenkívül csökkentik a kemokin 8 (IL8) szekrécióját az UV sugárzásnak és TNF-α/IFN-γ stimulációnak kitett keratinociták által, ugyanakkor fokozzák a migrációjukért és proliferációjukért felelős interleukin 6 (IL6) szekrécióját. A karcolásos vizsgálat (scratch assay) azt mutatta, hogy a keratinociták IL6 szekrécióját növelő minták egyidejűleg javították a sérülés helyére való migrációs képességüket, míg az urolitin A (pozitív kontroll), amely csökkenti az IL6 szekrécióját, csökkenti a migrációt. A fibroblasztokon kiváltott gyulladást mind az urolitin A, mind a kivonat és frakciók csökkentették.

Ugyancsak csak tavaly publikáltak egy rövid közleményt Viktorija Maksimova, Elena Drakalska Sersemova és Mirela Vasileva (Stip, Észak-Macedónia). Következtetéseik szerint a bodza virágai, levelei és kérge magas specifikus másodlagos bioaktív metabolitokat tartalmaznak. A flavonoidok és az antioxidánsként ismert szerves savak, amelyek leginkább a virágokban, a szambunigrin és az alanin a levelekben, a lektinek pedig a kéregben találhatók, felelősek a bodzakivonatok sebgyógyító, bőrpuhító és antimikrobiális hatásáért. A bodza részeinek komplex összetétele indokolhatja alkalmazásukat nemcsak megfázás, influenza, köhögés, hanem sebek, égési sebek, hegek, bőrbetegségek kezelésére is, ahogyan a népgyógyászatban is alkalmazták.

Már idén jelent meg Magdalena Wójciak (Lublin, Lengyelország) és munkatársai cikke az S. nigra gyümölcsből származó vizes kivonat és biofermentum gyulladáscsökkentő és védő hatásairól az LPS-indukált humán bőrfibroblasztokban. Eredményeik azt mutatják, hogy a S. nigra gyümölcskivonat és annak kombucha biofermentuma jelentős mennyiségű biológiailag aktív vegyületet, például fenolos savakhoz tartozó polifenolvegyületeket, tanninokat és flavonoidokat tartalmaz, amelyek antioxidáns tulajdonságokat adnak. A fermentáció polifenolos összetétele változatosabb és egyes vegyületekben gazdagabb volt a kivonathoz képest. Bőrsejtekkel – fibroblasztokkal és keratinocitákkal – végzett in vitro vizsgálataik azt mutatták, hogy mind a kivonatok, mind a fermentumok pozitív hatással voltak a bőrsejtek életképességére és anyagcseréjére. A fermentációnál figyelték meg a jótékonyabb hatást. A kombucha kivonat és fermentum gátló hatást mutatott az elasztáz és kollagenáz enzimekre. Ez arra utalhat, hogy a kozmetikumokban felhasználhatók az öregedési folyamatot lassító anyagokként.

Arie Budovsky és munkatársai 2015-ös tanulmányukban arról írtak, hogy krónikus sebek csak az Egyesült Államokban 6,5 millió beteget érintenek. Kezelésükre évente több mint 25 milliárd USD-t költenek, és a teher a növekvő egészségügyi költségek, a népesség elöregedése, valamint a cukorbetegség és az elhízás előfordulásának világszerte tapasztalható meredek emelkedése miatt gyorsan növekszik. Míg a jelenlegi terápiás szerek általában nem megfelelő hatásossággal és akár súlyos mellékhatással rendelkeznek, addig az ősidők óta használt gyógynövényekkel végzett terápia alternatív stratégia lehet a sebek kezelésére. Miért ne lehetne a bodza az egyik jelölt erre a feladatra?!

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!