Bélflóra és sebkezelés

Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, amelyeket szegedi kutatók végeznek. A Tudas.hu december 5-én ismertette közleményüket, amelyben többek között az áll, hogy a közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget – ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is. A köznyelvben bélflórának is nevezett „közösségben” számos különféle baktériumfaj megtalálható, ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek. Vajon kapcsolatban áll-e a bélflóra a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keresem a választ az eheti blogbejegyzésben.

A ChatGPT szerint a bélflóra szerepe a sebgyógyulásban a következőképpen összegezhető:

1. Immunrendszer szabályozása
A bélflóra részt vesz az immunrendszer szabályozásában, és az immunrendszer fontos szerepet játszik a sebgyógyulási folyamatokban. Az egészséges bélflóra hozzájárulhat a megfelelő immunválasz kialakulásához.

2. Gyulladás csökkentése
Egyes kutatások azt sugallják, hogy az egészséges bélflóra képes csökkenteni a szervezetben kialakuló gyulladásokat. A gyulladás csökkentése pedig elősegítheti a sebgyógyulást.

3. Vitaminok és tápanyagok termelése
A bélflóra bizonyos vitaminokat és tápanyagokat is előállíthat, amelyek fontosak lehetnek a sebgyógyulás szempontjából.

4. Baktériumok közötti kommunikáció
A baktériumok képesek egymás között kommunikálni, és ez a kommunikáció befolyásolhatja a sebgyógyulási folyamatokat.

Milyen kutatások támasztják alá ezeket a megállapításokat? Nézzünk meg néhány vonatkozó publikációt! Egy a témát érintő korábbi blogbejegyzésben már említettem, hogy a probiotikumok használata széles körben elterjedt a bélflóra egészségének javítására, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy hatásuk pozitív lehet a bőr egészségére és a sebgyógyulásra. Az mskt.hu portálon megtalálható még Szolnoky Győző előadásának absztraktja, aki az MSKT ezévi kongresszusán elhangzott előadásában arról beszélt, hogy a krónikus sebek hátterében zajló immunológiai folyamatok hálózatát befolyásolhatják a szervezet élettani viszonyai, azaz felmerül, hogy ezek módosításával kedvező irányban befolyásolhatjuk a sebgyógyulást. Ennek keretében ismert és újszerű komplementer kezelési lehetőségeket mutatott be a C vitamintól egészen a bélflóra esetleges módosításáig.

A bélflóra az egerek sebgyógyulására gyakorolt hatásáról Masaki Okada (Japán) írt tanulmányt még 1994-ben. Eredményei arra utalnak, hogy a normál bélflóra valószínűleg a baktériumok által biztosított jótékony táplálkozási hatásokon keresztül fokozza a sebgyógyulást. Megjegyzendő, hogy 1996-ban ő volt a második szerzője annak a tanulmánynak (első szerző: Liu Qinghua), amelynek adatai azt sugallják, hogy a speciális baktériumfajtákat hordozó kísérleti állatok fokozott sebgyógyulása részben az egerek tápláltsági állapotának a baktériumok által termelt extra tejsav által okozott javulásának volt köszönhető.

A Wound Medicine c. folyóirat 2017 decemberében közölte Christos G. Tsiouris és Maria G. Tsiouri (Görögország) áttekintését a humán mikroflóra – mind a bőr-, mind a gyomor-bélrendszeri – sebgyógyulási folyamatra gyakorolt hatásáról. Bemutatták és elemezték a „gazda” számára előnyös normál mikroflóra-tagok, az úgynevezett probiotikumok új terápiás szerként történő alkalmazásának akkor legújabb eredményeit a sebkezelésben. A lokális bőr és a gasztrointesztinális mikroflóra változásai számos úton, elsősorban antimikrobiális molekulák termelődése és a gazdaszervezet immun- és gyulladásos válaszának szabályozása révén pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a sebgyógyulási folyamatot. Megállapították, hogy a mikroflóra sebgyógyulásra gyakorolt hatásának jobb megértése olyan terápiákat eredményezhet, amelyek javítják a sebkezelést és megoldják a károsodott sebeket. Eredményeiket úgy összegezték, hogy közvetlenül a seb keletkezése után mikrobiális kolonizáció következik be, és szinte egyidejűleg megkezdődik a mikroflóra, a kórokozók és a veleszületett immunválasz közötti áthallás. A bőr mikroflóra számos lehetséges útvonalon keresztül befolyásolja a sebgyógyulási folyamatot mind pozitívan, mind hátrányosan, attól függően, hogy milyen baktériumfajok uralkodnak a seb területén. A mikrobák felismerése a veleszületett immunválaszból kulcsfontosságú a sebgyógyulási folyamat serkentéséhez és főként a kezdeti fázisban.

Ashfaqul Alam és Andrew Neish (Atlanta, USA) 2018-ban jelentettek meg egy közleményt a bél mikrobiota szerepéről a bél sebgyógyulásában és a gát funkcióról. Eredményeik arra utalnak, hogy a mikrobiota képes alkalmazkodni a helyi környezeti változásokhoz, így meghatározható és átmeneti konzorciumokat alkot. Ennek a konzorciumnak a tagjai serkenthetik a pro-restitutív jelátvitelt és a fokozott migrációt és proliferációt, ami fokozott epiteliális sebgyógyulást eredményez.

2021-ben jelent meg Alexandra Bekiaridou (Thesszaloniki, Görögország) és munkatársai szisztematikus áttekintése a probiotikumok hatásáról a műtéti sebek gyógyulására. Az endogén flóra által okozott súlyos sebfertőzés, beleértve az antibiotikum-rezisztens kórokozókat, akadályozhatja a vérzéscsillapítás, gyulladás, proliferáció és remodelling folyamatát. A vizsgált kutatásokban használt probiotikumok jótékony hatással voltak a sebekre; gátolták a kórokozókat, mérsékelték a fertőzésveszélyt és felgyorsították a sebgyógyulást. Nem figyeltek meg mellékhatásokat. A vizsgálatok jelentős heterogenitást mutatnak, beleértve a beadott probiotikumok adagolását és a kezelési megközelítést.

2022-ben Bharati Kadamb Patel és munkatársai (Szingapúr, USA) arról írtak, hogy a cukorbetegek populációjának globális növekedésével párhuzamosan nő a krónikus, nem gyógyuló sebek előfordulása, ami jelentős megterhelést jelent az orvosokra, az egészségügyi rendszerre és a társadalomra. Az egész sebgyógyulási mechanizmus bonyolult és jól koordinált, és ha megzavarják, az katasztrofális lehet. A sebágyban lévő baktériumok sok gazdaváltozóval kombinálva gátolhatják a sebgyógyulást, és késleltetett, krónikus sebeket eredményezhetnek. Úgy gondolják, hogy a sebmikrobióta biofilm marad a krónikus sebekben, ellenáll az antibiotikumoknak és a mechanikai kezeléseknek. A probiotikumok számos humán és állati modellben hatékonynak bizonyultak a cukorbetegek sebgyógyulásának számos aspektusában, de még mindig sok a megoldatlan probléma.

Pár napja, december 4-én jelent meg Qiao Chen, Zhi Wang és Bai Xiang Wu (Kína) közleménye a műtét utáni szövődmények csökkentéséről a vastag- és végbélrákos műtéten átesett betegek körében. Tanulmányuk feltárta a stabil bélflóra kulcsfontosságú szerepét a kolorektális rákos (CRC) betegek műtét utáni felépülésében. A megfigyelt csoport jobb klinikai hatásosságot, kevesebb posztoperatív szövődményt és kiegyensúlyozottabb műtét utáni bélflórát mutatott, mint a kontrollcsoport. Ezenkívül az életminőség-mutatók, például a KPS-pontszámok (Karnofsky teljesítmény státusz) és a BMI-k jelentősen javultak a megfigyelési csoportban a kezelést követően. Eredményeik rávilágítanak a stabil bélflóra fenntartásának fontosságára, esetleg étrendi beavatkozásokkal és probiotikum-kiegészítéssel, a műtét utáni felépülés optimalizálása és a szövődmények csökkentése érdekében a CRC-műtéten átesett betegeknél.

Ahogy azt a News-medical.net egyik, amerikai szerzőknek a témában megjelent tanulmányát bemutató tudósításában olvashatjuk, a bél mikrobióma, az emberi belekben élő mikrobák billióiból álló közössége egyre nagyobb hírnévre tett szert amiatt, hogy nemcsak a bélrendszerre, hanem a béltől távoli szervek egészségére is hatással van. A bélben lévő legtöbb mikroba esetében továbbra sem tisztázottak annak részletei, hogy hogyan hathatnak más szervekre. A bélflóra és a sebgyógyulás közötti kapcsolat egyre inkább kutatott terület, az összefüggések azonban még mindig kutatás alatt állnak, és a témában további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a pontos mechanizmusokat.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!