Aszpartám és sebkezelés

Rákkeltőnek bélyegezheti a WHO az egyik legnépszerűbb édesítőszert – tudósított a Reuters információira hivatkozva június 29-én több hazai médium, köztük például a Qubit.hu. Ugyan a világ legnagyobb élelmiszerbiztonsági hivatalai (köztük az amerikai FDA és az európai EFSA) által áttekintett átfogó kutatások nem találtak összefüggést a szóban forgó anyag, az aszpartám fogyasztása és a rák kialakulása között, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének rákkutató részlege (IARC) várhatóan az „emberekre potenciálisan rákkeltő hatású” kategóriába sorolja az édesítőszert. A többek között a két legnagyobb kólagyártót és a legismertebb rágógumimárkákat tömörítő Nemzetközi Édesítőszer-szövetség (ISA) természetesen aggályait és fenntartásait fejezte ki az IARC felülvizsgálata miatt. Nézzük át röviden, hogy a bevezetőben foglaltaknak van-e valamilyen köze a sebkezelés – sebgyógyulás témaköréhez!

E fehér, szagtalan a cukornál 200-szor édesebb por élelmiszerekben való felhasználását 1981-ben engedélyezték. 50% fenilalanint, 40% aszparaginsavat és 10% metanolt tartalmaz. Jelölése az EU-ban: E951. Egy 2017-es tanulmány megállapította, hogy egy közel 17.000 amerikaiból álló mintában a gyermekek körülbelül 25% és a felnőttek nagyjából 41%-a számolt be arról, hogy NNS-t (nem tápláló édesítőszert) tartalmazó ételt vagy italt fogyaszt, beleértve, de nem kizárólagosan az aszpartámot.

Egyes emberek érzékenyek lehetnek az aszpartámra, és bizonyos egészségügyi problémákkal kapcsolatos tüneteket tapasztalhatnak a szer fogyasztása után. Ezek közé tartozhatnak a fejfájás, a migrén, a hányinger, a gyomorpanaszok, a bőrkiütések vagy az allergiás reakciók. A folyamatosan aszpartámot fogyasztó egyének fenilalanin-szintje megemelkedik. Kimutatták, hogy a túlzott fenilalanin-bevitel megzavarja az idegrendszer normális szerotoninszintjét, ami depressziós, érzelmi és pszichotikus rendellenességekhez vezethet. Az aszparaginsav szó szerint „felizgatja” az idegsejteket és elpusztítja a sejteket. A metanol szintén idegméreg, és felszívódása is megnő, ha az aszpartámot 30 °C fölé hevítik. Ez a melegítés a metanolt formaldehiddé bontja, ami károsítja az idegrendszert és erősen rákkeltő.

A mesterséges intelligencia, a ChatGPT szerint nincs közvetlen kapcsolat az aszpartám fogyasztása és a sebgyógyulás között. Az aszpartám nem befolyásolja a sebek gyógyulási folyamatát vagy a sebkezelés hatékonyságát.

Nézzük, mit olvashatunk e témáról az Interneten! F. Yesildal (Ankara, Törökország) és munkatársai 2015-ben egy tanulmányt jelentettek meg arról, hogy az aszpartám angiogenezist indukál in vitro és in vivo modelleken. Úgy találták, hogy aszpartámmal kezelt sebek jobban gyógyultak, mint a kontrollcsoportban. A kontrollcsoportban a sebfelület átlagát 32,40 + 5,58 mm2-ben, az aszpartám-csoportban pedig 21,25 + 2,59 mm2-ben találták. Független minták t teszt elemzésének eredményei szerint a két csoport szignifikánsan különbözött a sebgyógyulásban (p < 0,05), és az aszpartámnak jobb volt a gyógyító hatása.

A kórszövettani vizsgálat azt mutatta, hogy az aszpartámmal kezelt sebek jobban gyógyulnak. A granulációs szövet vastagsága és a kollagén lerakódás közel volt egymáshoz, összehasonlítva a kontroll- és az aszpartám csoportot. Az összes minta teljes re-epithelializációt mutatott. Azt is megemlítették, hogy korábbi tanulmányok szerint az aszpartám regeneratív citokin termelést indukál, ami a mitogén által aktivált protein kinázok aktiválásához és új erek képződéséhez vezet. A bevezetőben említett felülvizsgálattal némileg összhangban azt is leszögezik, hogy a hosszú távú aszpartám-bevitel kedvezőtlen következményekkel járhat a betegségekben szenvedő betegeknél; s ezek a kóros alapok az angiogenezishez kapcsolódnak. Ezért más, részletes vizsgálatokra, például tumormodellekre van szükség ahhoz, hogy végleges döntés szülessen az aszpartám világméretű felhasználásáról.

2016-ban Tawiwan Sawadsopanon, Kulwara Meksawan és Pithi Chanvorachote (Bangkok, Thaiföld) úgy összegezték kutatási eredményeiket, hogy az aszpartám a sejtmigráció szupresszióján keresztül befolyásolhatja a belek sebgyógyulási képességét.

Már idén jelent meg Rubén de Dios (Uxbridge, Egyesült Királyság) és munkatársai közleménye, amely szerint a mesterséges édesítőszerek gátolják a multirezisztens kórokozók növekedését és fokozzák az antibiotikum aktivitást. Egy új ex vivo sertésbőr sebmodell segítségével bemutatták, hogy az aceszulfám-K antimikrobiális aktivitása megmarad a seb mikrokörnyezetében. Eredményeik bemutatják a mesterséges édesítőszerek hatását a kórokozók viselkedésére, és feltárják terápiás potenciáljukat.

A fenti példák jól szemléltetik, hogy az aszpartám kapcsolatát a sebgyógyulással ugyan viszonylag kevés kutatás vizsgálta, de az anyag kivívta a tudományos világ figyelmét. Minden bizonnyal ezek a vizsgálatok tovább folytatódnak – hacsak a szert globálisan ki nem vonják a forgalomból. Ugyanakkor az olyan aminosavak, mint a már említett fenilalanin, szükségesek a szervezet számára, a sejtek építőköveként részt vesznek a sebgyógyulási folyamatokban is. A fenilalanin különösen fontos a kollagén szintézisében, amely az egyik legfontosabb fehérje a bőrben és a kötőszövetben. A kollagén szerepet játszik a sebek gyógyulásában, mivel segíti a sejtek migrációját és a szövetek újraképződését a sebterületen. Ily módon könnyen előfordulhat, hogy e témára még visszatérünk.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!