Sebgyógyulás-kutatás Ukrajnában

Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A hatalmas emberi áldozatokat és anyagi károkat okozó háború a jelen blogbejegyzés írásakor is javában tart. Aki csak teheti megmozdult, hogy valamely formában támogassa a hazájukat elhagyni kényszerülő menekülteket. Mi pedig a sebkezeléssel és sebgyógyulással foglalkozó ukrán tanulmányok rövid szemlézésével fejezzük ki szolidaritásunkat a háború érintettjeivel, s kiemelten a 2009-ben alapított Ukrán Sebkezelő Társaság (UWTO, Всеукраїнська громадська організація «Лікування Ран») tagjaival.

A dolgom viszonylag könnyű, hiszen az Mskt.hu portál naponta szemlézi a tudományos híreket, s közte időnként felbukkannak ukrán szerzők cikkei is. 2021-ben jelent meg például Sergey B. Pavlov (Kharkiv) és munkatársainak a kísérleti krónikus vesebetegségben szenvedő patkányok bőrseb-gyógyulásának jellemzőit vizsgáló cikke, amelyben kimutatták, hogy az ilyen patkányokban károsodott az interleukinok és növekedési faktorok termelésének dinamikája. A beteg állatok károsodásának regenerációjában a gyulladást elősegítő mechanizmusok érvényesültek nagyszámú immunkompetens sejt bevonásával, ennek következtében a bőrsebek gyógyulása hosszabb ideig tartott.

Ugyancsak ő volt az elsőszerzője annak a szintén 2021-es publikációnak, amelyben arról számoltak be, hogy a szövettani vizsgálataik eredményei a fotobiomodulációs terápia pozitív hatását mutatták a krónikus sebek helyreállítási folyamataira. Megállapították, hogy eM terápia alkalmazása lehetővé tette a reparatív folyamatok zavarainak szabályozását a reaktív oxigén fajok, a citokinek és a thrombocita aggregációs aktivitás modulálásával.

2020-ban egy lengyel folyóiratban jelent meg Bohdana Pavliuk és munkatársai (Ternopil) cikke, amelyben az ún. „Xeliogel” gél terápiás hatékonyságát vizsgálták égési seb modellen patkányokban. Megállapították, hogy a kifejlesztett gél jelentősen csökkenti a nekrotikus folyamatokat és az endogén mérgezés szintjét. A kutatás eredményei megerősítik e gél I-II. fokú égési sérülések lokális kezelésére való alkalmazásának hatékonyságát, mivel az égési sérülések kezelésének időtartama 4 nappal kisebb volt a kontrollcsoportnál mértnél. Megjegyzendő, hogy az Mskt.hu sajtószemléjében ugyan nem szerepel, de ugyanők rá egy évre is beszámoltak kutatási eredményeikről, amely szerint a szövettani értékelés során megállapította, hogy a gél a kísérlet 14. napján biztosította a sebhibák gyógyulását. Megfigyelhető volt az epidermisz jól körülhatárolható marginális regenerációja, az alaphártya (bazális membrán) kialakulása, a dermisz és a kapilláris rendszer papilláris rétegének helyreállítása.

Természetesen az ukrán kutatók részesei voltak (a háborúig mindenképpen) a nemzetközi tudományos életnek is, vannak tehát olyan tudományos eredmények is, amelyek több ország szakemberei közösen értek el. Erről tanúskodik például az a Mykola Pernakov (Szumi) elsőszerzőségével megjelent cikk („A nem-perzisztens ezüst nano-architektúrák és a klórhexidin kiegészítő hatása a fertőzött seb gyógyulására”), amelyben szerzőtársai Olaszországból, Kanadából, Bulgáriából és Lengyelországból járultak hozzá a munkához. Megállapításaik megnyitják az utat a robosztus, multifunkcionális nanoplatformok összeállítása előtt a műtéti fertőzések biztonságos és hatékony lokális kezelése érdekében.

Természetesen a portálunkon túl is „van élet”. A nemzetközi kategóriában említsük meg például Leonardo Marini, Derek Odendaal és Sergey Smirnyi (ez utóbbi Mikolajiv, Ukrajna) 2017-es tanulmányát a hegek megelőzéséről és kezeléséről, amelyben megállapították, hogy a szilikon gélek felhasználóbarát, kényelmes alkalmazási formát biztosítanak, és növelik a betegek kényelmét és együttműködését. Míg „egyéni kategóriában” ugyanebből az évből Kovalchuk P. Valentine és Kondratiuk M. Viacheslav (Vinnicja) publikációjára hívom fel a figyelmet, amelyben arra az eredményre jutottak, hogy fertőzés esetén a seb nem gyógyul, a kezelési költségek emelkednek, és az általános sebkezelési gyakorlatok erőforrásigényesebbé válnak. Kiemelten fontos a harci sebeket kolonizáló és a sebfertőzést okozó mikroorganizmusok meghatározása. Ez az információ segíthet a harci sebfertőzések kezelésében, vagy akár megváltoztathatja a fertőzés-ellenőrzési stratégiákat. A sebmikrobiológia eltolódása a kórházi fertőzésekért felelős baktériumok javára alátámasztja azt az állítást, hogy ezek a változások nozokomiális vonatkozásúak. Mint írják, az ukrán katonaorvostanban ez a tanulmány az első idő-specifikus értékelés a harci sebek kolonizációjáról a második világháború óta. Sajnos eredményeik gyakorlati alkalmazása sokkal aktuálisabb, mint valaha...

A második illusztráció forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!