Polipropilén és sebkezelés

A The Guardian online kiadására hivatkozva április 6-án jelent meg a magyar médiában (pl. a Portfolio.hu-n) a tudósítás arról, hogy először találtak műanyag mikroszemcséket élő emberek tüdejének a mélyén. A műtéten átesett páciensek tüdejében talált mikroszemcsék közül a leggyakoribb a csomagolóanyagokban lévő polipropilén (PP), valamint a palackgyártáshoz használt PET volt. Ez utóbbi anyaggal már foglalkoztam egy korábbi blogbejegyzésben, így most e hír apropóján a polipropilén és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát tekintem át.

Mi is ez az anyag? A Wikipédia szerint egy hőre lágyuló polimer, amelyet széles körben használnak a csomagolás, a textilipar, az írószerek, a műanyag alkatrészek, a hangfalak, az autóipari alkatrészek (stb.) területén. A polietilén és a PVC mellett a harmadik legelterjedtebb polimerizációs műanyag. Az izotaktikus (molekulái sokkal könnyebben rendeződnek egymás mellé szabályosan) polipropilént 1954-ben fedezte fel Giulio Natta olasz vegyész és asszisztense, Paolo Chini, a Montecatini Company-val (ma Montedison SpA) együttműködve. Részben e teljesítménye elismeréseként Natta 1963-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott.

Ellenállása, alakíthatósága miatt a PP-t széles körben alkalmazzák a gyógyítás és az orvostechnika területén is. Megtalálhatók a laborokban, tartályok alapanyagaként és a különböző eszközök alkatrészeiben is. Legismertebb felhasználási módja a (Prolene) sebészeti varróanyag.

Ami a sebkezelést illeti, még 2007-ben megjelent cikkükben Chyung-Chyung Wang (Tajpej, Tajvan) és munkatársai arról számoltak be, hogy az általuk létrehozott a kollagén/kitozánnal immobilizált polipropilén (PP-NIPAAm) hártya nagy tartósságú, jó biokompatibilitású, alacsony toxicitású, folyadékfelszívó képességgel és antibakteriális aktivitással rendelkezik. Ezek a sebek gyógyulásának felgyorsításához vezetnek. Másrészt a poli-NIPAAm egy hőmérséklet-érzékeny polimer, amely a seb gyógyulását követően a kötszer anyagának automatikus kioldásaként funkcionál. A PP-AA-kollagén-kitozán membránnak hasonló funkciója van a sebgyógyulás felgyorsításában. A poli-AA azonban enyhe toxicitást mutatott, ami késleltette a sebgyógyulást.

2014-ben Samiha M. Gawish (Kairó, Egyiptom) és munkatársai publikáltak egy tanulmányt az újonnan szintetizált polipropilén/ezüst nemszőtt anyagból készült kötszer hatásáról a patkányok bemetszéses sebeinek gyógyulására. Összegzésük szerint a kötszer fokozza, elősegíti és fontos szerepet játszik a sebgyógyulásban.

Egy másik területtel, a hasi műtétek után 10-50%-os gyakorisággal előforduló incizionális sérvvel foglalkozik Adem Akcakaya (Isztambul, Törökország) és munkatársai 2015-ös tanulmánya. A kísérleti tanulmány célja a hasfali sérvek sebgyógyulásához használt protetikai anyagok hatásának vizsgálata és azok összehasonlítása volt. Megállapították, hogy más csoportokhoz képest a sebgyógyulás javult a PP háló csoportban és a PP háló+H-CMC (hialuronát és karboxi-metil-cellulóz) csoportban. A témának bőséges irodalma van.

Egy másik aspektusra mutat rá Kun-Yong Sung és Sang-Yeul Lee (Chuncheon-Si, Dél-Korea) ugyanebben az évben megjelent esettanulmánya, amelyben egy olyan krónikus, nem gyógyuló sebről számolnak be az ujj hátán (dorsum), amely polipropilén varróanyag használatához kapcsolódik. Megállapították, hogy a hagyományos sebterápiával szemben ellenálló, krónikus, nem gyógyuló sebet az idegentest-reakció lehetséges megnyilvánulásának kell tekinteni. Ezenkívül a seb megfelelő diagnosztizálásához ügyelni kell a beteg teljes kórtörténetének figyelembevételére, mint például az általuk leírt esetben is.

2017-ben Pinar Akkus Sut (Isztambul, Törökország) a gyógyulási folyamat javítása érdekében a polikaprolakton/polipropilén-szukcinát/ezüst nanorészecskés anyagot javasolták a sebterület mikrobiális szennyeződésének megelőzésére. (Az antimikrobiális nanoanyagok felgyorsítják a gyógyulási folyamatot azáltal, hogy megakadályozzák a mikrobiális fertőzés által okozott külső gyulladást a sebben.)

2019-ben publikált cikkükben Decky Ario (Malang, Indonézia) és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a belső rögzítéssel zárt törések esetén a PP szálas intradermális varratok hozzáadása csökkentheti a posztoperatív hegszövet megjelenését. Az intradermális varratok alkalmazásával a seb széle és közepe közötti távolság viszonylag rögzített vagy viszonylag rövidebb. Ez a szövetsérülés feszültsége miatt csökkentheti azt a mechanikai terhelési tényezőt, amely hegszövetet okozhat. A hipertrófiás heg a műtét utáni sebek leggyakoribb szövődménye. Az esztétikai problémák mellett a hipertrófiás heg viszketést, az okozott fájdalom pedig kényelmetlenséget okoz, és amikor az ízületi területen jelentkezik, a hipertrófiás heg befolyásolhatja az ízület mozgását is. A hegesedés megelőzésére szolgáló megoldások egyike az ún. intradermális varratok használata a műtéti seb lezárásakor.

2021-ben a Scientific Reporst-ban (Nature) jelent meg Leila Zahedi (Teherán, Irán) és munkatársai tanulmánya, amelyben egy plazma-funkcionalizált polipropilén kötszer kifejlesztéséről számolták be betain-hidroklorid szabályozott gyógyszeradagoláshoz diabéteszes sebekre. Megállapították, hogy a nagy antioxidáns terhelést tartalmazó ilyen polipropilén hálók polietilénglikolszerű (F + B + P) réteget kapnak, amely nagyobb BET terhelést tesz lehetővé. Pontosabban, az F + B + P háló csökkenti a gyulladást és lerövidíti a cukorbeteg patkányok sebgyógyulási folyamatát.

Végezetül Nermin Yussif (Giza, Egyiptom) és munkatársai ugyancsak tavaly megjelent, újfent egy másik részterületre vivő tanulmánya jelzi, hogy a kutatások még korántsem zárultak le. A szerzők a propilén (a PP-t propilén monomerből állítják elő) hálót és akrilgyanta stentet vetik össze a palatális (szájpadlás) seb védelmére a szabad gingivális graft begyűjtését (harvesting) követően. Megállapították, hogy könnyű súlya, korlátozott baktériumelvezető képessége és szöveti kompatibilitása miatt a propilén háló ígéretes anyag a palatális sebek védelmére.

Az illusztrációk forrása a Wikimedia.org: 1. és 2.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!