Minoxidil és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2022

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Egy az 1980-as években kifejlesztett gyógyszer tényleg segít a hajhulláson – tudósított szeptember 18-án az Mfor.hu. Az értágító hatású minoxidilt az 1950-es években fejlesztették ki, s 1979-től engedélyezték az Egyesült Államokban tabletta formában a magas vérnyomás kezelésére. Már a klinikai vizsgálatok alatt kiderült, hogy nem várt mellékhatásként sok páciens újraindult hajnövekedésről, dúsabb hajkoronáról számolt be. E friss cikk nyomán döntöttem úgy, hogy a következő blogbejegyzés témájául a minoxidil és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait választom.

Az angol nyelvű Wikipédia szerint a káliumcsatorna-blokkolót az Upjohn Company (később a Pfizer cég részévé vált) fejlesztette ki a fekélyek kezelésére. A kutyákkal végzett kísérletek során a vegyület ugyan nem gyógyította meg a fekélyeket, de erős értágítónak bizonyult. Az Upjohn a vegyület több mint 200 variációját szintetizálta, beleértve azt is, amelyet 1963-ban fejlesztett ki, és minoxidilnek nevezett el.

A sebkezelésben való alkalmazhatóságáról magyar nyelvű forrást nem sikerült fellelnem.

Hajvesztés Külföldön Elizabeth Brenda (Sāo Paulo, Brazil) és munkatársai még 1995-ben publikáltak a papainnak (a papaya egyik enzimje) a cukornak, a minoxidilnek és a glükánnak a patkányok kimetszett sebeire gyakorolt hatásáról. Megállapították, hogy epitélium-képződés a legnagyobb mértékben a minoxidil csoportban volt megfigyelhető, amelyet a cukor, a papain, a kontroll és a glükán csoportok követtek (csökkenő sorrendben). Az összes csoport között szignifikáns különbségeket figyeltek meg a kollagén lerakódásában. A legnagyobb mennyiségű kollagént a glükán csoportban számszerűsítették, amelyet a cukor, a minoxidil, a papain és a kontrollcsoportok követtek.

1997-ben M. Polo (USA) és munkatársai „Minoxidil és a seb összehúzódása” címmel jelentettek meg egy tanulmányt, amelynek eredményeit úgy összegezték, hogy a szer nem gátolta szignifikánsan a seb összehúzódási sebességét. Ezzel szemben, amint azt korábban ebben az állatmodellben kimutatták, az ezüst-szulfadiazin mindkét hordozóhoz viszonyítva szignifikánsan gátolta a sebkontrakciós rátát. A szakítószilárdságban nem volt szignifikáns különbség a csoportok között. Megfigyeléseik tehát nem támasztották alá a minoxidil „antifibrotikus” szerként javasolt alkalmazását.

2005-ös munkájukban Rogério de Castro Bittencourt (Paraná, Brazília) és munkatársai úgy foglalták össze vonatkozó állatkísérleteik eredményét, hogy a minoxidil-szulfát hatásos az ischaemiás lebenyek nekrózisának elkerülésében, de a nekrózis jelenléte után nincs különbség a túlélési területen a kísérleti és a kontrollcsoportok között.

2014-ben jelent meg Payam Khazaelinek (Kerman, Irán) és munkatársainak a tanulmánya a minoxidil gélnek a patkányok másodfokú égési sebének gyógyulására kifejtett hatásáról. Eredményeik azt mutatták, hogy a minoxidil a helyi alkalmazás első napjaitól kezdve aktívan indukálta az angiogenezist a bőr égett területén. A minoxidil vagy közvetlenül a VEGF-szintézisre ható faktornak tekintő, vagy olyannak, amely más citokinek vagy növekedési faktorok szintézisének stimulálásával, amelyek maguk is közvetlenül hatnak a VEGF-szintézisre. A bőséges VEGF-termelés végső soron új vérerek kialakulásához vezethet a megfelelő mikrovaszkularizáció fenntartásához. Eredményeiket úgy összegezték, hogy jóllehet a topikális minoxidil javította a sebgyógyulás folyamatát, az ő eredményeik sem támasztották alá a minoxidil-felhasználás antifibrotikus szerként történő javasolt gondolatát, mivel nem változtatta meg a bőr égett területének kollagén tartalmát vagy szakítószilárdságát. Annak érdekében, hogy elutasítsák a minoxidil, mint antifibrotikus szer lehetséges hatásait, véleményük szerint objektívebb állati modelleket, például hipertrofikus hegmodellt kell kifejleszteni és megvizsgálni.

A helyileg alkalmazható minoxidil az egyetlen olyan szer, amelyet férfiak és nők egyaránt használhatnak, és amelyet az FDA is jóváhagyott az androgén alopecia kezelésére. A mikroinjekciókkal történő együttes használata jóval hatásosabb, mint az önálló alkalmazása (Muriki K. Kumar és mtsai). A dermális papilla különböző mechanizmusai által e mikrotű-használat indukálja a haj újraindult növekedését. Mivel ezek közül kettő:
- a vérlemezke-eredetű növekedési faktorok és az epidermális növekedési faktorok felszabadulása a vérlemezke-aktiválás és a bőr seb regenerációs mechanizmusai révén és
- az őssejtek aktiválása sebgyógyulási körülmények között,
könnyen elképzelhető, hogy e témára egyszer még visszatérünk.


Az illusztráció forrása a Pixabay.com.


Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!