Menstruáció és sebkezelés

Az mRNS-vakcinák átmenetileg erősebb menstruációs vérzést okozhatnak – írta november 2-án a Weborvos.hu. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyógyszerek alkalmazásárért felelős kockázatértékelési bizottsága, a PRAC azt javasolta, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináinak a mellékhatásai közé vegyék fel az átlagosnál erősebb menstruációs vérzést is. A menstruációs zavar egyelőre ismeretlen gyakoriságú, de előfordult az első és második dózis, valamint az emlékeztető oltás esetében is. Vajon megjelenik-e a menstruáció a sebkezeléssel-sebgyógyulással foglalkozó szakirodalomban is? – erre keressük a választ ezen a héten.

A válasz – mint oly gyakran – a külföldi honlapokon található meg. A méhnyálkahártya egy olyan szövet, amely minden hónapban a menstruáció idején „önpusztuláson” megy keresztül, amelyet a szövet helyreállása és regenerációja követ a terhességre való felkészülés során. Vagy, ahogy Lois A. Salamonsen (Clayton, Ausztrália) és munkatársai 1999-ben leírták: egy olyan folyamat, amelynek során a méhüreget bélelő endometrium felületi vagy funkcionális rétege dezintegrálódik, és a nem-terhes ciklus luteális fázisának vége felé eltávolítódik a méh lumenéből.

Az általánosan ismert, hogy a menstruációs ciklus posztovulációs szakasza az ösztrogénszint csökkenéséből és a progeszteron lassú, folyamatos emelkedéséből áll. A posztovulációs fázisban fellépő hormonális fluxusok a sebgyógyulás, a hegesedés és a bőr általános minőségének megváltozásával járhatnak együtt. Ahogy Mariela M. Lopez (Galveston, USA) és munkatársai 2015-os tanulmányukban is kitértek rá, korábbi tanulmányok összefüggést találtak a hormonszintek és a sebgyógyulás között. Ezt kutatták az ortopédiai, nőgyógyászati és bőrgyógyászati szakirodalomban, és újabban olyan fiatal pácienseknél is, akiknél mellnagyobbítást végeztek protézis segítségével (augmentation mammoplasty). Az ő közleményük célja annak meghatározása volt, hogy a műtét menstruációs ciklushoz viszonyított időzítése szerepet játszik-e a bilaterális redukciós emlőplasztikát követő műtéti szövődményekben. Úgy találták, hogy a menstruációs ciklus posztovulációs szakaszában az ilyen beavatkozáson átesett fiatal betegeknél megnövekszik a sebgyógyulási problémák és a gyenge hegesedés kockázata. Ez az ebben a fázisban fellépő hormonális fluxusoknak és az ebben a populációban már amúgy is magas hormonszintnek tudható be.

2017-ben Maryam Akhavan-Tavakoli (Qazvin, Irán) és munkatársai kimutatták, hogy a menstruációs vérből származó mezenchimális őssejtek (MenSC-k) keratinocitákká történő in vitro differenciálása egy lehetséges megközelítés a sebgyógyulás kezelésére. Figyelembe véve a MenSC-k hozzáférhetőségét, ezek az őssejtek ígéretesek a bőrsebek őssejt-alapú kezelésében. 2018-ban Jimena Cuenca (Santiago, Chile) és munkatársai úgy összegezték kutatásaik eredményét, hogy a különböző forrásokból származó MSC-k olyan eltérő biológiai tulajdonságokat mutatnak, amelyek relevánsak lehetnek a különböző típusú MSC-k klinikai alkalmazása során bizonyos betegségek kezelésében. A különböző biológiai funkciók, beleértve a kiváló klonogenitást, immunszuppresszív és migrációs tulajdonságokat, kombinálva a MenSC-k specifikus gén/parakrin szignatúrájával, fokozott sebgyógyulást és bőrregenerációs folyamatot eredményeztek, in vivo. Bizonyítékot találtak arra, hogy a MenSC-k interakciója a gyulladásos környezettel fokozhatja előnyös tulajdonságaikat.

Emellett Razieh Dalirfardouei és munkatársai 2019-es tanulmányunkban a MenSC-k-ből felszabaduló exoszómák, mint parakrin faktorok hatását vizsgálták a sebgyógyulási folyamatra diabéteszes egerekben. Azt találták, hogy a MenSC-eredetű exoszómák az indukált M1–M2 makrofág polarizáció révén képesek megoldani a gyulladást. Megfigyelték, hogy az exoszómák fokozzák a neoangiogenezist a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor A fokozása révén. Az exoszómával kezelt egerekben felgyorsult a re-epithelializáció. Eredmények azt mutatták, hogy a MenSC-eredetű exoszómák hatékonyan javították a bőr nem gyógyuló sebeit. Javasolták, hogy a regeneratív gyógyászatban alkalmazzák az exoszómákat a nehezen gyógyuló állapotok, például a diabéteszes lábszárfekély kezelésére.

Az emberi testben kevés szövet segíti elő a hegmentes sebgyógyulást ugyanúgy, mint az anyaméh. Az endometriumhoz képest, amely három-öt nap alatt képes újjáépülni, a diabéteszes vagy nyomási fekélyek által okozott krónikus sebek teljes gyógyulása hónapokig is tarthat. Jemma Evans (Clayton, Ausztrália) és munkatársai kutatásainak (FASEB, 2019) célja annak kiderítése volt, hogy ezeket a méhnyálkahártya-javító tulajdonságokat alkalmazhatjuk-e egy nehezen javítható szöveten – a bőrön. Kimutatták, hogy a menstruációs folyadékból izolált plazma olyan specifikus fehérjéket tartalmaz, amelyek úgy tűnik, hogy javítják a bőrt. Az emberi bőrsejtekben keletkezett sebekben a menstruációs folyadékból származó plazma teljes gyógyulást vagy 24 óra alatt 100%-os gyógyulást eredményezett, szemben azzal a körülbelül 40%-os gyógyulással, amelyet a normál sebgyógyulás utánzására alkalmazott emberi vérplazma használatakor figyeltek meg. A kutatók a menstruációs folyadékban jelenlévő fehérjék egyedi összetételét is elemezték, és azt találták, hogy az összetettebb, mint a vérből származó plazma. Megállapították, hogy specifikus fehérjék elősegítik a bőr helyreállítását, mind elszigetelten, mind a menstruációs folyadékban lévő komplex fehérje „koktél” részeként.

Saeed Farzamfar (Teherán, Irán) és munkatársai 2018-ban publikálták az első olyan tanulmányt, amely bemutatta a MenSC-transzplantáció hatásosságát a decellularizált humán amnionhártyán keresztül a bőr kimetszéses sebjavításának elősegítésére. (Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a MenSC-transzplantáció hosszú távú mellékhatásaival foglalkozni kell a jövőben.) Idén januárban jelent meg a szintén az iráni fővárosban kutató Ebrahim Mirzadegan és munkatársai tanulmánya az amnionhártyából és selyemfibrinból álló kétrétegű speciális vázra felvitt menstruációs vér őssejtek figyelemre méltó hatásáról a cukorbeteg egerek sebgyógyulásának elősegítésére. E scaffold önmagában is képes volt a MenSC-ket, a megfelelő helyreállító hatás kifejtésére ösztönözni. A MenSC-kkel kombinált scaffold angiogén hatása a diabéteszes sebekben nagyobb, s jobban elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását, mint a vázszerkezet önmagában.

A már korábban is említett Lois A Salamonsen (aki a Jemma Evans-féle cikknek is egyik társszerzője) tavaly önállóan jelentetett meg egy közleményt arról, hogy a menstruációs folyadékfaktorok közvetítik az endometrium helyreállását. Eredményeit úgy összegezte, hogy a menstruációt követően a méhnyálkahártya gyors és hegmentes helyreállása elengedhetetlen, mivel ez a legtöbb nő reproduktív élete során mintegy 400 alkalommal fordul elő, és ez az alapja a méhnyálkahártya későbbi regenerálódásának és differenciálódásának, valamint az új ciklusban az embrióbeültetésre való fogékonyság elérésének. Ma már vitathatatlan, hogy a menstruációs folyadék által biztosított mikrokörnyezet hatékonyan segíti az endometrium helyreállását. A menstruációs folyadék komponenseinek elemzésében elért közelmúltbeli előrelépések némi betekintést nyújtottak, de hogy melyek a legfontosabb tényezők, az oldhatók vagy az extracelluláris vezikulákban a sérült felületre szállítottak, azt még meg kell határozni. Fontos, hogy a menstruációs folyadék a hegmentes gyors sebgyógyulást és a kóros méhvérzés kezelését elősegítő tényezőket biztosíthat. Tehát az ezirányú kutatásoknak folytatódniuk kell...

The mRNA vaccines can temporarily cause heavier menstrual bleeding, Weborvos.hu wrote on November 2. The risk assessment committee of the European Medicines Agency (EMA), PRAC, recommended that heavier than average menstrual bleeding be included among the side effects of Pfizer-BioNTech's and Moderna's vaccines, as well. The menstrual disorder is of unknown frequency for the time being, but it has occurred with the first and second dose as well as with the booster vaccination. Does menstruation also appear in the literature dealing with wound management and wound healing? – we are looking for the answer to this question this week.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!