Lencse és sebkezelés

December 29-én tudósított az Origo.hu arról, hogy az utóbbi időkben hazánkban háttérbe szorult a lencse termesztése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből az is kiderül, a növény stabil felvásárlói piaca még nem alakult ki, így az értékesítés biztonsága alacsony, az import jelentős mennyisége miatt pedig minimális a kereslet a hazai termesztésű lencse iránt. Ez a cikk, valamint az, hogy az egyik újévi babona szerint a szemes termények (lencse, rizs, köles) fogyasztása pénzbőséget hoz az elkövetkezendő évben, indokolttá teszik, hogy megnézzük, vannak-e kapcsolódási pontok a lencse és a sebkezelés-sebgyógyulás között. Minden bizonnyal találni fogunk, hiszen a lencse (Lens esculenta) „adas” néven már Avicenna (980-1037) Kánonjában is szerepel, mint az egyik növényi szer a felhólyagosodás utáni égési sebek kezelésére.

A 23% fehérjét és kevesebb, mint 1% zsírt tartalmazó lencse (Lens) a hüvelyesek közé tartozó növénynemzetség. Az egyik legrégebbi és legmegbecsültebb élelmiszernövény a Mediterráneumban, valamint Elő- és Közép-Ázsiában őshonos. Neve a latin lens szóból származik, és valóban, olyan alakú, mint a dupla konvex optikai lencse, amely e növényről kapta a nevét. Éppen az alakja miatt vált a születés és a halál körforgásának a jelképévé a zsidó vallásban.

A Gondola.hu cikke 12 jótékony hatását sorolja fel:
- javítja a májfunkciót
- jót tesz a szemnek
- nyugtat
- támogatja a magzat fejlődését
- jó hatással van az anyagcserére, a székrekedésre
- segít stabilizálni a vérnyomást
- csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát
- segíti a vércukorértékek kordában tartását
- csökkenti a változókor tüneteit
- fokozza a férfiak termékenységét
- segíti a hajnövekedést
- és végül, de nem utolsó sorban: támogatja a sebgyógyulást

Hogy hogyan? Például úgy, hogy a páciens odafigyel a táplálkozására. A sebbel élőnek a korábbinál több kalóriára és tápanyagra van szüksége, hogy segíteni tudja a gyógyulási folyamatokat. Például a fehérje biztosítja az izmok felépítését és a bőr regenerációját. Jó fehérjeforrást jelentenek a
- sovány húsok
- dió, földimogyoró vaj, magvak
- sajt, joghurt, tojás
- szárított bab, borsó, tofu vagy lencse
Ennél több a hazai internetes oldalakon nem található. Legalábbis nekem nem sikerült ilyenre bukkannom.

Asmaa Benayad és Youssef Aboussaleh (Kenitra, Marokkó) ebben az évben megjelent, a lencse ásványi összetételére és élettani funkcióira fókuszáló cikkükben mindössze egyszer említik meg a sebkezelést, mégpedig abban az összefüggésben, hogy tartalmaz cinket is, ami fontos elem az ember számára, és nagymértékben részt vesz a fehérje-, a lipid-, a nukleinsav-anyagcserében és a géntranszkripcióban. Az emberi szervezeten belüli funkciója kiterjed a szaporodásra, az immunrendszer működésére (stb.) – valamint a sebgyógyulásra. A HerbaZest ennél továbbmegy, a sebgyógyulás vonatkozásában megnevezi a mangánt, a defenzin nevű antimikrobiális peptideket, amelyek képesek megvédeni az immunrendszert a fertőzésekkel szemben, valamint a koenzim A prekurzorát, a B3-vitamint (pantoténsav), amely számos fehérje biológiai aktivitásához nélkülözhetetlen, beleértve a zsírsav-anyagcserében részt vevő fehérjét is.

M. Vidyavathi (Tirupati, India) és munkatársai 2018-ban számoltak be a lencsemag-kivonattal töltött speciális bio vázszerkezetek (scaffoldok) tervezésével és értékelésével kapcsolatos eredményeikről. Úgy találták, hogy a főzeléklencsével (Lens culinaris) töltött speciális vázakkal elért korai sebgyógyulás alátámasztotta, hogy a kivonat kompozit scaffoldokba töltése fokozta a sebgyógyulást, amelynek oka valószínűleg a kivonatban található antioxidánsok jelenléte, amelyek nagymértékben megkötik a szabad gyököket és így javítják a seb gyógyulását. Ugyanakkor a kivonat a speciális váz hiányában önmagában nem fedheti le a sebet, s ez késleltetheti a sebgyógyulást, míg az üres vázszerkezetek csak a regenerálódó szövetet támogatják. Ryszard Amarowicz (Olsztyn, Lengyelország) és munkatársai a lencse fenolos frakciója antioxidáns aktivitását 2003-ban, a zöld lencse szabadgyökfogó képességét, antioxidáns hatását és fenolos összetételét pedig 2009-ben mutatták ki.

A főzeléklencse farmakológiai vizsgálatát Atul Kumar Singh (Bhopál, India) és munkatársai végezték el 2019-ben. A fitokémiai szűrés tanninok és flavonoidok jelenlétét tárta fel. Ez utóbbiról kimutatták, hogy erős antioxidáns és szabadgyökfogó hatással rendelkeznek, amit a sebgyógyulás egyik legfontosabb összetevőjének tartanak. Így a fokozott sebgyógyulás a növény szabad gyökfogó hatásának, illetve a granuloma szövetekben az antioxidáns enzimek fokozott szintjének köszönhető. A lencse kivonatának a hatására tapasztalható jobb kollagénképződés a jobb antioxidáns állapotnak köszönhető. Az extraktum-kenőccsel kezelt állatoknál a granuloma tömegének csökkenését figyelték meg a 9. nap után. Ez a kollagén jobb érésének is köszönhető, ami a granulációs szövet zsugorodásához vezet(het). (Ennek alternatív magyarázata lehet egy közvetett szteroid-szerű antigranulációs hatás.) Összességében megállapították, hogy a L. culinaris magvak etanolos kivonata hatékonyan serkenti a sebgyógyulást, növeli a hidroxiprolin- és fehérjeszinteket a sebzett szövetekben. Emellett szignifikáns antioxidáns aktivitást is mutatott.

Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint a testünkön növő lencséről álmodni „betegséget mutat”. Felhasználása azonban – úgy tűnik – segíti az egészség megőrzését és a gyógyulást, még a sebkezelés és a sebgyógyulás területén is.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!